A 12 nógrádi gyülekezeti lelkészből 7 képviseltette magát családjával vagy szólóban: 12 felnőtt és 11 gyerek. A program természetesen nem az évközi lelkészi munkaközösség szakmázása volt: egyszerű, hétköznapi emberekként, liturgiák, szabályok, beszédek és öltönyök nélkül kirándultak shortban, gyerkőcökkel kézben, nyakban, vagy épp babakocsiban, és szinte minden egyházi téma távolságában.
A szécsényi evangélikus templom megtekintése, éneklés és rövid esperesi áhítat után, a Kubinyi-kastély került sorra, amelyet idegenvezető segített megismerni. Az órás (maszkos) túra után, igazán jól esett a kastély mögötti kert és tó meghódítása – ahol még horogra akadt keszeget is láthattunk, és a gyerekek is jobban élvezték. A közös ebéd után játszótéren landoltak az erre vágyók.
Mindent összevetve: kell, sőt, nélkülözhetetlen az ilyesfajta közösségvállalás a formális kollegialitás mellett, akár gyakrabban is, mint évente egyszer pár órára.