Fürjes Zoltán: Több mint 200 ezer gyermek jár egyházi fenntartású óvodába és iskolába

Fürjes Zoltán a helyi református templomban megtartott eseményen arról beszélt, a diákok negyedét református óvodában és iskolában nevelik és oktatják, a több mint 1100 egyházi feladatellátási hely közül pedig háromszáz református fenntartású.

Az egyházi oktatás jelentősége, hogy számos hívőnek és útkeresőnek biztosít lehetőséget arra, hogy olyan tudásra és értékekre tegyen szert, amelyek egy tisztességes élet alapjául szolgálhatnak – hangoztatta a helyettes államtitkár. Szavai szerint a bölcsődéktől az egyetemekig olyan „keringési rendszer” működik, amely Magyarország teljes területén és szerte a Kárpát-medencében biztosítja a tanulás és formálódás lehetőségét.

Fürjes Zoltán az elmúlt tanévre visszautalva beszédében azt mondta, a 2019/20-as oktatási év emberi értelemben nem volt békésnek tekinthető, mert szinte háborús időket idéző korlátozások között kellett tanulni és tanítani. A körülmények ellenére sikerült befejezni a tanévet, amihez sokak alázatára, nyitottságára és kreativitásra volt szükség, de a következőben is szükség lesz erőre, szeretetre és a józanságra – hangsúlyozta.

A fejlesztésekkel kapcsolatban kifejtette, folyamatosan újulnak meg az iskolák tantermei és tornatermei, új épületekkel és intézményekkel bővül a hazai iskolahálózat, a 2020/21-es tanévtől pedig minden diák ingyen kapja meg a tankönyveket.

Az építkezés jól látható eredménye, hogy mára az állam mellett egyre nagyobb arányban vesznek részt az oktatásban az egyházak – értékelt a helyettes államtitkár.

Az ünnepséggel egybekötött istentiszteleten igét hirdetett Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, köszöntőt mondott Huszár Pál főgondnok, a Magyarországi Református Egyház zsinatának világi elnöke, Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke és Máté Antal, Nyírbátor polgármestere. A rendezvény végén kitüntetéseket adtak át, az ünnepi program tanévkezdő intézményvezetői és fenntartói értekezlettel zárult.

Kásler Miklós: az új tanév az új építések és a jelentős felújítások éve lesz

Kecskemét –Az új tanév az iskolák, tantermek, tornatermek, uszodák és a jelentős felújítások éve lesz, hiszen közel 100 milliárd forint összértékű fejlesztés van folyamatban európai támogatással, amelyet a kormány további 10 milliárd forinttal támogat – jelentette be az emberi erőforrások minisztere a XI. Nemzeti Tanévnyitón vasárnap Kecskeméten.

A Kecskeméti Református Általános Iskolában tartott ünnepségen Kásler Miklós elmondta: a kormány feladata és célja, hogy az egész magyar nemzet érdekeit képviselje.     

Hangsúlyozta: ennek érdekében a kormány nyáron 4,6 milliárd forintot biztosított felújítási munkálatokra, így segítve a tanévkezdést, és a járvány további megelőzését.     

„A családok támogatása nemzeti érték”, ezért idén 106 ezer rászoruló általános iskolás gyermek kap tanszercsomagot, a múlt évinél magasabb, 765 millió forint összegű kormánytámogatásból.     

A súlyos és halmozottan hátrányos, vagy sérült gyermekek intézményeinek fejlesztésére a tankerületi központok uniós forrásból közel 4 milliárd forintot fordíthatnak - tette hozzá a miniszter.     

Kásler Miklós a diákokhoz szólva kiemelte: az iskolában lehetőséget kapnak arra, hogy gyarapítsák tudásukat, kibontakoztathassák a bennük rejlő tehetséget. Ugyanakkor példát vehetnek szüleik mellett tanáraiktól, életre szóló barátságokat köthetnek, illetve megtanulják a nemes fizikai és szellemi vetélkedés szabályait. Felkészülhetnek továbbá az élőttük álló évtizedekre, hogy helyt tudjanak állni a világban felnőttként, családanyaként vagy családapaként, választott hivatásuk képviselőjeként, magyarként és emberként.     

A miniszter szerint „a pedagógusokra bízott gyermekek jelentik a nemzet jövőjét”. A sokgyökerű magyar nép történelme során azért tudott fennmaradni, ismét és ismét megerősödni és megalkotni páratlan kultúráját, mert a kényszerekből mindig visszatalált ősei helyes útjára, magasztos eszmék vezérelték és a helyes értékek mentén cselekedett.     

A tanárok feladata, hogy jó példát mutatva éljenek, átadják a több mint ezer év nemzedékeinek felhalmozott szellemi és anyagi hagyatékát, gazdag örökségünket, amelyeket munkájuk nyomán a legifjabb generáció megtarthat és gyarapíthat – fogalmazott.     

A miniszter megköszönte a pedagógusoknak, hogy választott hivatásukat a legjobb tudásuk és hitük szerint, szeretettel végzik, az iskolák minden dolgozójának pedig, hogy odaadó munkájukkal megteremtik a minőségi oktatás és nevelés feltételeit.     

Az emberi erőforrások minisztere szerint a gyermek vállalása és felnevelése rendkívüli felelősséggel és nagyon sok nehézséggel jár, ugyanakkor pótolhatatlan örömöt és boldogságot jelent. A gyermekek, szülők, nagyszülők felbonthatatlan, mindennél értékesebb szövetségéből, a családokból épül a nemzet. „A családi szeretetből kristályosodik ki és szilárdul meg a minden ártó befolyással dacoló biztonság, alakul ki a jellem, és az emberi identitás” – tette hozzá.     

A koronavírus-járvány első hulláma idején is megmutatkozott „a családok fegyelmezett viselkedéséből kialakult életmentő nemzeti egység” –fogalmazott.     

Kásler Miklós hangsúlyozta: „minőségi jövőt tartalommal csak a szerető családok, az elhivatott pedagógusok és a tehetséges, szorgalmas ifjak tölthetik meg”.     

Bán Béla, a Bács-Kiskunsági Református Egyházmegye esperese beszédében kiemelte: minden tanév kihívást jelent diákoknak, szülőknek, pedagógusoknak és iskolafenntartóknak, minisztériumnak és az igazgatásban dolgozóknak egyaránt.     

Az esperes szerint a most induló tanév a megszokottnál talán még több kérdést hordoz magában, így azt kérte, „Isten áldása őrizze és vigyázza az oktatásban érintetteket, Isten gondoskodása, a felülről való bölcsesség legyen diákokkal, pedagógusokkal és szülőkkel” – fogalmazott.   

Szemereyné Pataki Klaudia (Fidesz-KDNP) Kecskemét polgármestere szerint „az iskola találkozás. Találkozás emberrel, értékkel, alkotással, tudással, hittel és szeretettel.”     

Mint mondta: az iskola nem pusztán tudást ad és oktat. Az iskola közösség, ahol akár életre szóló barátságok, szerelmek köttetnek, ahol megtanulják a gyermekek a versenyszellemet, a megmérettetést, egymás tiszteletét és elfogadását, csapatban játszani és érdekeiket érvényesíteni. Együtt tanulják meg mindazt, amire egész életük során szükségük lesz.

Soltész Miklós: a gyermeknevelésben sokat segít a keresztény egyházak tanítása

Törökszentmiklós – Ahogyan a gyermekneveléshez szükség van a családra és a pedagógusok munkájára, lelkiismeretességére, úgy abban a keresztény egyházak tanítása is sokat segít – jelentette ki a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára egy új katolikus óvoda vasárnapi átadásán, Törökszentmiklóson.

Soltész Miklós hangsúlyozta: a kormány egyik kiemelt feladatának tekinti a családok támogatását, erősítését, ezért számos eszközzel és módon segíti azok boldogulását, valamint a gyermeknevelést. Ezek egyike az óvoda- és bölcsődeépületek felújítása, illetve újak építése, mellyel az elmúlt 10 évben több mint 15 ezer új férőhely jött létre – tette hozzá.  

Jelezte, hogy a programnak immár a katolikus, a református és az evangélikus egyház is részese és közreműködője.

Az államtitkár közölte: az új tanévet 220 ezernél több gyermek kezdi meg egyházi óvodában, illetve általános, vagy középiskolában. Az említett létszám fele katolikus intézményekbe jár majd, ezen belül is komoly részt vállal az Egri Főegyházmegye, amely több mint 20 ezer gyermek neveléséről gondoskodik – húzta alá.

Az újraalapításának 300. évfordulóját ünneplő Törökszentmiklós túléléséhez is szükség volt a keresztény hitre - mondta Soltész Miklós, megjegyezve: ezzel szemben ma „olykor erőszakosan, máskor alattomosan próbálják meg elvenni értékeinket, köztük támadni és szétverni a kereszténységet”.

Szólt arról is, hogy a törökszentmiklósi Szent Kristóf Katolikus Óvodában négy óvodai csoport kezdheti meg a 2020/21-es tanévet. A Bercsényi Miklós Katolikus Gimnázium és Kollégium, Általános Iskola, Óvoda tagintézménye egy átmeneti megoldásnak szánt, ám végül 15 évig használt régi és elavult épület lebontását követően 475 millió forintból újult meg – tájékoztatott.

Soltész Miklós az eseményen bejelentette: a településrész néhány éven belül tovább szépül, hiszen ugyancsak a kormányzat és az egri főegyházmegye támogatásával hamarosan elkezdődik egy másik régi épület rekonstrukciója, melyből új kollégiumot alakítanak ki. 

Grezsa: a felvidéki új magyar óvodák is azt üzenik, hogy véget ért a száz év magyar magány

Somorja – „Ez az óvoda azt üzeni, hogy valóban véget ért a száz év magyar magány, és újra a gyarapodás útjára léptünk” – jelentette ki Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos a felvidéki Somorján, ahol átadta a program keretében épített helyi magyar nyelvű óvodát és bölcsődét vasárnap.

Beszédében a miniszteri biztos rámutatott: az új óvodákat a jövőnek építik, a jövőt pedig úgy lehet építeni, hogy az elmúlt száz év magányának véget vetve, előre kell tekinteni és meghaladni azt, ami történt.     

„Ez az óvoda azt üzeni, hogy valóban véget ért a száz év magyar magány, újra a gyarapodás útjára léptünk, újra egy nemzeti közösséget szervezünk. Itt a Felvidéken pedig azt üzeni, hogy legyen bármiféle politikai ellentét vagy éppen kudarc (.) a magyarság (ennél) messzebbre mutató közösséget alkot” – fogalmazott Grezsa István.     

Hozzáfűzte: a Felvidéken, ahol az ország és a nemzet határai nem esnek egybe, az óvodák építésének egy külön üzenete is van, az, hogy lelkünkben kell hordozni a Kárpát-medence közös nemzetépítésének üzenetét és meg kell vallani önazonosságunkat a szülőhelyhez és családhoz egyaránt.     

A miniszteri biztos beszédében rámutatott: az óvodaprogram már nagyon előrehaladott, több száz óvoda készült el és újult meg az elmúlt két évben, és most az új intézményeken a sor. Az új felvidéki intézmények zömét a Református Keresztyén Egyház építi, ezek egyike a most átadott somorjai Kiskakas óvoda és bölcsőde is. Biztatóak a beiskolázási adatok, a demográfiai tények és az elvándorlás ellenére nő a magyar óvodákba íratott gyermekek száma. A Kárpát-medencei óvodafejlesztési programban a Felvidéken 153 új intézmény megépítését vállalták, ebbe tartozik 22 felvidéki református intézmény is. A miniszteri biztos elmondta: reméli, hogy a program 2021 végéig, néhány esetben legkésőbb 2022 végéig befejeződik, és ezzel a felújított vagy újonnan épített óvodák száma közel ezer lesz.     

A Felvidéken hétfőn Kürtön, kedden pedig Nagycétényben is átadnak egy-egy, a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében épített új óvodát.   

A Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot 2016 decemberében, illetve 2017-ben hagyta jóvá a magyar kormány. A program, amely részben követi, részben pedig párhuzamosan fut a magyarországi óvoda és bölcsőde fejlesztési programokkal, Trianon óta a határon túli óvodákat célzó legnagyobb befektetés. A program két ütemében 38,5 milliárd forint forrásból újítják meg az óvodai és bölcsődei rendszert szerte a Kárpát-medencében. A program keretében a Felvidéken közel másfél száz intézményt újítottak és újítanak fel, illetve 32 új intézményt építenek.

Semjén: 2010 óta megduplázódott az egyházi iskolák száma itthon

Pannonhalma – Az egész ország életét szolgálja, hogy 2010 óta megduplázódott az egyházi iskolák száma, a kormány pedig mindig is értékelte az egyházi iskolák munkáját – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vasárnap a Pannonhalmi Bencés Gimnázium tanévnyitóján.

Semjén Zsolt kiemelte: Pannonhalma mindig is reményt jelentett a kereszténység és a magyarság szempontjából, különösen a mi korunkban, mert hasonlóság van Szent Benedek kora és a mi korunk között.

Szent Benedek kora a hanyatló Róma időszaka, amikor a hanyatló katonai erényeket már felváltotta a „gladiátorcelebek” kultusza, amikor a klasszikus római jogi és kulturális értékeket felváltották a „mindenhonnan beáramló devianciák”, amikor a család helyett a „legelképesztőbb aberrációk” lettek úrrá. Szent Benedek ekkor a természetellenességgel szemben a természetfölöttit állította – mondta a kereszténydemokrata politikus.

Hozzátette, épp azért tudta Szent Benedek a természetest képviselni, mert a természetfelettit mutatta fel, hiszen a természetfeletti a természetesre épül. Ezért az antik világ értékeit pont a bencések mentették át – mutatott rá.

Pannonhalma az örök értékeket képviseli, egyfelől az örök keresztény természetfeletti értékeket és a klasszikus világ klasszikus bevált értékeit – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes ünnepi beszédében.

Részletezte, hogy különösen igaz ez az emberkép tekintetében, mert a keresztény emberkép alapján áll a bencés iskola, amely azért fontos, mert mindennek a kiindulópontja az emberkép. „Ha ez torz és egyoldalú, akkor szükségszerű, hogy az arra épülő társadalom is egyoldalú, torz és embertelen legyen” – mondta.

Kitért arra is, hogy a keresztény emberkép a test-lélek-szellem összetettségén áll, amely különösen igaz Pannonhalmán, ezért ott a teljes ember bontakozhat ki. Ez fontos ma, amikor sokan tagadják azt, hogy az iskolának volna nevelési feladata – jegyezte meg.

A keresztény emberképhez a nemzet is hozzátartozik – folytatta. Isten az égi haza mellett földi hazát is adott nekünk, „ezért valamilyen módon az égi hazához is hűtlen az, aki a földi hazának a sorskérdései elől dezertál”. A bencések mindig is tudták, hogy ők nem csak bencések, hanem magyar bencések – emelte ki, hozzátéve, hogy a pannonhalmi intézményben tanulók vállán jelentős részben épp ezért nyugszik a keresztény Magyarország képviselete.

Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát a 7. és 9. évfolyamos diákok előtt tartott ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, hogy a koronavírus tavasszal megtorpanásra késztette a gazdaságot világszerte, hónapok óta félelemben tartja emberek milliárdjait. A megtorpanás azonban ráirányította a figyelmet sok értékre és lehetőségre, amelyeket korábban vagy magától értetődőnek tartottunk, vagy nem is figyeltünk rá.

Megtanultunk figyelni és vigyázni egymásra – mondta, majd arra intett, hogy „ne lazuljunk ezután sem”, hanem tartsuk be a járványügyi szabályokat, amelyekkel fékezni lehet a vírus terjedését.

A főapát a tanévnyitó előtt újságíróknak elmondta, hogy a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban mintegy 430 diák tanul. A határon túli tanulóknak korábban kellett érkezniük, ők még karanténban vannak és a második tesztjükre várnak. Hozzátette, hogy több szabályt is szigorítottak, így például kevesebben tartózkodhatnak egyszerre egy helyiségben, emellett a beköltözéskor most nem az egész család kísérhette el a tanulót, hanem csak egy rokona.