A gyűjtemények a jövő zálogai. Ahhoz azonban, hogy a múlt megőrzött értékei ne csak értékmegőrzést jelentsenek, hanem annak tartalmi elevenségét is magába foglalják folyamatos megújulásra, a technikai eszközök korszerű igénybevételére van szükség. Talán így is összefoglalhatnánk azt a konferenciát, melyet a Lágymányosi Ökumenikus Központban rendeztek meg azzal a céllal, hogy az ország különböző pontjain működő kisebb és nagyobb evangélikus levéltáraink, könyvtáraink és muzeális intézményeink munkatársai közösen készüljenek a jövő kihívásaira. A konferencia előadásai és az ahhoz kapcsolódó hozzászólások jelezték: meglévő értékeinkre nemcsak büszkék lehetünk, hanem örömmel mondhatjuk, hogy az evangélikus gyűjtemények egyre jobban megfelelnek a huszonegyedik század követelményeinek. Az újszerű, digitalizálási elvárások, a látogatók számára kialakított korszerű látogatóközpontok, a kutatásokhoz szükséges megfelelő infrastruktúra kiépítése és működtetése ugyanis nemcsak a jövő feladata, hanem már most is nyomon érhető intézményeinkben.

Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök beszédében elmondta, hogy „a gyűjtemények feladata hármas. A történelmi kincs megbecsülése, megtartása és megosztása. Azaz nem elegendő meglévő értékeink ápolása, hanem minél korszerűbb lehetőséget kell kínálni annak elérhetővé tételére is. Ezért is nagy öröm, hogy a kormány a reformáció közel ötszáz éves szolgálatának elismeréseként olyan támogatást nyújt egyházunknak, amely kiterjed muzeális értékeink korszerűsítésére.”

„A párbeszéd egyre hatékonyabb kiépítésére van szükség a szakma, az egyház és az állam között” – fogalmazott Kovács Eleonóra. A Gyűjteményi Tanács elnöke hozzátette: „Az előttünk álló feladatok támogatottság nélkül nehezen megoldhatóak. Egyeztetésre, összefogásra és szakszerűségre van szükség.” Kovács Eleonóra előadásában az egyes gyűjteményi ágak felépítését és működését ismertette. Mint fogalmazott „a 2017-es reformációi emlékév egyszerre jelent kötelezettséget és lehetőséget arra, hogy egyházi gyűjteményi szinten megtegyük azokat a lépéseket, mely a korszerű gyűjteménykezelést lehetővé teszik.”

Dr. Harmati Béla László, a konferencia házigazdája, az Evangélikus Országos Múzeum igazgatója szerint a gyűjtemények megítélésénél fontos figyelmet kell fordítani annak tudatosítására, hogy ezek nemcsak páratlan értékű könyveket, muzeális tárgyakat jelentenek, hanem egyúttal identitásunk gyökerei is. „Nemcsak a múlt feldolgozása miatt kell fokozott figyelmet fordítani a gyűjteményekre, hanem a meglévő értékekre alapozva ezek által a jelent is meg lehet határozni” – fogalmazott az igazgató.

Dr. Vígh Annamária, az Emberi Erőforrások Minisztériumának Közgyűjteményi Főosztályának vezetője előadásában emlékeztetett rá, hogy a magyarországi gyűjtemények közül az egyházi gyűjtemények tekintenek a legrégebbi múltra vissza, így ezek megbecsülése és gondozása nemcsak egyházi, hanem társadalmi érdek is. A főosztályvezető szerint „a legnagyobb kihívást a meglévő értékek hozzáférhetősége jelenti. Fontos, hogy a gyűjtemények a társadalom felé nyissanak és képviseljék azt az értékálló tudást, amelyet őriznek. Az evangélikus gyűjtemények országos szinten ebben a vonatkozásban példaértékűek, ugyanis az itt tapasztalt tudatos és szervezett gyűjteménypolitika érezhetően pozitív hatással bír.” dr. Vígh Annamária elmondta, hogy ma Magyarországon hatvannyolc egyházi könyvtár, harminchat egyházi levéltár és harminchét egyházi fenntartású múzeum működik. „Az állami fenntartású levéltárak vonatkozásában egy centralizálási folyamat zajlott le az utóbbi időben, mely által a Magyar Nemzeti Levéltár tagintézményei lettek a megyei levéltárak. Arra törekszünk, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár partnere legyen az egyházi levéltáraknak. Ezt az együttműködést szeretnénk megállapodás szintjén is létrehozni” – fogalmazott az előadó.

Dr. Fedor Tibor, Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Egyházi Kapcsolattartási és Együttműködési Főosztályának vezetője köszöntőjében kifejtette, hogy az egyházi gyűjtemények megbecsülése, azok erősítése a magyar társadalom érdeke. Ezért az elkövetkezendő időben pályázati úton erre – az idei évi hétszázötvenmillió forintos támogatás helyett – 2014-ben közel kétezer-nyolcszázmillió forint támogatást fordít az állam.

Az egyházi hálózatépítés gyűjteményi vonatkozásait szemléltette dr. Fabiny Tamás evangélikus püspök előadásában. „Mint minden más egyházi területen, így az egyházi stratégiánk a gyűjtemények vonatkozásában is arra törekszik, hogy legyen természetes a kapcsolat a további egyházi vonatkozású szervezeteink felé. Így az iskolákkal, a médiával vagy a gyülekezetekkel való kapcsolattartás felélénkítheti és lehetővé teheti gyűjteményeink megbecsülését és szélesebb megismertetését. Az evangélikus oktatási intézményeinknek nagy lehetőség az, hogy múzeumunk által diákjaikkal megismertethetik és élővé tehetik egyházi tradíciónkat” – fogalmazott a püspök. Fabiny Tamás beszédében kitért a reformációi emlékév előkészületeire is. Örömmel számolt be arról, hogy a tematikus évekhez az Evangélikus Országos Múzeum időszaki kiállításokkal kapcsolódik, mely ezáltal a kultúra oldaláról képviseli az egyház arculatát. „Bár korlátozottak a lehetőségeink, akkor is feladatunk a kultúra megerősítése, megújítása és ápolása” – fogalmazott Fabiny Tamás.

Prőhle Gergely országos felügyelő a vatikáni szerződésre hivatkozva az egyházi gyűjtemények felértékelődéséről beszélt, azonban figyelmeztetett arra is, hogy fontos az adott gyűjtemények érdekérvényesítése is. „Szükséges egy átlátható transzparens rendszert kialakítani ahhoz, hogy mind egyházi, mind világi szinten képviselni tudjuk meglévő értékeinket. Ehhez elengedhetetlen a szakmai következetesség alkalmazása, mely lehetőséget nyújt a professzionalizmusra” – fogalmazott az országos felügyelő.

A konferencia műhelymegbeszélései és kérdésfelvetései további lehetőséget kínáltak a szakembereknek arra, hogy az egyes szakmai területek kérdéseit megvitassák. Így a felszólalók közül dr. Kertész Botond, az Evangélikus Országos Múzeum tudományos munkatársa emlékeztetett arra, hogy a hálózatosságra jó példa a Sztehlo Gábor emlékév programsorozata, amikor az egyház több intézményrésze is együtt dolgozott a méltó megemlékezés létrehozásában. A történész továbbá rövid beszámolót tartott a Reformáció és tolerancia kiállítással kapcsolatban, mely a 19. század egyházi életét mutatta be. Az Evangélikus Országos Múzeumban létrejövő időszaki kiállítás és katalógus új megközelítést nyújt a korszak egyházi megítéléséhez és értelmezéséhez. Czente Miklós, az Evangélikus Országos Levéltár igazgatója elmondta, hogy „az a gyülekezet erős, amelyik tudja, hogy erősek a gyökerei.” A levéltárigazgató szerint további figyelmet kéne fordítani a gyűjteményügyre, hiszen ez az anyag adja azt az értéket, mely a jövő számára is tájékozódást nyújt. Kovács Eleonóra egy hozzászólásra reflektálva az evangélikus digitalizálási folyamat felépítését ismertette. Ennek értelmében a digitalizálás jövőre fog elkezdődni egyházunkban, amely a magyar- és egyházi törvényeknek megfelelően fog történni. A tervek szerin az 1895 előtti anyakönyvek is a folyamat részei lesznek. dr. Mányoki János, az Evangélikus Országos Könyvtár igazgatója az idén megjelent könyvtári évkönyv tartalmi felépítését ismertette. A számos területre kitérő tanulmánykötet lehetőséget nyújt a könyvtár által őrzött iratok megismeréséhez és egyes történelmi korszakok evangélikus vonatkozású feldolgozásának megismeréséhez. Koszorús Oszkár, az Orosházi Evangélikus Egyházközség Levéltár levéltárosa a régióban élt evangélikusok arcképcsarnokának kutatását, feldolgozását és publikálását ismertette.

Az evangélikus országos gyűjteményi konferencia és szakmai továbbképzés programja kitért továbbá az egyházmegyei gyűjteményi megbízottak feladataira és az egyházközségi gyűjtemények helyzetképére és nehézségeire is. A két napos, példa értékű szakmai fórum lehetőséget kínált az evangélikus gyűjtemények összefogására, a digitalizálási folyamat ismertetésére és nem utolsó sorban a szakmai együttműködések megerősítésére.