A jelenlegi szerkesztőséggel és szerkesztőbizottsággal tíz éve működő Credo 2019/1–2. számában néhány írás még kapcsolódik az előző szám tematikájához, elsősorban a női szerepek megváltozásával kapcsolatban.

Laborczi Dóra európai kitekintésű cikke (Tyúkanyók, vénkisasszonyok és csinibabák helyett szolgatársak) a női lelkészségről némiképp Balogh Éváéra (Sokszínű szőttes, arany és sötét szálakkal, 2018/3–4.) írt reflexióként értékelhető. Kiemelten fontos a szenvedélybetegségek gyógyításában a társ, a partner segítő közreműködése – ezt a szálat emeli ki Vitális Judit riportja (Szenvedélyes ivóból absztinens – nem lehetetlen!), amely más összefüggésben közelít a nemi szerepekkel kapcsolatos sztereotípiákhoz.

A további tanulmányok az evangélikus örökség különböző rétegeibe vezetik az Olvasót. Ittzés Máté a reformáció nyelvéről, a nyelvnek a reformációban betöltött szerepéről és a reformáció nyelvfelfogásáról ír. Az Evangélikus Országos Gyűjtemény igazgatója, H. Hubert Gabriella és Levéltárának vezetője, Czenthe Miklós az egyik legnagyobb hatású és leghatékonyabb előd, Mályusz Elemér munkásságát mutatják be. Prohászka László a torzóban maradt, de minden hazai evangélikus által ismert, gigantikus Luther-emlékmű alkotójának, Lux Eleknek az életútját és munkásságát ismerteti.

Isó M. Emese dolgozatában olyan erdélyi műalkotásokkal ismerkedhetünk meg amelyek aktuális tematikájuknak köszönhetően, a protestáns használat mellett vagy éppen ellenére, nyílt vagy rejtett formában őrződtek meg a templomok falain. Reznák Erzsébet eddig publikálatlan Kossuth-leveleket tár a nyilvánosság elé, amelyeket a nagy tiszai árvíz után írt a szegedi evangélikusoknak, és amelyekben kifejeződik az emigrációban élő politikus egyházszeretete és segíteni akarása.

Bazsányi Sándor esszéjével – nem titkoltan – az Evangélikus Országos Múzeum szeptember közepéig álló kiállítását (Az élet sója – Forgách András rajzai Nádas Péter regényéhez) is támogatjuk. És nem csak a protestáns etika – „a derűs munkavégzés és a szívós hitgyakorlat” – alapján.

TARTALOM

LECTORI SALUTEM
Zászkaliczky Zsuzsanna: (nem)………………1

IRÁNYTŰ
Magyarkuti Gyuláné Tóth Katalin: „Az Úré vagyok!”………………3

ISTEN MŰHELYE
Ittzés Máté: Reformáció és nyelv………………5

EVANGÉLIKUS MŰHELY
Czenthe Miklós: Mályusz Elemér és az Evangélikus Országos Levéltár megújítása………………18
H. Hubert Gabriella: Mályusz Elemér, az evangélikus könyvtáros………………31

MODUS VIVENDI
Laborczi Dóra: Tyúkanyók, vénkisasszonyok és csinibabák helyett szolgatársak. Női lelkészek médiareprezentációja………………35
Vitális Judit: Szenvedélyes ivóból absztinens – nem lehetetlen! Rendszerszemléletű felépülési modellek alkoholfüggőknek és házastársaiknak………………48

IDÉZŐJEL
Farkas Arnold Levente: A szavak hiábavaló voltáról………………58
Lackfi János: Vér, vér, vér. Politika és önvizsgálat (Epizód Luther Márton életéből – animációs forgatókönyv)………………105

TÁRGY – KULTÚRA
Prohászka László: „Az ige kőszálként megáll”. Lux Elek egyházművészeti alkotásai………………60
Tatai Erzsébet: A szabadság akarása. Benczúr Emese munkáiról………………76
Isó Emese: Változás és maradandóság. Az elmúlás és újjászületés képe az erdélyi templomi berendezéseken………………92

FORRÁS
Reznák Erzsébet: Kossuth Lajos két levele 1879-ből………………122

ESSZÉ
Bazsányi Sándor: Isten szempontjai – több szempontból. Avagy sola Scriptura et pictura………………127

SZEMLE
Kézdy Pál: „Növesszen a föld növényeket”………………130
Érfalvy Lívia: Megkísérelni a lehetetlent………………131
Kinyik Anita: A tűz, a fény, a szó, a test………………133
Várkonyi Borbála: Mintha megjelennél………………135
Molnár Eszter: A mindenség gyökerei………………139
Nagy Villő: A hagyomány saját útjai………………142

Előfizetés a folyóiratra a webáruházban