Országos vezetők részvételével Kárpát-medencei búzaszentelő ünnepséget tartottak 2019. április 27-én Esztergomban. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szervezett első ilyen ünnepségen többek között köszöntőt mondott Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke.

Kövér László többek között kiemelte: a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem programsorozat országos indítóeseménye az ünnep, mely lélekben közelebb hozhatja egymáshoz a magyarokat. A 2011-ben önkéntesen összeadott 10 tonnából 2018-ra már 583 tonna búza lett, amely nyolcvanezer gyermekhez juttatja el az összetartozás kézzelfogható üzenetét, mondta az Országgyűlés elnöke.

A politikus elmondta, hogy a magyar államnak 2016-tól már volt pénzügyi ereje arra is, hogy gazdaságfejlesztési programot indítson a Kárpát-medencében. Három év alatt 62,5 milliárd forint 111 milliárd forint értékű beruházás elindítását tette lehetővé, és csaknem harmincnyolcezer külhoni magyar vállalkozó és gazdálkodó család részesült támogatásban. 

Az ünnepségen a négy történelmi egyház püspökei is beszéltek, mindannyian a búza, a kenyér krisztusi szimbolikájára mutattak rá. Az esztergomi országos búzaszentelő ünnepen, melyet hosszú évek óta hagyományosan a város határában lévő gabonaföldeken tartanak, a római- és görög katolikus, valamint a protestáns egyházak egy-egy papja, lelkésze liturgikus esemény keretében áldotta meg a még zöld, zsenge kalászost most is.

Fabiny Tamás püspök Jn 12,24 alapján tartott rövid áhítatot: „ha a földbe vetett búzaszem nem hal meg, egymaga marad; de ha meghal, sokszoros termést hoz.” . Utalt Jézus sorsára és arra, hogy Jézus követőiként nekünk is önfeláldozó életet kell élnünk. Erre emlékeztet a búzaszem példája. Szolidaritást kell vállalnunk a nélkülözőkkel, akiknek nincs egészséges és tiszta táplálék az asztalukon, valamint a szenvedőkkel és az üldözöttekkel. A püspök kitért beszédében Irakra, Nigériára és Srí Lankára is, valamint a téma kapcsán a 2. századi vértanú, Antiókhiai Szent Ignác mártíriumára is utalt, aki Szíriában született és Antiókhiában, a mai Törökország területén működött, vagyis két olyan területhez is kötődik, ahol ma igen nehéz sora van a keresztyéneknek. Ő, mielőtt a Colosseumban vadállatok elé vetették volna, így imádkozott:

„Isten gabonája vagyok, és a vadállatok foga őröl, hogy tiszta kenyér lehessek. Ösztököljétek a vadállatokat, hogy ők legyenek a sírom, és semmit meg ne hagyjanak belőlem, nehogy bárkinek is terhére legyek.”