Gregersen-Labossa György elmondta, hogy a szeretetszolgálat, vagy ahogy az evangélikus, református egyházakban ezt nevezik, diakónia, része a keresztény közösségeknek. A szegények, a betegek, az árvák, az idősek, az elesettek gondozása vállalt feladata az egyházaknak. Ahol Isten igéjét hirdették, már kezdetektől fogva az apostolok, később a püspökök mellé diakónusokat választottak, akiknek az volt a feladatuk, hogy megszervezzék az adománygyűjtést és aztán szétosszák a javakat. Az évszázadok során aztán ez a szolgálat változott, igazodott az igényekhez, intézményes formát nyert – mondta a bizottsági elnök.

A modern diakónia már intézményeket tart fenn, és az állammal, civil szervezetekkel együttműködve a szociális ellátórendszerben olyan feladatokat vállal, amelyek nem csak az egyháztagok, hanem minden rászoruló ember javát és boldogulását szolgálja.

Az evangélikus egyház szinte a teljes szociális palettán jelen van, így például idősgondozás, fogyatékkal élők támogatása, házi segítségnyújtás, nappali ellátási formák, falu- és tanyagondnokság, hajléktalanok segítése, pszichiátriai betegek nappali ellátása is szerepel a vállalások közt. A Magyarországi Evangélikus Egyház jelenleg negyvenegy intézményt tart fenn, de ezek közül számos több telephellyel is rendelkezik, mindent összevetve nyolcezer emberről gondoskodnak.