Az Örömhír Evangélikus Keresztyén Óvoda 2011 szeptemberében nyitotta meg kapuit, hogy hirdesse Jézus Krisztus Urunk evangéliumát, példát adjon a kicsiknek. Krisztus evangéliuma megtermi a szeretet, a békesség és egymáshoz tartozás gyümölcseit - mondta Isó Dorottya veszprémi lelkész köszöntőjében. A lelkésznő a továbbiakban szólt arról, hogy a Tamás-mise a Krisztust keresők istentisztelete, amely mozgalmaságával, szokatlanságával szólít meg mindenkit, ugyanakkor hagyományos formái is vannak.
Az óvodába járó gyermekek és hozzátartozóik, valamint a veszprémi gyülekezet tagjai együtt ünnepeltek, az énekeket a gyülekezet gospel-kórusa kísérte, Kiss Szilvia kántor vezetésével.
Isó Zoltán és Isó Dorottya vetített rajzon mutatta be, hogyan mérgezi meg és betegíti meg a bűn a szívünket, milyen nagy a kontraszt jó és rossz, vörös és fekete között.
Ittzés János nyugalmazott püspök Mt 11, 25-30 alapján hirdette Isten igéjét: Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve. Az intézményalapítás nemcsak emberi szándék, Istent nem lehet kihagyni az alapításból, ünneplésből. Az tud keresztyén módon ünnepelni, aki az Isten-ismeretet helyezi előtérbe, nem saját nevét vési márványtáblába. A keresztények örömének titka, hogy ismerik Istent, aki Jézus Krisztusban közöttünk van, velünk van, értünk dolgozik. Amíg Ő maga nem mutatja meg, nem tárja fel titkát, felismerhetetlen számunkra. Az Isten titkait feltáró bizadalmas hit Tőle jön. Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok. Ez az ige szól a napi élet küzdelmeiben megfáradtaknak, napi gondokkal küzdőknek, de mindenekelőtt azoknak, akik az Isten keresésbe fáradtak meg. Valójában mindenkinek hiányzik Isten, hangsúlyozta a nyugalmazott püspök, minden nyugtalanság mélyén az Isten-szomorúság, Isten-éhség van. Jézus ezt tárja fel, ezért hív bennünket. Gyönyörűséges iga, személyre szabott teher, amit ránk helyez, hogy így tölthessük be küldetésünket.
Az igehirdetés alatt az óvodások elvonultak a csoportszobába, hogy elfogyasszák az erre az alkalomra készített ünnepi tortát, majd később visszatértek, hogy szüleikkel, nagyszüleikkel együtt vegyenek áldást, imádkozzanak.
A Tamás-misének ezen a részén a résztvevők különböző helyszíneken áldást kérhettek, imádkozhattak a lelkészekkel, felírhatták imádságaikat egy papírra, melyek az istentisztelet végén, az általános könyörgő imádságban elhangzottak. Lehetőség nyílt a keresztség megújítására, mécses gyújtásra is.
A Tamás-mise - amelyen a megye evangélikus óvodáinak képiselői, lelkészei is részt vettek - úrvacsorai közösséggel zárult.