Az Egyházak Világtanácsának az Egyházak Nemzetközi Kapcsolataiért Felelős Tanácsa által rendezett eseményén vallási vezetők, szociális és emberi jogi aktivisták, diplomaták, egyetemi tanárok és a tudományos élet szereplői ültek egy asztalhoz a genfi Ökumenikus Központban szeptember 16 és 18 között.

Lesmore G. Ezekiel nigériai lelkipásztor az afrikai tapasztalatokról beszélt. Elmondta, hogyan biztosítja a nigériai alkotmány a gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadságot. Bár hozzátette azt is, hogy a vallási fanatizmus rendkívüli módon hozzájárul Nigéria politikai megosztottságához. Ezekiel azt is hozzáfűzte mindehhez, hogy a fanatizmus felelős azért a folyamatos kíméletlenségért, amely északon a keresztényeket , délen pedig a muszlimokat sújtja. „Következésképpen az egyház kedvezően kell, hogy hasson a politikára és az egyházat sem befolyásolhatja a politikai szűklátókörűség nyereségvágya” - tette hozzá.

Egy szíriai résztvevő, Joseph Daher, történelmi összefüggésekről beszélt és felvázolta Szíria összetett politikai helyzetét, továbbá szót ejtett a keresztény és a kurd közösségekről is. Daher meghatározta a szír szekularizációt, miközben élesen bírálta az egyházpolitikát. Mint mondta „a szekularizáció azon küzdelmünk része, melyet az egyház politikai pártoktól való megszabadításáért vívunk, illetve azért, hogy az emberek szabadon gyakorolhassák saját vallásukat az állam elnyomása nélkül. A mi szekularizációnk nem választ szét felekezeteket és kisebbségeket, és szembehelyezkedik bármiféle diszkriminációval."

Dr. Charles Amjad-Ali, egy pakisztáni egyetemi tanár, egy ázsiai bizottság tagjaként beszélt a gyarmatok történelméről és jogairól, szemléltetve a diktatúra éveit, amely a vallási kisebbségek üldöztetését eredményezte Pakisztánban. Elmondta, hogy az igazi demokrácia és jogok tekintetében a kisebbségek különösen kiváltságos helyzetben vannak és védelmet élveznek. Ezért Amjad-Ali azt is hozzátette, hogy „az összes kisebbségnek küzdenie kellene, és keményen fel kellene lépnie a demokráciáért és a pakisztánok jogaiért.”

Faizan Mustafa professzor, a Hyderabad-i Állami Jogi Egyetem rektora arról beszélt, hogy Indiában a vallásszabadság alkotmányos garanciáinak ellenére 7 indiai államnak is diszkriminációs törvényeket kellett alkotnia, a keresztényeket és a hindukat ért diszkriminációnak köszönhetően. 

Subrata Chowdhury ügyvéd, a Bangladesh Hindu Buddhista Keresztény Közös Tanács alelnöke ezen nézeteket hangoztatva azt állította,hogy azt a fajta egyházpolitika már lerombolta a hosszan tartó közösségi és vallási harmóniát Bangladesh-ben.
Egy másik résztvevő, Elga Sarapung indonéz lelkipásztor, a vallás és a hit szabadságának fontosságát hangsúlyozta. Ahhoz, hogy meggyőződhessünk a kisebbségek jogainak védelméről, szerinte „az összes vallási vezetőnek belső és kölcsönös vallási párbeszédet, valamint kormányokkal való kommunikációt kellene kezdeményeznie, hogy megtalálják a legmegfelelőbb eszközöket a sokféléségben való együttéléshez."

Dr. Philip Thomas maláj lelkipásztor is megosztotta tapasztalatait. Elmondta, hogy bár a maláj alkotmány kiköti a vallásszabadságot, a kisebbségi vallásoknak mégis diszkriminációval kell szembesülniük és más vallások kedvező bánásmódjának áldozataivá válnak az egyházpolitikai erősödésének eredményeként.

Az ülés megvitatta az egyházpolitikára és a vallási kisebbségekre vonatkozó javaslat tartalmát is, amelyet az október 30. és november 8. között Puszanban, a Koreai Köztársaságban megrendezésre kerülő Egyházak Világtanácsának tizedik ülésén ismertetnek majd.