Lelkészakadémiai kurzus volt Bakonybélben

Lelkészakadémiai kurzus volt Bakonybélben

Share this content.

Szöveg: Menyes Gyula, fotó: Kőrösi Krisztina, Pethő-Szűcs Mária
Bakonybél – Az erre az évre meghirdetett lelkészakadémiai kurzusok közül az egyikre Bakonybélbe, a bencés monostorba szólt a meghívó 2019. október 7. és 10. között. A hely szelleme minden körülményt biztosított ahhoz, hogy a meditáció és a lelkigyakorlat témája kerüljön előtérbe. Tizenegy evangélikus lelkész, valamint két lelki vezető – Varga Gyöngyi és Percze Sándor – segített elcsendesedni a bencés monostor vendégházában.

A meditáció és a lelkigyakorlat kifejezéseket evangélikus körökben néhány évvel ezelőtt még sokan megkérdőjelezték. Mára sokat változott ez a kép, mert a lelkiség kérdése egyre aktuálisabb a mi köreinkben is. Lelkészi nemzedékek egész sora hagyta el úgy a teológia falait, hogy nem lett bevezetve a személyes imádság különböző formáiba és nem ismerte meg a kereszténység évezredes spirituális gyakorlatait.

A kurzus a lelkészi szolgálatot, hivatást megerősítő, ugyanakkor a bencés imádság hagyományával összekapcsolódó találkozás is volt. Természetesen a lutheri evangélikus lelkiségünk megélése, felfedezése is fontos szerepet kapott ebben a szűk négy napban. 

Az Isten utáni vágyakozás, a vele való találkozás, a hozzá való kapcsolódás és a benne való meggyökerezés egyik legfontosabb helyszíne a belső szoba. Az imádság, az odaszánás, az odafordulás, az elcsendesedés és az elmélyülés tere és ideje. Aki erre vágyik, az a spiritualitás területére lép. A bakonybéli lelkigyakorlat a belső szoba felé tett lépéseinket segítette. 

A Luther-kutatás külföldön és hazánkban szinte csak és kizárólagosan a reformátori aspektusokra, a középkori katolikus teológia és egyházszervezet kritikájára koncentrált. Teljesen háttérbe szorult a Luther által gyakorolt és megélt lelkiség vizsgálata.

Tény, hogy magát Luthert is erősebben kellett, hogy foglalkoztassa az egyházi reformok és teológiai tisztázások kérdése, mint a lelki élet megélésének tanítása. Kevesebbet és szűkszavúbban is írt e téren. Az elmúlt évek Luther-kutatása azonban – rendszerezve a reformátor előadásaiban, prédikációiban és írásaiban ide vonatkozó kijelentéseit – megdönthetetlenül igazolta, hogy Luther mélyen benne állt a középkor végi misztika sodrában. Luther bár külső, szervezeti formában elutasította a szerzetesi életmódot, annak lelkiségét megtartotta és praktizálta.

E négy nap folyamán átéltük a lelkigyakorlat célját: az igét ízlelni, érezni, hallgatni. Mindezzel együtt – kiegészítve az imádságokkal és énekekkel – igazi lelki közösséggé váltunk. És mindannyian bízunk a folytatásban.

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!