Az ünnepet mezőberényi fiatalok fúvósmuzsikája nyitotta. De az ünnepi istentisztelet zenei kínálata is színes volt: szolgált a helyi Búzavirág népdalkör, az énekeket pedig orgona mellett mélyhegedűn is kísérték. A liturgiában Lázár Zsolt esperes és a helyi lelkész, Lászlóné Házi Magdolna mellett a Pusztaföldvárról származó Horváth Anikó lelkésznő és a gyülekezet több tagja is közreműködött. A kisiskolás hittanosok versben beszélték el a templomépítés történetét, Németh Gabriella előadóművész pedig a gyülekezet korábbi lelkészének, Szentpáli Pálnak a földváriakhoz címzett versét mondta el.

A püspök a nagy vacsora történetén keresztül arra mutatott rá, hogy Isten ajándéka a vasárnapról vasárnapra hívogató harangszó. „Sokan mondják, hogy fontosabb dolguk van, mint az istentisztelet. Ők csak azt felejtik el, hogy Istennek még fontosabb dolga van velünk” - hangsúlyozta Gáncs Péter, aki arra is rámutatott, hogy az evangélikus templom középpontjában az asztal áll, amely köré szeretne minket gyűjteni az Isten.

Az istentisztelet második felében megkoszorúzták Bolla Mihály (1850-1916) emléktábláját. A pusztaföldvári születésű miniszteri tanácsos szervezőmunkájának és adományának köszönhetően épülhetett fel a gyönyörű neogótikus hajlék száz évvel ezelőtt. Az ünnepi délutánon új emléktáblát is avattak: a karzat alatt ezentúl márványlap őrzi az egyházközség négy korábbi lelkipásztorának nevét és hűségét. (Érdekes, hogy a gyülekezet 1896-os önállóvá válása óta mindössze az ötödik lelkész szolgál Pusztaföldváron.) A nap hangversennyel zárult, amelyen a békéscsabai Zenebarát Felebarát kamarakórus szolgált.

A gyülekezet kiállítással is készült: a résztvevők megtekinthették a templomépítés dokumentumaiból (tervek, szerződések, levelezések) összeállított tárlatot. Az egyházközség Nyomkövető című lapjának ünnepi száma pedig visszaemlékezéseket, bizonyságtételeket, gyülekezettörténeti kutatásokat közölt.