A konkrét szöveg így szerepel a dokumentumban:
A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 17. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A templomra és a vallásgyakorlásra rendelt helyre – a 2. számú függelék 20/a. ábra szerint – utaló tábla alapszíne barna. E tájékoztató tábla kiegészítő jelzőtáblájának felirata utalhat a vallási közösség nevére, az általa használt épület nevére és az általa végzett vallásos szertartások időpontjára.”
Mellékletként le is rajzolták a módosítás lényegét, ami így fest:
Nem világos, mi indokolhatta az újítást, ami a „templom” felirat elhelyezését és esetenként az épület tornyán egy kereszt megjelenítését foglalja magában, hiszen eddig is létezett ugyanez a tábla, csak felirat és kereszt nélkül. Arra nem tér ki a módosítás, mikor kell, avagy lehet a kereszttel bővített változatot alkalmazni. A kérdések itt nem érnek véget, hiszen a magyarországi „bevett egyházak” között szerepelnek például muszlim, zsidó közösségek, a Hit Gyülekezete, Jehova Tanúi is, így ha a pontosabb megjelölés volt a változtatás célja, a következetesség jegyében léteznie kellene például „Mecset”, „Zsinagóga”, „Királyság terme” feliratoknak is. Maga a törvény is elismeri, hogy templomokon kívül vannak más „vallásgyakorlásra rendelt helyek” is.
A nem-templomok esetében vélhetően az alábbi, határozottan templomnak látszó szimbólum alkalmazható továbbra is – mivel a kormányrendelet szövege „kiegészítésre” utal, valószínűleg megmarad az eddigi tábla:
Azt nem tudni, hogy a „régi” táblákhoz is illeszthető-e kiegészítő tábla – az új kormányrendelete egyértelműen az új táblákra vonatkozóan írja, hogy „kiegészítő jelzőtáblájának felirata utalhat a vallási közösség nevére, az általa használt épület nevére és az általa végzett vallásos szertartások időpontjára”.
Hogy egy kicsit még érdekesebb legyen a helyzet, a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet 2. függelékében ez az ábra szerepel a q) pontnál:
Bár ilyen tematikájú KRESZ-táblák eddig is léteztek, igen ritkán lehetett velük találkozni. Talán azért is, mert a templomok jellegükből adódóan központi helyen, igencsak láthatóan lettek megépítve, így nehéz lenne eltéveszteni, nem megtalálni ezeket az épületeket – nem véletlenül alakult ki a „toronyiránt” kifejezés. Szemben a nem keresztény – jellemzően nem tornyos, nem központi helyre épült – vallásgyakorlásra rendelt helyekre, amelyek megtalálását, felismerését hatékonyan elősegíthetnék megfelelő közlekedési táblák.
Összességében egyrészt nem igazán érthető a módosítás valódi célja, másrészt vagy a tárgyilagosabb megjelölés szándéka nem találkozik a cselekedettel, vagy a cselekedetből következtetve nem a tárgyilagosabb megjelölés volt a rendeletalkotó szándéka.