Gondolkodásunkat megragadó, sokáig emlékezetes írásokat – mint mondja, ezekre is ráillik a mém szó, innen a cím – válogatott össze a szerző. Gazdag kincsestár ez a kollekció, akár elődje, az Isten koordinátái. Négy fejezete írójának a sokszínű szolgálatát mutatja: gyülekezeti igehirdetések, iskolai áhítatok, konfirmációi prédikációk, televíziós áhítatok sorakoznak benne. A kötetet az egykori budavári szószéktárs-szolgatárs, Hafenscher Károly ajánlja testvéri szavakkal. „Evangélium friss körettel tálalva” – szól az ajánló címe.

E sorok írója, aki segédlelkészként tanulhatta a hivatást kettejüktől, saját tapasztalatból állíthatja: bárhonnan merítsünk Balicza Iván igehirdetői életművéből, az élő víz ugyanolyan tisztán és igazan szólal meg mindenütt. Átélt, megküzdött sorok ezek. Egy olyan ember igehirdetései, akinek a Biblia napi olvasmánya, de figyeli a minket körülvevő világot is, és lépést tart vele. Reflektál, szembesít, tanít. Ott mutatja meg az evangéliumi szó erejét, ahol vagyunk: a zajos, néha zűrös, eligazításért kiáltó mindennapokban.

Mit tanulhatunk Balicza Ivántól?

Istenszeretetet. Mindig Jézusra figyel. Minden igehirdetése az evangéliumból fakad, és annak Urára mutat. Nem verset elemez, novellát, festményt magyaráz, könnyed sztorit idéz; nem irodalmi műveltségét, közéleti, társadalmi jártasságát fitogtatja – noha ezeknek mind birtokában van. Eszközeivel úgy él, ahogy Mesterétől tanulta: az illusztráció rögzít egy bölcsességet, tanítást, egy életet útba igazító mondatot. De nem az eszköz a cél, hanem az, hogy helyrezökkenjen, helyére kattanjon az, amit érteni vélünk, de még nem a miénk; amit kapiskálunk, de még nem fénylik fel előttünk.

Balicza Iván ennek igazi mestere, és ezen talentumát mértékkel és stílusérzékkel használja háromperces tévés vagy húszperces templomi igehirdetéseiben. Nem „áll oda” az ige elé, Jézus elé, hogy elmondhassa saját tanítását. Úgy tud Bibliát magyarázni, hogy egyrészt az olvasó kedvet kap fellapozni a saját Szentírását; másrészt úgy, hogy nem takarja el a ragyogó fény forrását, Krisztust, hanem tanúságot tesz arról, hogy ő is ennek a forrásnak a fényénél melegszik. Örömhíre, hogy mindannyiunk számára van hely az Atyánál. Nem lehetünk annyira bűnösök, hogy ne álljon készen számunkra a Golgotán szerzett bűnbocsánat! Élővé, érthetővé és személyessé teszi az igehirdető az aktuális bibliai szakaszt. Minduntalan rácsodálkozunk: „Jé, hát ez is benne van ebben az igében?” Benne, s a szerző azért tudja elmondani, mert ő maga belőle él. Ilyen egyszerű, ilyen bonyolult, ilyen áldott szolgálat ez, amelyre a nyugalmazott lelkész talentumot kapott.

Tanulunk a kötetből emberszeretetet is – Balicza Iván szereti hallgatóságát! Legyenek akár vakációra váró kisdiákok, kritikus kamaszok, Tamás-misés gondolkodó egyetemisták, útkereső felnőttek, hű templomlátogatók, akár évente egyszer betévedők, ökumenikus imaheti „vendéghívek” vagy a tévé képernyője előtt ülő polgárok. Szereti az embert megszólítani, mert hivatását komolyan veszi: küldött, aki jó hírt ad át. Hiteles, amit mond, mert mélységeket megjárt ember, aki minden gödörből az Emberfiához kiáltva tud kilábalni. Fáradhatatlan tanúja annak, hogy Isten útján vannak nehézségek, de ezen az úton Krisztus az útitárs.

Hogyan lehet derűvel, humorral, nagyvonalúsággal megélni keresztény hitünket? Nevetni, feloldódni, észrevenni Isten örömének, derűjének számtalan megnyilatkozását? Bizony ennek is nagy tanítója e kötet és szerzője. Szögezzük le: a nagybetűs Lényeget – Jézus Krisztus evangéliumát – tekintve kompromisszumot nem ismerve mondja el, hogyan élhetünk gyümölcsöző keresztény életet. Nem rest vicces (műanyag polip) vagy komoly (ágyúgolyóinga, egérfogó) kellékeket felhasználni, Jézusról mint Facebook-ismerősről vagy a templomban megcsörrenő mobilról beszélni.

A bűnös emberért kereszthalált szenvedett Krisztusról úgy tesz bizonyságot, hogy nem mulasztja el tudtul adni: örömre, szeretetre, szárnyalásra vagyunk teremtve. A börtönkápolna szentelésén nyitott ajtókról beszél, az iskolai áhítat közben mobiltelefonálást imitál, mi több, hívást fogad a szószéken. Megmutatja a minket hívó Isten fáradhatatlan, kereső szeretetét, „Istent a hétköznapokban”.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 84. évfolyam, 21–22. számában jelent meg 2019. június 2-án.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.