A 2018-as esztendő őszén fogalmazódott meg csapatunk néhány játékosa között az a terv, hogy az Erős Vár FC kezdjen el egy olyan karitatív programot, amelyet rendszeresen tudnánk végezni, és hosszú távú célokat is meg tudnánk fogalmazni ennek keretében. Az Evangélikus Diakóniával (csapatunk támogatójával) való közös gondolkodás eredményeképpen találtunk helyszínt a munka elindítására: a Pest megyei Pilist. A településen található gyermekotthon, és a városban élő gyerekekkel kapcsolatot tartó evangélikus hitoktató, Gajdos Szilvia is örömmel fogadta kezdeményezésünket, így elkezdődhettek az előmunkálatok. Ebben a folyamatban komoly támogatást kaptunk Nagy Pankától, a Diakónia munkatársától.
Februárban elkezdődött a program. A félév folyamán havi rendszerességgel jártunk le a Pilisi Gyermekotthonba, itt tartottuk alkalmainkat. Az otthonban élő gyermekeknek, és a városból érkező fiataloknak szerveztünk alkalmakat: a táncháztól át a közösségi játékokon keresztül sokféle dolgot csináltunk együtt a gyerekekkel. Természetesen sosem maradhatott el a foci sem! Külön öröm, hogy a programokon a félév folyamán összesen 12 önkéntes vett részt, többek között gimnazisták, egyetemisták és a csapat játékosai is. Fontos külön kiemelni Regős László, Obermayer Bence és Lepold Sámuel nevét, akik bár sajnos nem tudtak eljönni a nyári táborba, de rendszeres jelenlétükkel nagyban hozzájárultak a munka sikerességéhez.
A félév csúcspontjaként ezután elérkezett a Pilisi EVFC Tábor ideje, amelyet a Magyarországi Evangélikus Egyház által kiírt Andorka Eszter Pályázat megnyerésének köszönhetően tudtunk finanszírozni. A háromnapos, napközis jellegű tábort 11 önkéntesünk szervezte meg és bonyolította le. Közel 30 gyermek vett részt a programsorozaton, amelyeket szintén a gyermekotthonban tartottunk. A rengeteg szabadtéri játék, foci és beszélgetés mellett a második napon a fiatalokkal meglátogattuk a pilisi evangélikus templomot, ahol a lelkészházaspár, Kárnyáczki Eszter és Szöllősi István Sándor nagy szeretettel fogadta a táborozókat. Az ezt követő kedden dr. Csepregi András, a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium iskolalelkésze tartott a gyermekeknek alkalmat a közösség témáját körbejárva.
Végezetül lássuk, hogyan értékelték a program önkéntesei ezt a tartalmas és sokszínű három napot:
Zászkaliczky Réka: „Bár a félév során már beleláthattunk az ottani élet szépségeibe és nehézségeibe, a tábort mégis egy teljesen új jellegű feladatnak éltem meg. Olyan intenzív időt töltöttünk ott együtt, ami nemcsak a mi csapatunkat kovácsolta össze, hanem a gyerekeket is közelebb tudta hozni egymáshoz. Nem hittem volna, hogy három nap alatt ilyen szoros kötődéseket lehet kialakítani. Izgatottan várom a további közös munkát, minden kihívásával együtt.”
Máthé Eliza: „Számomra kihívás volt ezekkel a gyerekekkel foglalkozni, de sokat tanultam, sok erőt adott és rengeteg örömet. Amiket meséltek magukról és ahogyan viselkedtek, lehetett érezni, hogy kinek mi a problémája, mivel küszködik, miért van itt a Gyermekotthonban. Például az egyik kislány megkérdezte tőlem, hogy nekem van-e anyukám. Az ilyen kérdések és történetek mellett elkezdtem sokkal jobban értékelni az életemet és a problémáim, az aggodalmaim már nem is tűntek annyira lényegesnek. Nagyon hálás vagyok, hogy részt vehettem ebben a táborban és hogy mosolyt tudtunk csalni a gyerekek arcára.”
Stumpf Tünde: „Nagyon jól éreztem magam, mert jólesett látni azt, hogy a gyerekeknek mennyit jelent az, hogy csak egyáltalán eljárunk hozzájuk. A visszajelzések, amiket tőlük kaptunk nagyon pozitívak voltak, szóval nagyon remélem, hogy máskor is lesz még ilyen tábor!”
Vaigel Maja: „Én egy barátomtól szereztem tudomást a táborról, és úgy gondoltam miért ne, belevágok. Végül mindenki jól járt, azt hiszem. Mi tapasztalatot gyűjtöttünk, ők szórakoztak egy nagyot!”
Nagy Szabolcs: „A pilisi kicsik és nagyok mindegyike Isten ajándéka a világnak. Bár a látszólagos szakadék köztem és köztük óriásinak tűnik, mégis ez a háromnapos tábor remek példája annak, hogy a szeretettel való odafordulás képes mindezt áthidalni. Minden gyermek tekintetében, kedves szavában vagy erős ölelésében tetten érhető volt a szeretet, amivel minket embereket Isten összekötött.”
Bagarus Anna: „Nagyon szép élmény volt, egy elég meghatározó napom a nyárban! Sajnos csak egy napon tudtam részt venni, de az nagyon jól sikerült, a gyerekek tündériek voltak és nagyjából szót is fogadtak!”
Fabiny Márton: „Ezek a srácok sokszor a legapróbb dolgoknak is úgy tudnak örülni, mintha épp foci vb-t nyertek volna. Azt hiszem, mi szervezők is rengeteg mindent kaptunk tőlük ebben a pár napban, valami olyan dolgot kezdtünk el, amit mindenképp érdemes tovább csinálnunk. Reméljük, nemsokára ismét találkozunk velük.”
Csabai Anna: „Szinte már megtisztelő volt Pilis legjobb arcait táboroztatni!”
Schranz Ambrus: „Úgy érzem, hogy a gyermekeknek és a tábor szervezőinek is meghatározó élmény volt ez a három nap. Nagyon sokfelől érkeztünk, táborozók és önkéntesek is, azonban hálásak lehetünk, mert egyre inkább közösséggé tudtunk kovácsolódni a napok teltével. Remélem, hogy ez a folyamat tovább fog menni a maga útján! Köszönet jár mindazoknak, akik segítették az egész féléves munkánkat, s várjuk a folytatást!”