Aggódva fejezte ki részvétét Ferenc pápa a bejrúti robbanás másnapján: az egyházfő a szerdai katekézisén a következő nyilatkozatot tette a Vatican News beszámolója szerint:

„Tegnap Bejrutban a kikötő térségében egy nagyon erős robbanás közel száz személy halálát okozta és nagyon sokan megsebesültek, továbbá jelentős az anyagi kár is. Imádkozzunk az áldozatokért és családtagjaikért, egész Libanonért, hogy a társadalmi, politikai és vallási felelősök elkötelezettsége szembe tudjon nézni ezzel a tragikus és fájdalmas eseménnyel és hogy a nemzetközi közösség segítségével le tudja győzni az országot sújtó válságot.”

A keddi tragédia másnapján Orbán Viktor is részvétet nyilvánított kollégájának, Hasszan Diab libanoni miniszterelnöknek

„A magyar nép nevében szeretném kifejezni legmélyebb együttérzésemet Önnek és a libanoni embereknek. Részvétünket fejezzük ki az áldozatok családjainak, gyors és teljes felépülést kívánunk a sebesülteknek” – írta a libanoni miniszterelnöknek Orbán Viktor. Hozzátette: „gondolataink és szívünk önökkel vannak”.

A magyar kormányfő biztosította hivatali partnerét arról, hogy Magyarország készen áll segítséget és támogatást nyújtani Libanonnak ebben a nehéz időszakban.

Magyarország egymillió euróval segíti a maronita katolikus egyházat

Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára a kormány szerdai ülésén úgy döntött, hogy a Bejrútban történt robbanás okozta károk enyhítése érdekében 1 millió eurót ajánl fel az Antióchiai Szír Maronita Katolikus Egyház számára – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője. Hozzátette: a forrást azonnal átcsoportosítják, és a Hungary Helps Program keretében folyósítják.

Havasi Bertalan beszámolt arról is, hogy a nap folyamán Orbán Viktor, a Fidesz elnöke részvétlevelet küldött a Kereszténydemokrata Internacionáléban (CDI) a Fidesszel közösen részt vevő libanoni keresztény pártnak, miután kiderült, hogy a Kataeb főtitkára, Nazar Najarian is életét vesztette a keddi robbanásban.

Azbej Tristan: Magyarország egymillió euróval támogatja a kármentést

Magyarország a Hungary Helps programon keresztül egymillió eurós humanitárius segítségnyújtással támogatja a bejrúti robbanás után az emberi életek megmentését, a kármentést és az újjáépítést – jelentette be a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára sajtótájékoztatón, Budapesten.

Azbej Tristan együttérzését is kifejezve azt mondta: „mély megrendüléssel, ugyanakkor cselekvő szolidaritással állunk ki a libanoni nép mellett ezekben a vészterhes órákban, napokban”.

Közlése szerint a magyar támogatás kedvezményezettje a Hungary Helps korábbi partnere, a libanoni maronita egyház karitatív missziója. Az adományt még csütörtökön eljuttatják hozzájuk – tette hozzá.

A politikus felidézte, hogy a katasztrófát követően a Hungary Helps munkatársai azonnal felvették a kapcsolatot libanoni humanitárius partnereikkel, hogy teljes körű tájékoztatást kapjanak a veszteségekről, károkról és felmérjék a magyar segítségnyújtás lehetőségeit.

Azbej Tristan megrendítőnek nevezte, hogy legkevesebb száz ember életét vesztette és több mint 4000-en megsérültek a keddi kettős robbanásban, majd hozzátette: ennyi sérültet képtelen ellátni a helyi egészségügyi rendszer.

Az anyagi kár felbecsülhetetlen, szinte egy egész városrész vált lakhatatlanná, a legfrissebb adatok szerint pedig legalább 300 ezer ember vált földönfutóvá – sorolta az államtitkár, arra is kitérve, hogy egy ortodox kórház gyakorlatilag megsemmisült a robbanás közelében. Mindezt tetézi, hogy Libanonban gazdasági, pénzügyi és politikai válság van, amit a koronavírus-járvány tovább súlyosbít, továbbá a bejrúti kikötőben a robbanás miatt nagy mennyiségű élelmiszer és gyógyszerkészlet semmisült meg.

„Bajban ismeszik meg a jó barát, és a magyarok jó barátai a libanoni népnek” – hangoztatta az államtitkár. A szerdai kormányülésen született döntést ismertetve közölte, hogy Magyarország egymillió eurós humanitárius segítségnyújtással támogatja a libanoni kármentést, az emberi életek megmentését, a hajléktalanná vált emberek lakhatásának megoldását és az újjáépítést.

Hangsúlyozta: a Hungary Helps program alapvetése, hogy az adományt, a segítségnyújtást helybe kell vinni, azt gyorsan és úgy kell adni, ahogy arra szükség van.

Azbej Tristán rámutatott arra is, hogy Libanonban 1,5 millió szír és iraki menekült tartózkodik, az országnak jelentős a migrációs megtartóereje, ugyanakkor könnyen migrációs kiindulási ponttá is válhat. A támogatás a magyar emberek érdekét is szolgálja, megelőzve egy onnan kiinduló esetleges migrációs hullám kialakulását – mondta. Emlékeztetett arra is, hogy Libanon ad otthont a Közel-Kelet talán utolsó jelentős lélekszámú keresztény közösségének.

Azbej Tristan csütörtök reggel az M1 aktuális csatornán már azt is kiemelte, hogy a libanoni egészségügyi rendszer képtelen kezelni a helyzetet, és több mint ötezer sérültről és több mint 130 halálos áldozatról érkeztek hírek. A pusztítás mértékét jelzi az is, hogy a helyi ortodox egyház közölte, a kórháza teljesen megsemmisült – tette hozzá. Az államtitkár elmondta azt is, hogy Magyarország a Hungary Helps programban ajánlotta fel az egymillió eurós támogatást, amelyet a helyi maronita egyházon keresztül osztanak szét. A felajánlást elsősorban egészségügyi támogatásra költik, de óriási problémának nevezte Azbej Tristan azt is, hogy legalább negyedmillió ember elveszítette az otthonát, így őket el kell helyezni.

Erdő Péter bíboros, prímás részvéttáviratot küldött Béchara Boutros Raï bíborosnak, antiochiai maronita pátriárkának

Őboldogsága Béchara Boutros Raï bíboros, antiochiai maronita pátriárka részére, Libanon

Az Európai Egyházak Konferenciája is szolidáris

Az Európai Egyházak Konferenciájának (CEC) főtitkára, dr. Jørgen Skov Sørensen a kontinens egyházai nevében imádságra hív a libanoni egyházakért, valamint szolidaritásáról és támogatásáról biztosította a hosszú hónapok társadalmi, politikai és gazdasági krízisétől amúgy is sújtott libanoni keresztyén közösséget.

„Komoly aggodalommal és szomorúsággal követjük a bejrúti robbanásról szóló híreket. Istenhez imádkozunk vigasztalásért és gyógyulásért valamennyi érintett számára. Gondolatban és imádságban hordozzuk partnerszervezetünk, a Közel-Keleti Egyházak Tanácsának (MECC) valamennyi tagját és minden libanoni embertársunkat, akik a hirtelen jött csapással küzdenek” – fogalmazott a főtitkár, aki a CEC tagegyházai nevében szolidaritásáról és támogatásáról biztosította a helyi keresztyéneket.

A CEC főtitkára kiemelte, hogy „az európai egyházakat mély történelmi és ökumenikus kapcsolatok fűzik a Közel-Kelet egyházaihoz. Ezért is mély fájdalommal tölt el a veszteség és a szörnyű pusztítás. A helyi egyházakkal együtt imádkozunk a szétszakított családokért, a mentőcsapatokért és mindenkiért, akik a frontfonalban küzdenek a krízis leküzdésében” – tette hozzá Sorensen.

Mint ismeretes kedden óriási robbanás rázta meg Libanon fővárosát. A robbanás a bejrúti kikötő körzetében történt, ott, ahol több robbanóanyag-raktár és vegyianyagraktár található. A legfrissebb jelentések szerint a robbanás következtében legalább 100 ember meghalt, és több mint 4000 ember megsérült, több ezer épület súlyosan megrongálódott. Bejrútot katasztrófa sújtotta várossá nyilvánították és jelenleg is tart a vizsgálat a robbanás okának feltárására.
A katasztrófában rengeteg épület sérült meg. Köztük számos templom és egyházi intézmény, a károk felmérése folyamatosan zajlik a helyi egyházak, köztük két református egyház, a Szíriai és Libanoni Nemzeti Református Zsinat (NESSL) és az Közel-keleti Örmény Református Egyházak Uniója (UAECNE) tájékoztatása szerint.
A legtöbb protestáns lelkészt képző Közel-keleti Teológiai Szeminárium (NEST) elnöke olyan károkról számolt be az intézmény nyolc emeletes épületében, amelyet „még a 15 éves libanoni háború legrosszabb napjaiban” sem tapasztaltak. A nemzetközi egyházi közösség összefogásra szólította tagjait világszerte. A NESSL és UAECNE nyugati partnerei rendkívüli segítségnyújtásról egyeztetnek, amire az elhúzódó gazdasági és társadalmi válság sújtotta libanoni közösségnek már csak azért is sürgető szüksége van, mert ők jelentik a reménytelen helyzetben élő szíriai gyülekezeteik hátországát. A libanoni krízist súlyosbító katasztrófa így a szíriai keresztyén közösségre is hatással van.

Adománygyűjtést indít a bejrúti robbanás károsultjainak megsegítésére az Ökumenikus Segélyszervezet

Összefogást hirdet a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet a bejrúti robbanás károsultjainak megsegítésére. A libanoni Örmény Apostoli Egyház a detonációt követően segítségkéréssel fordult a Segélyszervezethez, melyre válaszul adománygyűjtés indul.

A gyűjtéshez egy bankkártya használatával a segelyszervezet.hu oldalon lehet csatlakozni, illetve az Ökumenikus Segélyszervezet 11705008-20464565 számlaszámán, a közleményben „Bejrúti robbanás” megjelöléssel lehet pénzadományokat felajánlani.

„Mint ismeretes, kedden óriási robbanás rázta meg a libanoni fővárost, melynek következtében megszámlálhatatlan lakóépület, iskola, templom és kórház rongálódott meg súlyosan vagy vált teljesen használhatatlanná. A Segélyszervezet a helyi partnerszervezetén keresztül, a libanoni Örmény Apostoli Egyházzal együttműködésben az összegyűlt adományokat olyan gyorssegélyre fordítja, mint élelmiszer- és ivóvíz ellátás valamint segítségnyújtás az otthontalanná váltak átmeneti elhelyezésében, hosszútávon pedig az épületek helyreállítása a cél” – mondta Nagy Ákos, az Ökumenikus Segélyszervezet humanitárius projektjeinek vezetője.

Az Ökumenikus Segélyszervezet libanoni szerepvállalása jelentős; a legutóbbi humanitárius segítségnyújtás mindössze néhány hete zajlott, amikor a libanoni Örmény Apostoli Egyházzal közösen a Hungary Helps program keretében higiéniás és élelmiszercsomagok kerültek kiosztásra több, mint 600 nehézsorsú család számára. A helyi segítségnyújtás folytatódik, ezúttal azonban az adományozók támogatására is szükség van.

Raï pátriárka: „Rejtélyes robbanás” történt Bejrútban

„Bejrút, a Kelet mátkája, a Nyugat fárosza megsebesült. Egy »letarolt város«, mely olyan, akár »egy háborús színtér, háború nélkül«” – ezekkel a szavakkal kezdődik Bechara Boutros Raï maronita pátriárka felhívása a „világ nemzetei felé” a „rejtélyes robbanás” után (a sokatmondó kifejezést maga a pátriárka fogalmazta meg így), mely augusztus 4-én történt Libanon fővárosának kikötőjében. Előzetes becslések szerint száznál is többen meghaltak és több ezren megsebesültek.

„A tragikus eset – mondta a libanoni bíboros – letarolta a várost, halált és pusztulást zúdítva rá, s romba döntött kórházakat, otthonokat, templomokat, mecseteket, szállodákat és boltokat. S mindez éppen akkor történik, amikor a libanoni állam „gazdasági és pénzügyi csődhelyzetben van, mely megakadályozza abban, hogy szembenézhessen ezzel a katasztrófával”, a lakosság pedig „szegénységbe és nyomorba” süllyed.”

Az Egyház – idézte a bíboros – segélyhálózatot épített ki Libanon egész területén, de a pusztulás akkora méreteket ölt, hogy az ország minden erőfeszítése eltörpül mellette. Raï pátriárka ezért fejezte ki előre is háláját a libanoni egyház nevében minden nemzetnek, „amely készen áll Bejrút megsegítésére”. Megszólított „minden baráti és testvéri országot” és legfőképpen a nagyhatalmakat és az Egyesült Nemzetek Szövetségét (ENSZ), azonnali segítséget kérve Bejrút megmentésére, s arra kérte őket, tegyék ezt mindennemű politikai és geopolitikai számítás, illetve hátsó szándék nélkül. „Mert ami itt történt, az túlnőtt a politikán és a konfliktusokon.”

Az elmúlt években Libanont rengeteg katasztrófa érte politikai, pénzügyi, gazdasági és nemzetbiztonsági téren egyaránt. Az ország most „megérdemli testvérei és barátai támogatását, hogy újra talpra állíthassa fővárosát” Raï pátriárka szerint ahhoz, hogy szembe tudjanak nézni a szükséghelyzettel, segítségként „az Egyesült Nemzetek által felügyelt alap” létrehozása volna a legmegfelelőbb.

„Hozzátok fordulok – zárta sorait –, mert tudom, hogy szeretitek Libanont, és válaszolni fogtok hívásunkra. Hozzátok fordulok, mert tudom, mennyire a szíveteken viselitek, hogy Libanon visszanyerje történelmi szerepét az ember, a demokrácia és a béke szolgálatában a Közel-Keleten és az egész világon.”

Az augusztus 4-i bejrúti robbanás után a gazdasági válságtól és az utóbbi napokban az országot megbénító koronavírus-járványtól megfáradt libanoniak egy pillanat alatt félretették minden gondjukat, hogy honfitársaik segítségére siessenek. Orvosok és egészségügyi dolgozók kórházakat és klinikákat nyitottak a sebesültek tömegei számára, szállodatulajdonosok ajánlották fel épületeiket az evakuált lakosoknak, akik a robbanásban elvesztették otthonukat. Ugyanígy segítettek kolostorok, monostorok, templomok és mecsetek. A robbanásban a libanoni Caritas épületei is megsemmisültek.

„A fájdalmas tragédia és társadalmi, gazdasági, humanitárius és egészségügyi következményei minden libanonitól – a politikai erőktől kezdve az ország minden közszereplőjéig – szolidaritást, egységet és közös munkát követelnek e nehéz próbatétel megoldása érdekében” – olvasható a közleményben, melyet a síita Hezbollah párt tett közzé a robbanás napján, a késő délutáni órákban.

Egy maronita pap éppen online közvetített szentmisét mutatott be a robbanáskor

A The Guardian által közreadott videón egy maronita pap szentmisét mutatott be és ezt interneten is közvetítette. A felvételeken azt látni, ahogy az atya éppen énekelt, aztán hirtelen a robbanás következtében elment az áram a templomban. Ekkor még folytatta a szentmisét, de pár másodperccel később a mennyezetről törmelékek estek le és a pap is gyorsan próbált menekülni. Ekkor megszakadt a közvetítés. A törmelékek az atyára és az egyházközség tagjaira estek a robbanás következtében.

;

Imádkozzunk az áldozatokért és mindenkiért, aki megsérült vagy elveszítette otthonát!