Luther Otthon

1906-ban költözött a jelenleg is székházaként működő a budapesti, Üllői út 24. szám alatti épületbe az „országos egyház”, a Magyarországi Evangélikus Egyház – akkor még „egyetemes egyháznak” nevezett – adminisztrációs központja. Ez az az épület, ahol negyven éven keresztül – 1909 és 1949 között – helyet kapott a Luther Otthon is, amely főiskolás fiúkollégiumként adott szállást a fővárosban tanuló evangélikus ifjúság számára.

1906-ban költözött a jelenleg is székházaként működő Üllői út 24. szám alatti épületbe az országos egyház. Ez az az épület, ahol negyven éven keresztül – 1909 és 1949 között – helyet kapott a Luther Otthon is, amely főiskolás fiúkollégiumként adott szállást a fővárosban tanuló evangélikus ifjúság számára.

„Lutheránus mindhalálig, magyar sírunk bezártáig.” Ez az öntudatos mondat volt a mottója az „evangélikus egyetemes egyház” – ahogyan akkor nevezték – 1909-től 1949-ig Budapesten működő főiskolás fiúkollégiumának, a Luther Otthonnak. Az intézmény a Józsefvárosban, az Üllői út 24. alatt, egyházunk országos székházának épületében várta tárt kapukkal a fővárosban tanuló evangélikus ifjakat. Egyik hajdani lakóját, Dénes Lóránt nyugalmazott mérnököt abból az alkalomból kértük személyes visszaemlékezésre, hogy az úgynevezett „Luther-kürtöt” – amelyet ő mind ez idáig hűségesen őrzött – dr. Hubert Gabriellának, az Evangélikus Országos Gyűjtemény igazgatójának adományozta.

Budapest – A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájának megbízott igazgatója, Végh Szabolcs akasztotta fel az emlékezés koszorúját a mártírsorsú honvédelmi miniszter, Maléter Pál emléktáblája alá. Szöveg és fotó: Kiss Tamás