Egyre szélsőségesebb megnyilvánulásait tapasztaljuk a klímaváltozásnak, a globális felmelegedésnek, a természeti katasztrófáknak és a környezetszennyezésnek, mégis sokan legyintenek a környezetvédelemre – fogalmazta meg Kodácsy Tamás előadásában az idei Csillagponton. Az Ökogyülekezeti Mozgalom elnöke nemcsak bemutatta a legfontosabb globális tendenciákat, hanem a Biblia alapján reményteljes jövőről is beszélt. A Szentírás számos helyen számol be különféle természeti krízisekről, és ezt az Isten-természet-ember hármassága összetett viszonyrendszerében mutatja be.

Hogy utódjaink számára is elérhetők legyenek
Ezt a rendszert elemzi és kutatja az ökoteológia, amely az Istenről szóló ismeretet az ökológiai krízis és a klímaváltozás kontextusában vizsgálja. Az irányzat az 1960-as években indult el, amikor egyesek felismerték, hogy a kereszténység különösképpen felelős lehet a Föld megőrzésében. A teológiai irányzat továbbá azt is kutatja, hogy a Megváltónak milyen viszonya volt a természettel, milyen az az etika, amelyet követnünk kell keresztyénként.

„Kálvin szerint a világot Isten gyönyörűnek teremtette, a teremtés során mindennap elmondta, hogy a világ jó. Tudjuk, az emberre bízta, hogy megőrizze jónak, így a természet megóvását magától értetődő keresztyén feladatnak tekinthetjük. A napsugár, a folyó, a szél gyönyörű energiatartalékok Istentől, aki ezeket úgy bízta ránk, hogy utódaink számára is elérhetők legyenek.”

Természetellenes katasztrófák
A tudományos világ és a kormányzatok egyetértenek abban, hogy a jelenlegi ipari és fogyasztási tendenciák kiszipolyozzák és szennyezik a Földet, amely ennek következtében élhetetlenné válhat. Magyarországra ez különösképpen is igaz, hiszen kétszer-háromszor annyit fogyasztunk, mint amennyit a termőföldek újratermelhetnek. Ez a szorzó az USA-ban tízszeres, míg egyes szegény országokban az emberek a mindennapi betevőért küzdenek, így a normálishoz képest is jóval kevesebbet fogyasztanak.

„Közismert, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt a Föld légkörének hőmérséklete folyamatosan emelkedik. Ez többek között jégolvadáshoz, áradásokhoz vezet, amit a hétköznapokban legtöbbször elviselhetetlen hőingadozások formájában tapasztalhatunk. Ma a tornádókat egyesek nem természeti, hanem természetellenes katasztrófáknak nevezik, hiszen a ciklonok szélsőséges értékei a pazarló energiafogyasztásnak is köszönhetők, tehát sokszor nem természetes képződmények.”

A teljes cikk itt érhető el.