Ne maradj hát távol, Uram, te vagy segítségem, siess mentésemre!” (Zsolt 22,20)

Biztosan van, aki számára a november szép hónap, de valószínűleg fölényesen nyerne „az év legszürkébb hónapja” szavazáson is. Megemlékezünk halottainkról, a munkahelyeken, egyetemeken és iskolákban a nagy késő őszi darálás folyik, ötkor már sötét van, többet esik, mint nem, jönnek a légúti betegségek satöbbi, satöbbi. Szemünk előtt a Karácsony lebeg, de addig még ki kell bírni néhány hetet, összeszorított foggal, lehetőleg takarékoskodva, hogy jusson pénz az ünnepekre. 

A novemberi Megálló szervezésének időszaka tökéletesen tükrözte a novemberről szóló sztereotípiákat: betegségek, túlórák, másodállások miatt nehezen jött össze a csapat, közvetlenül a kezdés előtt is sok volt a bizonytalansági tényező, de végül nagyon szép, nagyon gazdag mondanivalójú és nagyon interaktív lett ez a vasárnap esti alkalom. 

Az istentisztelet a „Hol a határ?” kérdést járta körül: hol van a tűréshatárunk – és hol van Jézus tűréshatára. Az igehirdetés előtt Benkóczy Péter felhívta figyelmünket a Deák téri templom oltárképére, amit mindannyian sokszor láttunk már, de valószínűleg kevesen gondolkodtunk el azon, hogy mit is ábrázol. A kép Raffaello Transfigurációjának a bajor Franz Lochbihler által készített művészi másolata: a kép felső harmadában a színeváltozott Jézus Mózessel és Illéssel, alattuk egy hegyen a megrettent Péter, Jakab és János, a három legkedvesebb tanítvány, a kép alsó részén pedig egy apa a beteg fiával, őket sokaság állja körül, és szemben velük a többi tanítvány, akik megpróbálják meggyógyítani a fiút, de nem tudják. Benkóczy Péter mindenkit az oltár elé hívott, hogy közelebbről is megnézzük a festményt, utána pedig mindenki megpróbálhatta beleképzelni magát az egyik alak helyébe, felvenni a testtartását, elképzelni, hogy mit is gondolhat. Végül néhányan elmondták, hogy kit választottak, és hogy az általuk választott személy mit gondolhatott: az általános vélemény az volt, hogy a tanítványok tanácstalanok voltak, a sokaság meg csalódott – nincs itt Jézus, nem lesz gyógyulás.

Ezután meghallgattuk a prédikáció alapjául választott igét (Márk 9, 2-29), amely az oltárképen ábrázolt színeváltozást és az utána következő eseményeket írja le. Dr. Varga Gyöngyi igehirdető különösen azt a mondatot emelte ki, amit a hegyről lejövő Jézus mondott a tanácstalan tanítványoknak, a csak óvatosan hinni merő apának („ha valamit lehet tenned, szánj meg minket, és segíts rajtunk!”), illetve a csalódott tömegnek („Ó, hitetlen nemzedék, meddig leszek még veletek? Meddig szenvedlek még titeket?”). Néhány önként jelentkező megpróbálta bemutatni, hogy Jézus milyen testtartással és arckifejezéssel mondhatta ezeket a kemény szavakat. Az igehirdetés is azt tárgyalta, hogy Jézusnak milyen sok türelemre volt szüksége, mert még a legkedvesebb tanítványai hite is sokszor megingott, pedig éveken keresztül láthatták, tapasztalhatták, hogy milyen hatalma van. A hegy alatti sokaság, azaz mi, pedig akkor se gondoljuk, hogy eltávozott és magunkra hagyott minket, amikor a tűrőképességünk határára érkeztünk, mert nem marad távol és mindig a segítségünkre siet.

Ahhoz, hogy végül ilyen jól sikerült az alkalom, a nagyon tartalmas prédikáció mellett szükség volt a Hangszórock zenekar nagyszerű játékára is, akik Makó Béla vezetésével hónapról hónapra profibb teljesítményt nyújtanak, öröm hallgatni a zenéjüket! Végül, de nem utolsósorban, ne feledkezzünk meg a jelen lévők aktivitásáról sem: viszonylag sokan voltunk, kamaszoktól kezdve a kisgyerekes családokon át egészen a nyugdíjas házaspárokig, és szinte mindenki részt vett az interaktív tevékenységekben is. A szeretetvendégségre is nagyon sokan átjöttek, és sokáig beszélgettünk, jóval kilenc után ért véget ez a szép, novemberi vasárnap este.

A következő Megálló istentisztelet 2013. december 15-én lesz a Deák téri evangélikus templomban. Mottója: „Boldogok”, témája pedig a szelídség lesz. Igét hirdet: Solymár Péter evangélikus lelkész.

Szeretettel várjuk azok jelentkezését, akik szívesen vennének részt velünk együtt a következő Megálló szervezésében, esetleg szeretnének tagjai lenni a zenekarnak vagy a drámacsoportnak.  E-mail címünk: koszi@koszi.net 

Honlapunk a www.koszi.net oldalon érhető el, ahol az érdeklődők tájékozódhatnak az éppen aktuális általunk szervezett programokról is.

Értesülj azonnal a fontosabb programokról, táborokról:

Jelöld ismerősnek a KÖSZI-t a Facebookon: 

https://www.facebook.com/keresztenyonkentesek 

Iratkozz fel a KÖSZI-hírlevélre úgy, hogy egy üres e-mailt elküldesz ide: koszihirlevel+subscribe@googlegroups.com 

A KÖSZI által szervezett 20. Megálló interaktív istentisztelet a Szívvel-Lélekkel Alapítvánnyal és a Pesti Evangélikus Egyház – Deák Téri Egyházközséggel együttműködésben valósult meg.