A MEÖT Vallásközi Dialógus Bizottsága szervezésében megrendezésre kerülő nyílt bizottsági ülést Fischl Vilmos MEÖT főtitkár és Szentpétery Péter, a bizottság elnöke nyitotta meg.

Orbán Balázs előadásában a népvándorlás kérdését ismertette. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára elmondta, hogy az ENSZ felmérése alapján ma közel 260 millió ember él és dolgozik hazájától különböző országban. A Migrációkutató Intézet volt igazgatója kifejtette, hogy ebben a számban a legálisan külföldön dolgozó vendégmunkások is benne vannak, azonban meglátása szerint az adat kifejező, hiszen rámutat a gyorsuló társadalmi változásra. Orbán Balázs az átalakulás intenzitását szemléltetve megemlítette, hogy a fenti számot 2000-ben az ENSZ még 2050-re prognosztizálta. Mint kifejtette, mára a világszervezet 2050-re történő előrejelzése szerint a legális és illegális bevándorlók száma 500 millió fő lehet.

A parlamenti államtitkár elmondta: „A 2015–16-ban Magyarországra érkezettek többsége nem volt menekültnek tekinthető”. A világ népmozgását tekintve Orbán Balázs megjegyezte: „Ma 70–80 százalék között mozog az a szám, akik jogi értelemben nem tekinthetők menekültnek”. Az államtitkár kitért arra, hogy a menekültekre vonatkozó jogi szabályozás meglátása szerint idejétmúlt, hiszen az a 20. századi kérdésekhez és nem a jelenlegi helyzethez igazított.

„Álszentek is vagyunk, mert nem a legrászorultabbakon segítünk, hanem másokon, azok közül is elsősorban azokon, akik képesek rá, hogy Európába jöjjenek” – fogalmazott Orbán Balázs az európai és más kontinensek humanitárius és szociális alapú akcióival kapcsolatban. A Migrációkutató Intézet volt igazgatója elmondta, hogy 2017-ben indított Hungary Helps Program Magyarország szerepvállalását és segítségnyújtását szervezi a világ migrációs kibocsátó területein. Orbán Balázs hangsúlyozta, hogy programjuk arra irányul, hogy a kibocsátó országokban, az ott megtalálható egyházi és más szervezetekkel történő együttműködés keretében próbáljanak segítséget nyújtani a rászorulóknak.

A kulturális és társadalmi kohézió kérdésére kitérve az előadó kifejtette, hogy a népvándorlásszerű migrációs mozgások az előző évtizedekhez képest abban hoztak újdonságot, hogy míg régebben a migráció individuális volt, addig ma csoportos népmozgásról beszélhetünk. „Régen jellemző volt, hogy az érkezők a fogadó ország kulturális, szociális rendszereire nyitottságot mutattak.” A 21. századi migrációs mozgásról Orbán Balázs elmondta, hogy véleménye szerint „ennek az ellenkezője a jellemző. Az érkezők csoportként gondolnak magukra. Nem a fogadó közeg kulturális mintázatait szeretnék átvenni, hanem a saját, meglévő kulturális mintázataiknak szeretnének a fogadó országban helyet csinálni. Ebből következően nagyon komoly kulturális feszültségek láthatóak.”

Orbán Balázs beszélt az Európai Unión belül érzékelhető felfogásbeli megosztottságról is. A parlamenti államtitkár elmondta, hogy míg Nyugat-Európa a maga korábbi integrációs politikájának is köszönhetően az integrációt hirdeti, addig Közép- és Kelet-Európa a határvédelem mellett érvel. A parlamenti államtitkár szerint ebben a közeljövőben nem lesz megegyezés, ezért alapvetően a közös pontokat szükséges keresni. Ilyen az „illegális, kontrollálatlan migrációval szembeni zéró tolerancia”, a helyben történő segítségnyújtás és a humanitárius segélyezés újragondolása.

A MEÖT Vallásközi Dialógus Bizottsága által szervezett nyílt bizottsági ülés hozzászólásokkal, kérdésekkel zárult.