Habár három évtizede évről évre megrendezik az egyházmegyei csendesnapot Tállyán, egyre változatosabb programokkal várják az ideérkezőket. Idén az egyházmegye esperese, Buday Barnabás nyitóáhítata után a gyülekezet lelkészével korábban együtt szolgáló Lóczy Tibor evangelizációját hallgathatták meg a megye egészéből érkező érdeklődők. A Sajógömörről és környékéről idelátogató felvidéki evangélikusok a magyarországi evangélikus kapcsolatnak és az általa folyamatosan zajló evangelizációs munkának köszönhető épülésről számoltak be.

Ezután a pesthidegkúti evangélikusok – akik komoly küldöttséggel érkeztek – az egyházközségben folyó munkaágakat mutatták be Fodor Viktor lelkész, Békés Tamás felügyelő és Dobó György egyházmegyei felügyelő vezetésével, de az összes többi fontos munkaágat is képviselték a pesthidegkútiak, jó példát mutatva a többi gyülekezetnek. Ily módon olyan testvérgyülekezeti kapcsolat alakulhat ki, melynek keretében sokat tanulhat egymástól a két gyülekezet az egyházi szolgálat laikusok általi erősítéséről és a szórványgyülekezeti lét túlélésének eszközeiről.

Az ebédet a borsod-hevesi egyházmegye támogatta ebben az évben is, a Borsodból, Abaújból és Zemplénből érkező gyülekezeti tagok süteményadományainak köszönhetően pedig idén sem kellett mellőznünk a finom ízeket.

A délutáni programokat a miskolci Kossuth Lajos Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakgimnázium diákjainak szolgálata indította. Kormány Attila karvezetésével egyházi énekeket, kánonokat adtak elő az iskolások és középiskolások, illetve az Üveges Tamás magyartanár által írt és tanított, elgondolkodtató, hitébresztő verseket és prózai szövegeket adták elő a diákok. Az iskola bemutatta frissen elkészült imázsfilmjét is.

A záró úrvacsorai istentisztelet egyben zenés áhítat is volt, amelynek keretében a Mandák kórus harmincéves egyházzenei repertoárjából válogatva mélyítette a hallgatóságban azt a zsoltárverset, amely a csendesnap igei mottója is volt: „Vesd az Úrra terhedet, és ő gondot visel rád!” (Zsolt 55,23), valamint a soron következő vasárnap egyik igéjét: „ahol a te kincsed van, ott lesz a te szíved is.” (Mt 6,21) Kretz István és Kertész Péter nagy örökséget visznek tovább, megtartva, megerősítve egy nagy múltú egyházi énekkart.

Ezen a szombaton átfogó pillantást vethettünk evangélikus egyházunk kincsestárára, és megerősödhettünk abban a hitben, hogy nem vagyunk egyedül a terhek hordozásában. Adja Isten, hogy még sok tállyai csendesnapon lehessünk együtt, erősítve Zemplén maroknyi evangélikusságát, hogy nincsenek egyedül, hanem Isten sok-sok eszközzel visel gondot róluk, nem feledkezik meg róluk, hanem mindig küld olyan embereket, akik hitet ébresztenek, és megerősítik őket.