Miért pont a beporzók?

Néhány évtizede kezdett feltűnni Amerikában, hogy a háziméhek száma csökken és a gyümölcsfák, zöldségfélék beporzódása – amit az északi féltekén elsősorban rovarok végeznek – elmarad a korábbitól. Ebben az évezredben Európában is világossá vált, hogy hasonló jelenségekkel kell szembenéznünk. A méhészeket nyilván közvetlenül érinti ez a probléma. Az utóbbi években súlyos háziméh-pusztulásokról szóltak a hírek Magyarországon is, és ezek hátrányosan hatnak a méz- és a méhviasztermelésre is. A háziméheknek emelett legalább ennyire fontos munkája az, amit a haszonnövényeken legelve a beporzással végeznek el (gyümölcsösök, repce, napraforgó). A termesztett növényeink 70%-át, az elfogyasztott ételeink legalább egyharmadát beporzás révén állítják elő nekünk a virágos növények; szorgalmas méhecskék – a háziméhen kívül több ezer méhalkatú faj –, lepkék, legyek, bogarak és más rovarok keresik a virágban a nektárt, és közben a testükre tapadnak a virágporszemek, amiket tovább visznek a következő virágra és ott szerencsés esetben leadják a bibének. Ezt tanultuk az iskolában.

Viszont nem tanulhattuk az iskolában, amire 27 év alatt jöttek rá német kutatók, akik 63 németországi kisebb természetvédelmi területen sztenderd módszerrel gyűjtöttek egy-egy napig repülő rovarokat, egy-egy helyen nagy szüneteket hagyva, hogy nehogy miattuk csökkenjen az állomány. Az egy nap alatt fogott rovarok mennyisége az egynegyedére (!) esett vissza (2017). Miután a legtöbb beporzó rovar is a nappal repülő kategóriába esik, máris van egy magyarázatunk a beporzással kapcsolatban jelentkezett problémákra. Közleményük más rovarkutatókat arra indított, hogy elemezzék az utóbbi időkben a rovarok fogyásáról szóló közleményeket. E metaanalízisnak eredménye 2019-ben egy még tekintélyesebb lapban jelent meg. 73 közlemény alapján úgy találták, hogy a rovarfajok mintegy 40%-ára a kihalás árnyéka vetül, a rovarvilág mennyisége pedig évente mintegy 2,5%-kal csökken.

Beporzók napja (március 10.)

Ezt az új természetvédelmi jeles napot két magánember kezdeményezte 2018 januárjában, és márciusban a honlapon (www.beporzoknapja.hu) 27, a Kárpát-medencében történt eseményről számolhattak be. Ehhez az is kellett, hogy előzőleg a környezetvédelmi kormányzattól, az MTA illetékes intézetén, múzeumokon, egyetemeken át civil szervezetekig minden megkeresett fél támogatásáról biztosította a kezdeményezést, ismerve a probléma nagyságát. A két legnagyobb rendezvény Budapesten a Magyar Természettudományi Múzeumban (800 fő) és Kolozsváron a Babes-Bolyai Egyetem Állattani Múzeumában (350 fő) volt.

További információkat itt és itt találnak.