„A Seregek Ura velünk van, Jákob Istene a mi várunk!” (Zsolt 46,12)

A székesfehérvári konferencián az egyházmegye 18 gyülekezetéből 26 egyházközségi tisztségviselő/vezető vett részt. Az alkalom közös énekkel, majd Szarka István esperes áhítatával kezdődött. Ezt követően Molnár István egyházmegyei felügyelő ismertette a napirendi pontokat.

Ezt követően az egyes egyházközségek felügyelői/tisztségviselői röviden ismertették az elmúlt félév eseményeit, beszámoltak a gyülekezetük életéről, és vázolták a jövőbeni terveiket. Sok új ismerettel gyarapodhattunk mindannyian, új ötleteket, gondolatokat oszthattunk meg egymással. Láthattuk, hogy szinte minden gyülekezetben munkálkodik a Szentlélek megújító ereje. Mostanra már minden egyes gyülekezetnek van lelkésze, több helyen történtek az elmúlt időszakban, illetve vannak folyamatban templom, illetve parókia felújítások. A gyülekezetek kreativitását mutatta, hogy több helyen került sor evangélizáció megtartására, különféle szolgálatok, körök megszervezésére, a gyülekezet tagjainak bevonásával, mint például a teljesség igénye nélkül: aktív ifjúsági élet megszervezése, fenntartása, a gyülekezet fiataljai elszántan segítik a gyülekezet idősebb tagjait, jótékonysági koncertek szervezése, családi napok szervezése missziós céllal, illetve az előttünk álló időszakra vonatkozó tervként hangzottak el karácsonyi falunap, adventi vásár, karácsonyi jótékonysági koncert szervezésére. Isten áldása legyen gyülekezeteinken, a tervezett szolgálatok végrehajtásában.

Második napi rendi pontként áttekintették az egyes gyülekezetekben a hittanórák megtartásának lehetőségeit, különös tekintettel a változásokra. Összességében láthattuk, hogy városokban van nagyobb gond, ahol több az általános iskola, és nehezebb a különféle oktatási intézmények tanóráinak összehangolása a hitoktató/lelkész munkaidejével. A problémát sok esetben az is jelenti, hogy iskolánként, azon belül osztályonként csak pár fő venne részt hitoktatásban, azonban a hitoktatást vállaló gyerekeket sem hagyja, nem hagyhatja felügyelet nélkül (joggal) az oktatási intézmény, így részt vesz, még ha passzívan is az erkölcstan órákon is. Másik nehézség, hogy ha nem iskolai tanítás keretében valósul meg a hitoktatás, hanem tanórán kívül délutáni alkalommal összevontan, akkor ezt a plusz elfoglaltságot már nem biztos, hogy a szülő tudja biztosítani. Tekintettel arra, hogy a kötelező hit-/erkölcstan oktatás felmenő rendszerben valósul meg, így a jövő tanévben ezek a problémák hatványozottan fognak jelentkezni, ezért szükséges erre felkészülnünk mind szervezésben, mind imádságban, hiszen a jövő generáció hitéletéről van szó.

A harmadik napi rendi pont a szolidaritási alappal, annak változásaival kapcsolatos beszámoló volt. Ezt a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájától Bárdossy Tamás gyülekezeti referens tartotta. Elmondta, hogy a szolidaritási alap többek között a lelkészek nyugdíját, özvegyi nyugdíjat, árvaellátást, lakhatási, és kilépési támogatását szolgálja. Ehhez a források előteremtése 3 részből áll, a lelkészek, a gyülekezet, és az evangélikus egyház 15-15%-ban járul hozzá. A lelkészek és az evangélikus egyház részéről ez megvalósul, azonban a gyülekezetek részéről még nem működik teljeskörűen, mert a befizetett járulék eddig az országos alapba ment. Az Országos Egyház tervei szerint a támogatás rendszere legyen normatív, 4 szempont szerint legyen meghatározva annak kifizetési rendszere az alábbiak szerint:

- A gyülekezetei tagok önkéntes hozzájárulásának nagysága

- Mekkora a lelkész fizetése

- Hány tagot vontak be az egyházfenntartói tagok közé

- Mekkora súlyt képvisel a lelkész fizetése a gyülekezet részéről.

A 4 pont rámutatott arra, hogy nagyban a gyülekezet felelőssége is, hogy lelkészt tudjon eltartani, beleértve a nyugdíjas lelkészeket is.

Az egyház országos gazdasági bizottsága egyenlőre konkrét számadattal nem tud szolgálni, ugyanis ehhez még nem áll rendelkezésre kellő adat, ezt a gyülekezeteknek kell feltöltenie, mert adatok nélkül nem lehet számokról beszélni.

Az új támogatási rendszer fokozatosan, három év alatt lép életbe, a gyülekezetek által fizetendő járulékot évente 10 százalékkal emelve, de az utolsó évben 20 százalékot meghaladó összegben nem emelkedhet. Fontos kérdés azonban az, hogy van-e annyi teherbíró gyülekezet, amit fenn lehet tartani, el tud-e tartani minden gyülekezet egy lelkészt, vagy összevonásokra van szükség.

A továbbiakban szó volt arról, hogy a gyülekezeteknek aktívabban kell részt venniük a gyülekezeti munkában, a gyülekezeti tagoknak segíteniük kell a lelkészek munkáját, ehhez az egyházmegye munkatársképzőt is tervez indítani 2014. február 21-23., és 2014. március 21-23. között.

A megbeszélésen a tisztségviselők figyelmébe ajánlották a Dunántúli Harangszó folyóiratot. Emellett készülni kell arra, hogy 2014. szeptember 06-án az ifjúsági munka 50. évfordulója alkalmából találkozó lesz Nagyvelegen.

A találkozó imádsággal zárult.  Az egyházmegyei felügyelői konferencia lehetőséget nyújtott kapcsolatok építésére, beszélgetésekre, mely mindannyiunk lelki épülésére szolgál, és újabb erőt és ötletet adott a további szolgálatok végrehajtására.

„Az Úr Jézus Krisztusnak kegyelme, és az Istennek szeretete, és a Szent Léleknek közössége legyen mindnyájatokkal. Ámen.” (2Kor 13,13)