Az este házigazdájaként Prőhle Gergely országos felügyelő tartott köszöntőt, majd Kedves Gyula hadtörténész mutatta be Az ismeretlen Görgei című – a Magyar Nemzeti Múzeumban idén megrendezett – tárlat katalógusát. A hadtörténész a kiállítás mellett az elkészült nagyívű kiadványt is méltatta, mely szerinte mind formájában, mind tartalmában egyedülálló. Mint mondta, a katalógus átadta a kiállítás szervezőinek a szándékát, és úgy ad újat, hogy a régi klasszikus erényeket is megtartja, de a hazánkban nagy érdeklődésre számot tartó és vitás „Görgei-kérdésre” is rávilágít. Egyúttal ellenállt a kísértésnek, és nem tett igazságot, és bűnbakot sem keresett.

Kedves Gyula kiemelte, hogy a katalógus érdeme még – sok másik mellett – Hermann Róbert kiváló bevezető tanulmánya, valamint az illusztrációk kiemelkedő minősége, azaz, hogy a bekerült eredeti dokumentumok fotói remekül olvashatók, böngészhetők. A kötet, mely egyúttal a kiállítás címe is, találó a hadtörténész szerint, hiszen nem csak az érdeklődő látogatóknak, de a szakmának is újabb információkat adott, és a hús-vér Görgeit, és a történelmi személlyé váló honvédtábornokot is bemutatja.

A méltatást követően kerekasztal-beszélgetés kezdődött, melynek résztvevői: Czenthe Miklós levéltárvezető (EOL), Hermann Róbert történész (HTIM), valamint Radnóti Klára történész, múzeológus (MNM) voltak. A beszélgetést Kertész Botond történész, az EOM munkatársa vezette.

Kertész Botond felvezetésként elmondta, hogy a Görgey család kiemelkedőbb tagjairól terveznek beszélni az Árpád-háztól egészen a XX. századig, így szóba került az este folyamán Görgey János, István, Ármin, Kornél és Vince személye is. Czenthe Miklós első hozzászólóként jelezte, hogy szepesi eredetű cipszer családról lehet beszélni. És személy szerint örül annak, hogy Az ismeretlen Görgei című kiállítással és a katalógussal is helyére került Görgei Artúr személye, aki tiszteletet és figyelmet érdemel. Egyúttal megjegyezte, hogy  a szepesi szász autonómia vezető családja volt a Görgey.

Az „áruló-e Görgei?” provokatív felvetést az asztalnál ülő történészek bár ismerték, de mint mondták, saját tanulmányaik alatt nem találkoztak ezzel a megbélyegzéssel. Ugyanakkor Radnóti Klára jelezte, hogy megdöbbentő, hogy a mostani fiatalok mennyire nem tudnak szinte semmit a tábornokról. A muzeológus egyúttal azt is elmondta, hogy a kiállítás készítésekor külön öröm volt számára, hogy több Görgei családtagot megismerhetett, és olyan különleges relikviák, tárgyak kerülhettek a kiállásba, melyek létezéséről eddig senki, vagy épp csak igen kevesen tudtak. Ezek pedig most mind bekerültek a katalógusba is, kordokumentumként.

Hermann Róbert Görgei különleges karrierívét abban látta, hogy a 30-31 éves Görgei összfegyvernemi látásmódja és a különböző területeken szerzett tapasztalata lehetővé tette, hogy hamar kiemelkedjen kortársai és a katonák közül. „Jókor volt jó helyen, és élt is a lehetőségekkel. Bizonyította a képességeit, majd újabb lehetőségeket kapott, és ott is bizonyította bátorságát és szervezői, helyzeteket átlátó képességét” – tette hozzá a történész.

Hogy egy ilyen részletes kiállítás és kiadvány után lesz-e még mit kutatni Görgeiről? – erre a kérdésre Radnóti Klára úgy válaszolt, hogy Görgei Artúr hétszáz darabos könyvtára sajnos szerteszórodott a világban, de a kiállítás készítése alatt is sikerült bizonyos kötetekre rátalálni, ezért kitartó munkával igenis megtalálhatóak, és további lehetőséget adnak ezek a kötetek is a kutatásra.

Hermann Róbert pedig úgy fogalmazott, hogy mindig előkerülhet egy-egy újdonság. Ő leginkább Bécsben kutatna „Görgei-ügyben”, de jelezte, hogy nemrég, egészen véletlenül egy 1849. január 3-i Görgei-levél került a kezébe, ezért sem lehet azt mondani, hogy nem érdemes tovább kutatni, mert mindig előkerülhetnek addig ismertlen dokumentumok, melyek mentén folytatható egy újabb kutatás.

A rendezvény folyamán Korb Vanessza és Felszegi Dalma zeneakadémisták virtuóz mini koncertje Brahms, illetve Camille Saint-Saëns műveivel komolyzenei élménnyel gazdagították az estét.

A program zárásaként az érdeklődőknek lehetősége nyílt a Podmaniczky-Degenfeld Könyvtár megtekintésére is. A következő Evangélikus örökség – gyűjteményi esték alkalomra december elején kerül sor.

További képek.