A gyökerek egy-egy növény esetében pótolhatatlanul fontos feladatot látnak el, ugyanis általuk veszi fel a növény a tápanyagokat a földből. Ám ezentúl a gyökerek adnak tartást és egyensúlyt is. A gyökerekből többnyire nem látszik semmi, mert a szem elől rejtetten, a felszín alatt, észrevétlenül végzik munkájukat. A fák föld alatt nyújtózkodó gyökere nagyjából akkora, mint a látható koronájuk. Ha a gyökerek megsérülnek, akkor a növény nagy veszélybe kerül. Évekkel ezelőtt, amikor Amerikában jártam, egy itthon kevésbé ismert rágcsáló, a földikutya „munkáját” látva egészen megdöbbentem. Az állat járatot ásott a föld alatt, és elrágta a kertben több fiatal facsemete gyökereit. Kívülről ebből először csak annyi látszott, hogy a fák levelei valamitől száradni kezdtek, majd összepöndörödtek. Aztán később egy gyenge széltől maguk a fák is kidőltek. A gyökerek a forrást jelentik, nélkülük a növényi szervezetek nem jutnak táplálékhoz, és elveszítik a tartásukat is.

A terméketlen fügefa példázatában Jézus egy beszélgetésbe kapcsolta be a hallgatóit. Egy gazda a kertjében gyümölcsöt keresett a fügefáján, immár harmadik éve hiába. Azt javasolta a vincellérjének, vágja ki, hogy ne foglalja a helyet hasztalanul. A vincellér viszont azt kérte, hogy adjanak neki még egy esélyt: „Uram, hagyd meg még ebben az évben, míg körülásom és megtrágyázom, hátha terem jövőre, ha pedig nem, akkor vágd ki.” (Lk 13,6–9) A vincellér a föld meglazításával, a tápanyagok biztosításával próbálta kezelni a gyökereket és ezzel gyógyítani az egész fát.

Március második hétvégéjén egyházkerületünk gyülekezeti elnökségeivel töltöttünk két fél napot Révfülöpön, hogy személyes és közösségi életünk gyökereire, az Istentől, családjainktól és egyházunktól kapott drága örökségeinkre figyeljünk. Természetesen azzal a nem titkolt szándékkal fordítottuk tekintetünket gyökereink felé, hogy az identitásunkban, a kötődésünkben és a felelősségvállalásunkban is erősödjünk.

A kerületi és az egyházmegyei beszámolók is megmutatták, hogy milyen gazdag és sokszínű gyülekezeti közösség él régiónkban. Egyházkerületünknek van egy olyan része, amely nem vagy nem teljesen került török fennhatóság alá, ezért nálunk maradhattak meg a legmélyebb gyökerekkel bíró evangélikus gyülekezetek, de itt találhatók a legrégebbi templomok (közöttük néhány Árpád-kori is), illetve mi lehetünk a leggazdagabbak az evangélikus tárgyi emlékekben. Persze ezek nem érdemek, hanem adottságok, amelyeket gondoznunk kell. Természetesen a mi kerületünknek is vannak későbbi alapítású gyülekezetei, amelyek a török kiűzése után telepítéssel jöttek létre. Az artikuláris időkben (az 1681-es soproni országgyűlés határozatát követően) korlátozott hitgyakorlatot engedélyeztek eleinknek; e szerint vármegyénként két kijelölt templomban lehetett az evangélikusoknak hitük szerinti istentiszteletet tartani. Ennek a korszaknak a hagyományát is hol máshol lehetne őrizni, ha nem nálunk.

A nehéz idők örökségének ápolása azért fontos, mert bennünk, mai emberekben tudatosíthatja, hogy Isten igéjének hallgatása milyen drága ajándék. Annak idején őseink gyalog és lovas kocsikkal indultak a templomba vasárnap hajnalban – a távolabb élők talán már előző este –, a lábukkal és az odaszánt idejükkel is megvallották hitüket.

A küzdelmes évek miatt nem keseregni szeretnénk, hanem felfedezni azt, amit a régiek is megleltek, amiért hétről hétre útra keltek. Ezért idén szeptemberben is szervezünk artikuláris találkozót, mégpedig Nemeskéren. Az ősi időket idézve több irányból lehet majd megközelíteni a templomot, de a motorizált eszközöket a falun kívül kell hagyni. Hos - szabb vagy rövidebb távot vállalva gyalog, lovas kocsival vagy lóháton kell megközelíteni a templomot, ahogyan a régi időkben.

Hisszük, hogy amint őseink régen, mi is feltöltekezhetünk közösségi élménnyel és Isten igéjének áldásaival, amelyek személyes életünk, közösségeink, egyházunk és az egész egyház terebélyes fájának éltetői. 

A cikk az Evangélikus Élet magazin 84. évfolyam, 11–12. számában jelent meg 2019. március 24-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.