Az Ószövetség és az Újszövetség összefüggései számos érdekes felismeréssel gazdagíthatnak minket, ha tudunk újszerűen közelíteni ezekhez, és nem elégszünk meg a hagyományos, történeti megközelítések kínálta válaszokkal. Ennek egy módja, ha Jézus Krisztust a négy evangélista szemével próbáljuk megérteni – hívja fel a figyelmünket Richard B. Hays amerikai Újszövetség-kutató a Visszafelé olvasás – Figurális krisztológia & négyszeres evangéliumi tanúságtétel című könyvében, amely nemrég jelent meg magyarul Hajnal Piroska fordításában, a Hermeneutikai füzetek 38. számaként. A mű azt vizsgálja, miként értelmezték az evangéliumok a Megváltó életét az Ószövetségi szövegek tükrében.
„Richard. B. Hays könyvének fő tézise vitát kockáztat, mert egyrészt igazhitűnek gondolt, másrészt tudományosnak vélt előítéleteket foszlat. De leginkább érzékeny olvasásra tanít: együtt olvasni az evangéliumokat Jézus Krisztus istenségének fényében.” – írta a könyvhöz készült ajánlójában Bogárdi Szabó István, dunamelléki püspök. De mit is jelentenek a mű címében szereplő fogalmak, a visszafele olvasás és a figurális krisztológia, és milyen előítéleket foszlatnak a szerző tézisei? Erről kérdezte a Parókia.hu Pecsuk Ottó teológust, a Magyar Bibliatársulat főtitkárát, aki szintén ajánlót írt a könyvhöz; valamint a magyar kiadás szerkesztőjét és lektorát, Fabiny Tibor irodalomtörténészt és teológust.