A kötet szerzői a múlt heti bemutatón. Első sorban Jáni János, Bilkei Irén, Hudi József, Erős Krisztina, mögöttük Molnár András, Gyimesi Endre, Kulcsár Bálint, Kostyál László.

Zalai peregrinusok, prédikátorok sorsa, a református prédikátor hányattatása, protestáns válóperek, Georgikon professzorok, értelmiségiek, vallási vegyes házasságból született gyerekek kálváriája, A Gyenese család szerepe a kustánszegi gyülekezetben, két megyeszékhelyi templomépítés krónikája, az 1956 után meghurcolt lelkész története sorjázik a kötet lapjain, amely a Zalai Gyűjtemény 82. darabjaként látott napvilágot.

A Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára a reformáció fél évszázados évfordulója alkalmából 2017 őszén tartotta e témában a szakmai konferenciáját, amelynek az előadásai szerkesztett tanulmányokként most egy könyvbe kerültek. A szerteágazó módon és alapos szempontrendszer szerint összeállt tematika átfogó képet ad az „új vallás” zalai elterjedéséről, a megye hitéletében, társadalmában és nem utolsósorban kultúrtörténetében betöltött fontos szerepéről.

A Zóka Gyula fotográfusnak az emblematikusnak számító szentgyörgyvölgyi templom kazettás, festett mennyezetéről készült fotójával díszített címlap mögött feltáruló világba múlt héten tekinthettek be az érdeklődők, amikor a református gyülekezet megyeszékhelyi Kálvin termében a szerzők és szerkesztők bemutatták kutatásaik eredményét.

Az egybegyűlteket Hodánics Péter református lelkész köszöntötte, majd a két szerkesztő, Erős Krisztina és Kulcsár Bálint szólította a jelen lévő szerzőket, hogy foglalják össze tanulmányaikat a közönség számára. Előtte áttekintették, hogy az évforduló kapcsán a zalai kutatók, történészek révén a diákok számára levéltár-pedagógiai program zajlott, amelyet vetélkedő is kísért, a felnőttek vándorkiállítás segítségével nyertek betekintést a reformáció századaiba, valamint a szóban forgó kiadvánnyal együtt három kötet is megjelent ebben az időszakban. A Protestánsok Zalaegerszegen és a Források a reformációról című könyv már korábban a közönség kezébe került, előbbi dr. Gyimesi Endre, utóbbi Kulcsár Bálint munkáját dicséri.

A protestantizmus zalai évszázadai kötet nyitótanulmánya Bilkei Iréné, aki a kezdeteket idézte, amikor bemutatta, elsősorban a nemesi, főúri rétegben talált nyitottságra a protestáns új eszme és vallás. Erasmus eszméinek befogadása a vallási türelem terjedését is szolgálta.

A tavaly elhunyt levéltáros Kapiller Imre tanulmányát, a távol lévő Németh László Sándor (Magyar Nemzeti Levéltár) és Kurucz György egyetemi tanár (Károli Gáspár Református Egyetem) dolgozatát a szerkesztők foglalták össze, majd Hudi József, a pápai református levéltár igazgatója tárta a hallgatóság elé azt a sziszifuszi munkát, amely törekszik a nyugat-dunántúli református közösség, benne a pápai református kollégium tanárai, diákjai és lelkészei teljes adatbázisának megépítésére. Közülük most Fábián József és Tóth Ferenc alakja elevenedett meg.

Jáni János a zalai evangélikus lelkészeket vette számba tanulmányában, Molnár András (a zalai levéltár igazgatója) a vegyesházasságok hitéleti vonatkozásait mutatta be. Kulcsár Bálint arra vállalkozott, hogy egy család gyülekezeti életbeli szerepvállalását kíséri figyelemmel.

Kostyál László és Gyimesi Endre a zalaegerszegi evangélikus és református templom építéstörténetét foglalta össze. Mindkét, közadakozásból indított építkezésre rányomta a bélyegét az első illetve a második világháború, az anyagi források előteremtésére kihatott a történelem.

Paksy Zoltán a nagykanizsai egyházközség két világháború közti nézeteltéréseit vette górcső alá, Erős Krisztina pedig Nagy Kolozsvári István lelkész életét dolgozta fel.