Mint Pálinkás Tibor, a Honti Múzeum és Simonyi Lajos Galéria vezetője a könyvbemutatóval egybekötött előadás nyitányaként elmondta: a 20. század első felében működő Honti Múzeum gyűjteményében valamint a Hont vármegye gyűjteményében több Kubányi festmény is megtalálható volt, ezek 1924 után Selmecbányára kerültek. Pár alkotás a kilencvenes években visszakerült az újonnan létrejött Honti Múzeumba.

Az állandó kiállítás részeként négy Kubányi alkotás tekinthető meg: Pongrácz István és Ipolyi Gáspár portréi, valamint a Drégely váráról és Ipolyságról készült tájkép.

További kötődésként elhangzott, hogy az Alsóesztergályon (Nagykürtösi járás) született festőművész 1912. május 5-én Ipolyságon halt meg.

A Pavol Antolov, nagykürtösi középiskolai tanár által szerkesztett Nógrád festője című kötet két nyelven ismerteti a régió tájait előszeretettel megörökítő festőművész életét. Mint a pénteki eseményen elhangzott, a festményei ismertek voltak, ám a sírhelyét és műtermének helyszínét sokáig homály fedte.

Tisztelői felfedezték az alsóesztergályi temetőben az alaposan megrongálódott síremléket, melyet idővel, hathatós támogatással felújítottak. A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya a helyi önkormányzattal és részben a szlovák közművelődési intézménnyel minden évben megemlékezik Kubányi Lajosról.

Ki volt Kubányi Lajos

Az első kutatói között találjuk az ismert irodalomtörténészt, a Nógrád és Hont megye határmezsgyéjét kitűnően ismerő Praznovszky Mihályt. 1984-ben írta az első tanulmányt az általa Ipoly mente festőjének nevezett Kubányiról.

Id. Kubányi Lajos, alsóesztergályi evangélikus lelkész fiaként született 1855 májusában. Pesten gyógyszerészetet tanult. Gyógyszerész diplomája ellenére a festészet és a rajzolás jobban érdekelte a patikai fortélyoknál. Képzőművészeti tanulmányokat folytatott Münchenben. Ezt követően a festészetnek élt 1912-ben bekövetkezett haláláig.

Nem számított szegény festőnek, mivel a megye nemesei folyamatosan rendeltek tőle képeket. Mint a könyvben is olvasható, a gyűjtemény legtöbb darabja a megye kastélyait és kúriáit díszítette. A zsánerfestészet tehetséges képviselője volt.

Kedvelt témája volt a táj, az egyszerű vidéki élet ábrázolása.  Imádta a lovakat, így azok több festményen visszaköszönnek. A hétköznapi élet meghatározó mozzanatai szintén gyakorta jelentek meg a festővásznon. A Nógrád és a Hont vármegye számos kisebb-nagyobb települését örökítette meg. Előszeretettel festette meg a környék várait.

Mindamellett az Ipoly mentén számtalan templom oltárképét készítette el. Többek között a kiscsalomjai evangélikus templomban láthatunk Kubányi oltárképet.

A cikk a továbbiakban itt folytatódik.