„Először hadd nézzelek meg szemből, és fordulj, és így, és tart! Becsípheted, ahogy szoktuk!” „Ez jó, ezt Péter bá’ kötötte be!” – ezek a mondatok a nagyrészt eredeti viseletdarabokat magukra öltő fiúk között hangzanak el. Márk, Dávid és Krisztián komolyan illeszti fejére a kalapját, Barni, Bence és Soma a kötény felkötését sem bírja ki huncutság nélkül, Áron, Barnus és Gábor sarkantyúi állandóan pengenek, Gergő, Andris és Miki újratáncolnak néhány lépést… miközben Molnár Péter, a csoport vezetője, tánctanára pávatollakat szúr a kalapszalagokba és frissre borzolja a kucsmákat díszítő árvalányhajat. 

A percre beosztott program szerint azonnal indulniuk kell a próbastúdióba, mégis jut idő arra, hogy Györke Eszter édesanya és „csapatorvos” kivasaljon egy összegyűrődött inggallért, Kővári Réka, anyuka-oktatókolléga felvarrjon egy mellénygombot és a szintén táncpedagógus Tóth Bianka csokigolyót adjon annak, akinek lankad a figyelme. 

Pár perc múlva sietősen lépkednek a legények a zegzugos folyosókon, magabiztosan fordulnak a jó irányba, megszokták a környezetet, a többi versenyző, a kísérők, és az itt dolgozók jövés-menését. 

Aztán türelmesen várakoznak a legénycéh tagjai egy üvegfalnál – az előző csoport felvétele elhúzódik, lehet nézelődni, kicsit táncolni az átszűrődő zenére, két lépésnyit fogócskázni, épp csak kipróbálni, hogy tudnának-e szaladni, ha nem kellene tartalékolni az erőt, a lendületet az esti főpróbára. Kell a tartalék, hiszen az már fontos pillanata a versenynek, ott mutatkoznak be először a zsűri előtt a középdöntőre hozott rábaközi tánccal. A szanyi, rábatamási és szili táncokból összeállított koreográfiájuk előadására több éves tánctanulással készültek. Az iskolájukban minden alsósnak van néptánc órája, és aki kedvet kap a néphagyománnyal foglalkozni, az választhatja az alapfokú művészeti iskola több tanszakja közül a néptáncot. Másrészt - már „a Páva” miatt - a Szanyi Hagyományőrzőkhöz is ellátogattak. A kirándulás nagyszerű élményeket adott: ráismertek a táncvideókon többször látott Szent Anna kápolnára, megnézték a múzeum kincseit, az eredeti viseletdarabokat, megtekintették a helyi hagyományőrzők műsorát és táncoltak egy közös dust! 

Nem ez volt az első olyan utazása a Vasi Kislegényczéhnek, ahol a tanult tánc tájegységét ismerték meg közelebbről. Az elődöntőre széki férfitáncokkal készültek, és egy hosszú hétvégét eltöltöttek Széken! Szombathelyről jópár óra az utazás, ám a kirándulásba belefért a feketetói vásár és egy széki csizmadiaműhely meglátogatása, kipróbálták a juhnyáj terelését, és elmentek táncházba is, ahol a széki emberek és a vasi legények együtt táncoltak, énekeltek. 

A néphagyományaink továbbadásában elkötelezett pedagógusok, a munkájukban, szolgálatukban őket támogató szülők öröme nem a televíziós versenyen elért eredménytől függ, számukra az a fontos, hogy gyermekeik megismerjék ezt a kultúrát, értsék ezt a nyelvet. 

Aki elkezdi tanulni, annak először a lábába megy a tánc – foglalják össze a felnőttek tapasztalataikat, majd szeretettel végigfuttatják szemüket a Vasi Kislegényczéh tagjain. Nekik már a lelkükbe került. 

A középdöntő előtti próbanapon készült fényképeket a fotógalériában tekinthetik meg:

Frissítés: A csapat a döntőbe került, köszönjük a szavazatokat!