– Miért tartották fontosnak, hogy akkreditált zenei továbbképzést indítsanak?

– Felismertük, hogy iskoláinkban fontos lenne mélyebben megismertetni az evangélikus énekanyagot. Ebben szerettünk volna segítséget adni énektanároknak, hittantanároknak és minden érdeklődőnek. Arra fókuszáltunk, hogy bemutassuk, mely pontokon fedezhető fel a különböző énekekben az a tanítás, egyházszemlélet, biblikus látásmód, amely Luthert is jellemezte. A pedagógus továbbképzésünket támogató és szorgalmazó Magyarországi Evangélikus Egyház zenei bizottsága megbízásából egyházunkban 2018-ra készült el az evangélikus iskolák ének-zenei tananyagának bővítése. Ebben a szerzők az evangélikus énekanyagnak és a hozzá kapcsolódó kórus és orgonaműveknek a megismertetését és megszerettetését szorgalmazzák. A tanfolyamunk ehhez, valamint az utóbbi években megjelent Iskolai énekeskönyvhöz is kapcsolódik. A koncepció kidolgozásában fontos szerepet vállalt Kinczler Zsuzsanna és az evangélikus iskolák ének tantárgyának gondozója, Kutyejné Ablonczy Katalin, a kurzusok tematikáját pedig jelentős részben Fekete Anikó dolgozta ki.

– Hogyan épült fel a képzés?

– Az alapot Luther Márton énekszerző tevékenysége adta. Reuss András a reformátor énekeiben megfigyelhető teológiai tanításra világított rá. A továbbképzés több csomópont köré épült: a résztvevők Sándor Ildikó előadásából a keresztény szellemiségű népzenei kincsekkel ismerkedhettek meg; Bence Gábor módszertani kérdések mellett a liturgikus éneklés alkalmazási lehetőségeiről tartott gyakorlati előadást; Hafenscher Károly biblikus alapvetésről és az egyházi év ó- és újszövetségi vonatkozásairól beszélt; Ecsedi Zsuzsa az egyházzenei tantervet és a hozzá kapcsolódó segédanyagokat mutatta be; a résztvevők Fekete Anikó előadásában az evangélikus egyházzene nagyjaival ismerkedhettek meg, valamint számos gyakorlati órán vehettek részt.

– Kamp Salamon előadása arra mutatott rá, hogy Luther teológiai gondolkodása milyen formában jelenik meg Johann Sebastian Bach műveiben. Kérem, mondjon erre egy példát!

– Bach műveinek sokszor már a szerkezete is árulkodik a tartalmi súlypontokról. Példaként említhető a h-moll mise Credoja. Bach ezt két változatban készítette el. A későbbi átdolgozásnál nagyon szépen megfigyelhető, hogy Bach tudatosan szimmetrikus szerkezetet alkotott, amelynek a középpontjában a Crucifixus-tétel, vagyis Jézus kereszthalála szerepel. Tágabban nézve látjuk, hogy a megtestesülésre, kereszthalálra és a feltámadásra vonatkozó részek kerültek a középpontba, melyek egyben a lutheri teológia csomópontjai is. E vonatkozásban kiemelendő Bach nagyszabású orgonás sorozata is. Bach a Klavierübung harmadik részét Luther liturgiai és gyülekezetpedagógiai témáira fűzte fel: Kyrie és Gloria feldolgozások, valamint a lutheri kátékhoz kapcsolódó énekek adják a kötet tartalmi vezérfonalát.

– Mik voltak Luther Márton és Johann Sebastian Bach zenei forrásai?

– Luther számára az egyik fontos dallamforrás korának német népzenéje volt, de emellett az óegyházi énekanyagban gyökerező egyházi énekanyagra és a korabeli egyházzenére is támaszkodott. Például Ambrus himnuszai fontos pillérei voltak Luther énekszerző tevékenységének. Bach számára mind tartalmi, mind zenei-formai szempontból az egyik legfontosabb fogódzópont a lutheránus korál volt. Lipcsei szolgálata alatt volt olyan éve, amikor vasárnapról vasárnapra sorra vette Luther és kortársai legfontosabb koráljait és ezekre írt nagyszabású kantátákat. Orgonaműveinek több mint a fele korál témára épül.

– A képzés során arra is törekedtek, hogy témáik ne szűküljenek le csupán az evangélikus gyakorlatra. Luther Márton és Kálvin János egyházzenei és istentiszteleti koncepcióiról ön tartott előadást. Milyen megállapítások hangoztak el?

– Luther és Kálvin az istentisztelet és a zene összefüggésében nagyon maradandót és fontosat alkottak, ugyanakkor más alapokra építettek. Luther elsősorban korának istentiszteleti gyakorlatára és énekgyakorlatára alapozott, míg Kálvin az istentiszteleti életet kizárólag bibliai alapokon szerette volna megújítani és rendezni. Ennek oka, hogy mikor Kálvin megkezdte tevékenységét Genfben, és ott az istentiszteleti élet újjászervezésére kérték, akkor liturgiai rendezetlenséggel találkozott, hiszen a hagyományos formákkal már korábban szakítottak. Ugyanakkor a mai református kutatások rámutatnak, hogy – Lutherhez hasonlóan – ebben a munkában ő is az óegyházi gyakorlatot vette figyelembe, csak az eredmény különbözött. Egyházzenei szempontból kiemelendő, hogy a kálvini reformációnak köszönhető a százötven genfi zsoltár, ami az európai kultúrtörténet és egyházaink nagyon fontos kincse; ennek magyar nyelvű, Szenczi Molnár Albert-féle fordítása pedig a magyar nyelv meghatározó műve.

– Miként valósítható meg az evangélikus szellemiségű nevelés az énekórán?

– A továbbképzés tematikájának összeállítása mögötti alapgondolatunk az volt, hogy az egyházzene oldaláról mutassuk be, hogy mit jelent evangélikusnak lenni. Vallom, hogy az evangélikus szellemiség nagy mértékben tükröződik az énekanyagban, amely segít egy iskola arculatának az alakításában is. Tudjuk, hogy evangélikus oktatási intézményeink hallgatóinak többsége nem evangélikus, ezért fontos, hogy velük is megismertessük az evangélikus tanítást, Luther teológiáját. Ennek nagyon jó eszköze a zene. Luther megtérését és reformátori tanítását mi sem mutatja meg jobban, mint a Jer örvendjünk keresztyének éneke, húsvét üzenetének átadására pedig az egyik legjobb eszköz a Jézus, Megváltónk sírba szállt című ének.

– Az Evangélikus Hittudományi Egyetemen tizenhárom résztvevővel tartották meg az első képzést. Kik vettek részt a továbbképzésen?

– Elsősorban énektanárok és tanítók, de volt olyan résztvevőnk is, aki német szakos tanárként azért járt az óráinkra, hogy azt az összefüggést kutassa, hogy a német kultúra, a lutheri gondolatok miként jelennek meg az egyházzenében. Az említett létszámon kívül olyan résztvevőnk is volt, aki mindenféle akkreditációs kötelezettség nélkül, egyszerűen érdeklődésből csatlakozott a csoporthoz.

– A résztvevők többsége pedagógus volt. Mi foglalkoztatta őket?

– Nagyon eleven volt a csoport, rengeteg kérdéssel. Ezek egyik része a tartalmi összefüggések zenei hátterére vonatkozott, de hangsúlyosak voltak a módszertani kérdések is. A kurzus része volt a Deák téri gimnázium óráinak meglátogatása, ahol többek között Kardos Anna tanárnő óráján vettünk részt, a békéscsabai gimnázium óráiból pedig felvételen keresztül kaptunk ízelítőt. Ezekről eleven beszélgetés bontakozott ki. A résztvevők megosztották egymással és velünk a saját módszereiket, problémáikat. Ebből mi, előadók is hihetetlenül sokat profitáltunk.

– Tervezik-e a folytatást?

– A jövőben többször is szeretnénk meghirdetni a pedagógus továbbképzést. Örülnénk, ha minél több énektanárt érnénk el vele, de érdekes lehet ez a tematika az óvodapedagógusok számára és más felekezetű szakembereknek is. Érdeklődő evangélikus egyháztagokat is szeretettel várjuk majd az előadásokra, mert valljuk, hogy ők is - saját identitásuk szempontjából, illetve a más felekezetűekkel vagy keresőkkel folytatott beszélgetésekre vonatkozólag - nagyon izgalmas és értékes segítséget kaphatnak az egyházzenén keresztül.