A kirándulás célja a Szlovákia területén található, főként evangélikus artikuláris templomok megtekintése és a régi, evangélikus örökség megismerése volt – különös tekintettel ezek magyar vonatkozásaira.

Pénteken reggel az evangélikus gimnázium elől indult a kicsit álmos, de annál lelkesebb csapat. Első megállónk a Liptószentmiklós melletti Szentkereszt település artikuláris fatemploma volt, ami a 17. század végén épült és egyike az öt, eredeti állapotában megmaradt fatemplomnak Szlovákiában.

Következő állomásunk Késmárk gyönyörű óvárosa volt. A városban két evangélikus templom is áll; a régi templom fából készült 1687-1717 között, stílusát tekintve a népi barokk a meghatározó. 2008-tól már az Világörökség részét képezi. A tőle csupán néhány lépésre épült új templom keleti, újbizánci stílusú tervek alapján készült a 19. század végén. Itt kapott helyet Thököly Imre síremléke is.

Lőrincz Csaba aszódi evangélikus lelkész kérésére Odler Zsolt, az Evangélikus Gyűjteményi Tanács, valamint az aszódi evangélikus gyülekezet tagja tartott számunkra kiváló idegenvezetést. Megtudtuk tőle például azt, hogy az „artikuláris” szó törvénycikket jelent, és arra az 1681. évi XXVI. törvénycikkre utal ebben az esetben, amely megteremtette a protestánsok számára a templomépítés lehetőségét – bizonyos feltételekkel.

Ezután sétára indultunk Késmárk gyönyörű és hangulatos óvárosának macskaköves utcáin, s körbejártuk a várkastélyt, gyönyörködve a szorosan egymás mellé épített házakban.

Késő estére értünk Felsősomra. A finom és bőséges vacsora után elfoglaltuk a szobáinkat, majd kötetlen beszélgetésekkel zártuk az első napot.

Szombaton Bártfára és Lőcsére látogattunk el. Mindkét város fontos szerepet töltött be a 16–17. században. A Bártfa főterén egymás mellett álló két épület, a Bazilika és a – ma már múzeumként üzemelő – régi városháza gótikus stílusban épült. A lőcsei városháza láttán pedig a Mikszáth Kálmán azonos című regénye alapján forgatott tévéfilm, a Fekete város jól ismert jelenetei elevenedtek meg előttünk. Megtudtuk, hogy a városháza egyik oldalán lévő Szent Jakab templomot II. János Pál pápa Minor Bazilika rangra emelte, a tér másik oldalán pedig a klasszicista stílusban épült evangélikus templom kapott helyet. 

A sűrű és látnivalóban gazdag nap végén a vacsora asztal mellett folytatódtak az előző nap félbehagyott beszélgetések. 

Utolsó napunkon Kassára látogattunk, hogy részt vegyünk a helyi magyar református gyülekezet istentiszteletén. Az igehirdetés alapigéje a Jelenések könyve 3. fejezetéből így szólt: „az a neved, hogy élsz, pedig halott vagy” (Jel 3,1b). Arra figyelmeztetett ez az ige, hogy ne pusztán látszathitünk és látszatcselekedeteink legyenek, hanem ébredjünk fel és döntsünk naponként az Isten mellett!

Lőrincz Csaba lelkész szeretettel köszöntötte a jelenlévő kassai magyar református testvéreket, valamint a másik kiránduló és az istentiszteleten részt vevő csoportot, a felsőtárkányi református gyülekezet tagjait.

A városban ma szlovák nyelvű evangélikus gyülekezet működik. A helyi református lelkésztől Orémus Zoltán esperestől megtudtuk, hogy a templom eredetileg a város fegyverraktára volt. A város I. Rákóczi György fejedelemmé kiáltása előtt több mint 100 évig evangélikus volt. A Szent Erzsébet-dóm, a városi színház, a szlovák evangélikus templom és az ortodox zsinagóga ma is gyönyörű nevezetességei a városnak.

Sok élménnyel és ismerettel gazdagodtunk, miközben egy nyitott és kedves csapattal fedezhettük fel ezeket a gyönyörű helyeket. Adja Isten, hogy ez a kezdeményezés folytatódjon és legközelebb is csodálatos helyeket és embereket ismerhessünk meg!