Egy VELKD-n belüli, valamint egy más szervezetekkel közös fejlesztési folyamat szükségességét hangsúlyozták a 2014-es közös zsinati ülésekkel kapcsolatban. A további fejlődés központi pontjai ez alapján tehát az EKD egyházi funkcióinak közös értelmezése, valamint az egyházként való hitvallási szövetségnek, az identitást elmélyítő munkacsoportoknak a megnevezése és az egyházi hivatalok összekapcsolásának szükségessége. A döntést az UEK elé valamint az EKD Zsinata elé is be fogják terjeszteni. A kapcsolati modell már 2007 óta a közös munka, valamint a feladatmegosztás alapjaként funkcionál, hiszen a teológia, a liturgia, az ökumené, az egyházjog és az egyházkormányzás, az egyházi hivatalok infrastruktúrájának közös használatában nap mint nap meg ismutatkozik.

A VELKD teológiai véleményét tekintve a következőket jelentették ki: „Az evangélikus egyház az evangélium vezető elvének és egyesítő értelmezésének az egyedül hit által való megigazulás tanának reformátori tanítását tekinti.” Ebben az értelemben tekintik az 1973-ban szövegezett Leuenbergi Konkordiát az EKD egyházként való értelmezése alapjául, méghozzá amelyben „a tagegyházak egységéért és az tagegyházak közös fórumaért a konfesszionális pluralitás jegyében munkálkodnak”. Ezen a közösségen belül a VELKD-nak, mint konfesszionálisan is kötött egyháznak az a feladata, hogy „az evangélium lutheri örökségét megőrizve, az aktuális kérdésere azonban válaszolva, az EKD kontextusában is gondosan járjon el.”

A továbbiakban a zsinat döntött a vezető püspök jelentésének, és a katolikusokkal való párbeszédért felelős jelentésének elfogadásáról, valamint a zsinati tagok számáról, az egyházi tisztségviselők képviseleti törvényének változásáról és a 2012-es költségvetésről is.

Ilse Junkermann a VELKD Zsinat után folytatódó EKD Zsinaton ismertette Düsseldorfban a lutheránus egyházparlament döntéseit és eredményeit. A püspökasszony hangsúlyozta, hogy 2014-ben újabb célokat kell az egyházközösségeknek meghatározniuk, amelyek meghatározhatják a további együttműködést. Szó volt arról is, hogy Düsseldorfban előtárgyalásokat kell folytatni a 2014-es Drezdában tartandó gyűlés előtt, amely a lutheránusok és uniáltak valamint az EKD kapcsolatát elemezné.

Az EKD Zsinatának alelnöke, Klaus Eberl hangsúlyozta, hogy a különböző hitvallási háttérrel rendelkező szövetségek együttműködését el kellene mélyíteni, de ennek meg kellene határozni az irányát és a célját az EKD-n belül. A tempót illetően vagy gázt kell adni, vagy a fékre taposni, vagy lassan továbbhajtani, vagy hagyni magunkat húzni.

A VELKD vezető püspöke, Gerhard Ulrich elvetette azt a lehetőséget, hogy az evangélikusok a fékre akarnának tapostni. Ha a lutheránusok belső tisztázási folyamatot szeretnének, akkor annak a strukturális folyamatokat is szolgáló hatása lenne.

Ulrich Fischer a Protestáns Egyházak Uniójának (Union Evangelischer Kirchen - UEK) nevében elmondta, hogy az uniált egyházak számáranem a centralizálásrólvagy az uniformizálásról van szó. A közösség elmélyítésével minden megváltozna. Ebben a folyamatban kérdéses az EKD erős szerepe. A püspök a protestáns egyházak strukturális asszimmetriájáról beszélt. Nem cél a VELKD felbontása sem - biztosította a bizonytalankodókat Fischer.

Günther Beckstein az ellen a munkamegosztás ellen volt, amely szerint az EKD a világi, míg a VELKD a teológiai irányért lenne felelős. Szerinte az EKD-nek komolyabban kellene teológiai munkát végeznie és mélyen hívőbbnek, kegyesebbnek kellene lennie.