Ostyasütő Bobán

Harmincöt éves lelkészi szolgálatom alatt még nem sikerült olyan konfirmanduscsoporttal találkozni, akik meg ne kérdezték volna tőlem: hogy készül, honnan van az úrvacsorai ostya? Túl azon, hogy emlékeztetem őket korábbi hittantanulmányaikra a kovásztalan kenyérről, abban a szerencsében van részük ezeknek a fiataloknak, hogy be tudom mutatni nekik az ostyasütőt, amivel közel két évszázadon keresztül sütötte a bobai tanítóné és a papné az ostyát. Bobán megmaradt az ostyavágó is, ami aztán az Evangélikus Országos Múzeum gyűjteményébe került.

Az ostyasütő nem ritka tárgy az egyházközségekben, több helyen is megőrizték a gyülekezetek. A szép, egyházi szimbólumokkal díszített alkotások között ez a bobai azonban mégis különleges, hiszen a sütőlapok egyik oldalára gyönyörű, míves kétfejű sast vésett a mester. Vajon miért ezzel az inkább politikai jelképpel rendelték meg elődeink ezt a fontos használati eszközt?

Eszembe jutott, hogy amikor 1984-ben Kemenesaljára, Bobára kerültem, meglepődve láttam, hogy több evangélikus templomon is kettős kereszt van. Kíváncsi voltam, hogy lehet ez. Józsa Márton, az akkori celldömölki lelkész adott magyarázatot a kérdésemre. II. József császár iránti tiszteletből kerültek Kemenesalján kettős keresztek a templomtornyok tetejére, hiszen ő volt az, aki türelmi rendeletével lehetővé tette, hogy az evangélikusok szabadon építhessenek templomot. Talán ugyanez a magyarázat arra is, hogy a bobaiak a Habsburg–Lotaringiai-ház címerének ezzel az emblematikus elemével díszíttették az ostyasütőjüket.

A Haubner-kehely

A veszprémi gyülekezet legismertebb tagja, akire gyülekezetünk is nagyon büszke, Haubner Máté püspök. Haubner Máté 1794. szeptember 19-én született Veszprémben, ebben a gyülekezeti közösségben nőtt fel, és itt formálódott meg benne az a hitvalló és hazaszerető lelkület, amellyel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején püspöki körlevélben buzdította küzdelemre a népet. Ezért a cselekedetéért a szabadságharc leverése után börtön járt. Győri püspöki hivatalát a szabadságharc leverése után csak 1860-ban foglalhatta el ismét. Ekkor a győri római katolikus püspök a hintóját küldte elé, hogy így érkezhessen meg a városba. Ilyen nagy volt Haubner Máté megbecsültsége.

Az 1864-ben készült úgynevezett Haubner-kelyhet Haubner Máté a hetvenedik születésnapjára kapta a győri gyülekezettől. A kehely feliratán olvasható is a pontos dátum: „Győröt 1864 September 19-én”. A fedeles serleget fia, Haubner Rezső ajándékozta a veszprémi gyülekezetnek 1888. augusztus 22-én, aki számos alkalommal támogatta javakkal az itteni evangélikusokat, édesapja szülővárosának gyülekezetét.

A műalkotás első ránézésre a gótika katedrálisainak hangulatát juttatja eszünkbe a felfelé törő, bordás, fiatornyokra emlékeztető kialakításával, azonban kétség sem férhet ahhoz, hogy egy historikus ötvösművel van dolgunk. Az ezüstkehely plasztikus díszének – amely a talpon, a száron, a hangsúlyos nóduszon (a szár gombszerű díszén) és a kuppakosáron (a poharat átölelő díszítmény), illetve a fedélen figyelhető meg – főmotívuma a tölgylevélsor és a serlegeken évszázadok óta népszerű hólyagmotívum. Ezzel szemben maga a „pohár”, a kupa szinte díszítetlen, sima felületét csupán a két ajándékozásról szóló felirat töri meg. Ez a kontraszt azonban tovább növeli a kehely eleganciáját.

A kehely az értéke miatt biztonságos helyen el van zárva, így megtekintése előzetes egyeztetéssel lehetséges.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 85. évfolyam, 21–22. számában jelent meg 2020. június 7-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.