„Az ÚR angyala… megérintette (Illést), és ezt mondta: Kelj föl, egyél, mert erőd felett való út áll előtted!” (1Kir 19,7)

Illés életén azt látjuk, hogy Isten gondoskodik mindenről, ami szükséges, és a prófétára váró, erejét meghaladó úthoz emberfeletti erőt ad. Az étel és ital, amit elfogyasztott, elegendő volt ahhoz, hogy negyven napon át tudjon menni a Hóreb hegyéhez.

A negyven nap alatt Illés nem evett, ez számára egyfajta böjti időszakot is jelentett. Isten mindig tudja, hogy mennyi erőre van szükség ahhoz, amikor gyógyítani akarja az elesettet, hogy újra felemelje és beállítsa abba a szolgálatba, amiből egy időre kiesett, mert maga alá került.

Nagyon fontos az is, hogy Isten a próféta lelkének gyógyításával is foglalkozott. Illés útmutatást is kapott az angyaltól. Ez ahhoz kellett, hogy lelki megfáradása is gyógyulhasson, erősödhessen. Az angyal elmondta neki, hogy egyen, mert erejét meghaladó út vár rá. Az angyal azonban nem mondta el neki, hogy hova kell mennie, de miközben a próféta engedelmesen követte az utasítást, megértette Isten akaratát is. Az angyaltól ott csak annyit tudott meg, hogy erőfeletti út vár rá és mennie kell valamerre. Az út a Hóreb felé vezetett. Itt azon van a hangsúly, hogy akkor és ott jelentette ki számára Isten, hogy a cél a Hóreb – a Sínai-hegy. A hely, ahová érkezett, sokat sejtetett Illés számára. Nem tudta, hogy mi történik majd, de ismerte népe történelmét, és tudta, hogy a Hóreb az a hegy, ahol Isten már találkozott választott népével. Isten ott adott kijelentést nekik, ott kötött szövetséget velük. Illést már ez a sejtés is erősítette, mert tudta, hogy nem véletlenül ez a cél, és ott az Istennel való találkozás vár rá. Illés ezért elindult, majd negyven napon és negyven éjjelen át tartó útja után megérkezett. Az előtte álló, nagyjából 250 km távolság nem volt olyan hosszú, hogy ennyi időt igényelt volna, tehát ez az út nem lehetett megerőltető. A fontos az, hogy Illés megtette ezt az utat, és oda ment, ahol találkozhatott Istennel. Oda ment, ahol az Úr kijelenti magát neki, ahol vele van az Úr.

Ennek a történetnek számunkra az a tanulsága, hogy Isten mai megfáradt gyermekeivel is megtörténhet az, ami Illéssel. A testi erő fokozatosan visszatér, de a lélek még nem igazán kapott erőre. Illés is fizikailag megerősödött, de lelki erejét még nem egészen nyerte vissza, csak akkor, amikor az ÚR találkozott vele a Hóreb hegyénél. Számunkra a Hóreb jelképezi azokat a helyeket és alkalmakat, ahol és amikor Istennel találkozunk. Ilyen helyek és alkalmak a templom, a közösség, a bibliaóra vagy csendeshét, a lelki beszélgetés. Ha már korábban is éltünk ezekkel a lehetőségekkel, bizonyára átéltük, hogy ott Isten találkozott velünk és erősített meg hitünk és életünk útján.

De a legfőbb találkozási pontunk Istennel a golgotai kereszt. Itt találkozhatunk Isten kézzel fogható szeretetével Jézus Krisztusban. Ő most is megérint angyalával, táplál minket igéjével, teste-vére vacsorájával és megerősít Szentlelkével, hogy meg ne tántorodjon a lábunk és elérhessünk végső célunkig, melyet ő készített nekünk. Ámen.