A kollégium 1909. október 1-jén nyitotta meg kapuit (és természetesen hálószobáit). Az Otthon kialakításának célja volt, hogy a szerényebb anyagi hátterű vidéki családok gyermekei is lehetőséget kapjanak a fővárosi tanulmányaik rendezett körülményekben való lefolytatására. Míg a lakhatásért csupán csekély díjat kellett fizetniük, cserébe napi háromszori étkezést és igazi közösséget is kaptak.

A Luther Otthon egyik szobája, az ablakon át a Pázmány Péter Tudományegyetem (ma Semmelweis Egyetem) Belgyógyászati Klinikája látható, 1939 (Fortepan/Album018)

A fiúk 11 egyágyas, 16 kettő- és négyágyas szobát használtak. A közösségi életet segítette a társalgó, a tudományokban való elmélyülést az ezerkétszáz kötettel bíró könyvtár, míg a kikapcsolódást a zongorával és harmóniummal felszerelt zeneszoba. A fiatalok a főiskolai és egyetemi tanulmányaik mellett rendszeresen részt vehettek az épületben tartott vallási tárgyú, zenei és művészeti előadásokon is, a szakkollégiumi jelleget idézte meg tudományos előadásával Gombocz Zoltán nyelvész – az Eötvös Collegium igazgatója –, Raffay Sándor püspök, Bajcsy-Zsilinszky Endre országgyűlési képviselő is. Az igazgatónak – 1932 és 1943 között Kuthy Dezső – arra is gondja volt, hogy táncos teadélutánokat tartsanak, alkalmat teremtve arra, hogy a Deák téri Evangélikus Leánygimnázium tanulóival illő keretek között találkozhassanak a fiúk.

Ez az az időszak, amelybe bepillantást enged a Fortepan közösségi fotóarchívuma, ahol a több, mint százezer fénykép között az Üllői út 24. alatti élet is megelevenedik előttünk. A fényképek többségén Manninger István (Bóly, 1920. március 14. – Martonvásár, 1990. november 23.) jelenik meg fiatalon, a kollégium lakójaként. 22 évesen már a budapesti Genetikai Intézetben dolgozott, ahol örökléstani kísérletekkel és mikrotechnikával foglalkozott. 1944-ben behívták katonának, 1945 áprilisában – csakúgy mint Manninger Jenő – hadifogságba esett, ahonnan 1946. május 10-én tért haza: ezután töretlen lendülettel folytatta kísérleteit. 1963-ban a növénynemesítő a mezőgazdasági tudományok kandidátusa lett.

Az épület történetéről bővebben Czenthe Mikós és Zomboryné Bazsó Rozália cikkében olvashatnak ide kattintva.
 

Képgaléria:

Manninger István a Luther Otthonban, 1939 (Fortepan/Album018)

Manninger István a Luther Otthonban, 1939 (Fortepan/Album018)

Élet a Luther Otthonban, 1939 (Fortepan/Album018)

Kilátás az Üllői út 24. egyik Szentkirályi utcára néző ablakából, szemben a Szemészeti Klinika, 1939 (Fortepan/Album018)

Kilátás az Üllői út 24. egyik Szentkirályi utcára néző ablakából a Szemészeti Klinika felé. Jobbra a Pázmány Péter Tudományegyetem, Orvostudományi Kar, II. sz. Belklinika épülete, 1940 (Fortepan/Album018)

A Magyaroszági Evangélikus Egyház Országos Irodája, 1940 (Fortepan/Album018)

Az Evangélikus Egyház országos központjának udvara, 1941 (Fortepan/Album018)

Manninger István az Üllőin, 1941 (Fortepan/Album018)