Home office-ból rendeljük házhoz szállítással az ebédet, karanténtornázunk, Skype-on sörözünk a barátokkal? Vagy csak múlt időben tettünk így? Kényszer volt, de sokunknak elegünk volt már ebből, a számtalan előny ellenére is.

Sokszor olyan érzésem volt, mintha egy gyönyörű vadasparkban csak kitömött állatok lennének. Lehet, hogy Jézus igéje, miszerint elég, ha ketten-hárman az ő nevében összegyűlünk, online is igaz, de azért mindannyian érezzük, hogy ha ez a jövő, akkor a számtalan tényleges és valós előny ellenére mi ezt inkább passzolnánk. De akkor mégis mi lesz?

Járványok egyre gyakrabban lesz­nek, mint ahogy természeti katasztrófák és végletekig szétfeszített társadalmak is. Szegények-gazdagok, feketék-fehérek, társadalmi ellentétekből kirobbanó tömeges tüntetések – ezekhez hozzá kell szokni. Valóban? Részben igen, részben tenni is kellene ezek ellen. De hogyan? Egy nagyváros kis panellakásából, műanyagmentes vega ebéddel az ölünkben posztoljunk egyet? Ez is egy út, de én biztosan nem erre megyek. A helyi közösségeink, a gyülekezetek, a személyes kapcsolatok, a szűkebb bizalmi körök építése és ápolása is út lehet.

A következő hetek, hónapok küldetése egyházon belül ezért nem is a nagy fesztiválok, „nagy bummok” keresése és vágyása kellene, hogy legyen, hanem a „tábortűzérzések” visszaadása, a gyülekezeti közösségek megerősítése. A cserebere helyben, piacra járás és a kapott idő helyes eltöltése, a közösség keresése.

Itt az ideje, hogy újra legyen mondanivalónk, legyenek közösségeink is, amelyekben látjuk a helyünket és a szerepünket. Itt az ideje, hogy a karantén miatt megnövekedett médiafogyasztásból visszavegyünk, letegyük a kütyüket, és keressük a nyárban a találkozásokat. Felelősen, de a hús-vér találkozásokat, Zuckerberg és társai nélkül. Kapcsoljunk ki!

Antal Bálint

Az újságot keressék a Luther Kiadó / Evangélikus könyvesboltban és az evangélikus templomokban vagy fizessék elő a kiado@lutheran.hu email címen, vagy digitálisan a www.bolt.lutherkiado.hu/folyoiratok/digitalis oldalon.