– Miért csatlakoztak a képzéshez, és teljesültek-e az elvárásaik?

Borsos Beatrix ének-zenetanár, karvezető (Reményik Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Szombathely): –  Egyházi fenntartású általános iskola lévén zenei nevelésünknek szerves része kell, hogy legyen az alapvető egyházzenei ismeretek átadásának képessége, s az evangélikus korálok mélyrehatóbb ismerete. Ebben a képzésben lehetőség nyílik a szakmai tudás kibővítésére egyházzenei ismeretekkel, továbbá szerteágazóan mutatja be a lehetőségeket, hogy milyen információkat milyen szakirodalomban kereshetünk, és milyen zeneműveket kapcsolhatunk az adott témákhoz, valamint módszertani segítséget is ad.

Drobina Andrea tanár, munkaközösség vezető (Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium és Kollégium, Sopron): –  A képzésben a Soproni Evangélikus Líceum német nemzetiségi nyelv és irodalom, valamint népismeret tantárgyak tanáraként vettem részt. Így én voltam az egyetlen, aki nem ének-zene szakosként, kántorként vagy hittanárként jelentkezett a képzésre. A muzsikához az köt, hogy iskolás korom óta kórustag vagyok, Johann Sebastian Bach kantátái, koráljai és oratóriumai a kórus repertoárjában a középpontban állnak. A reformáció, Luther Márton, az evangélikus barokk szerzők, mint például Paul Gerhardt a nemzetiségi tagozat történelem- illetve irodalomtanításában fontos témák. A képzésre azért jelentkeztem, hogy e területeken a zene látószögéből bővíthessem ismereteimet. Elvárásaim teljes mértékben teljesültek.

Farkas Boglárka, tanító (Podmaniczky János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola, Budapest): –  Nagy öröm volt számomra, amikor az iskolánkban meghirdették, hogy jelentkezni lehet a Luther és Bach egyházzenei képzésre. Éneket tanítóként és korábbi kóruséneklésem okán is szerettem volna az elméleti és gyakorlati ismereteimet összekapcsolni és egy magasabb szintre fejleszteni, „hitem mellé, tudományt is ragasztani”.

Pap Kinga Marjatta kórusvezető (Budapest–Kelenföldi Evangélikus Egyházközség, a Fővárosi Protestáns Kántorátus vezetője, Budapest): –  Az elmúlt évek során örömmel követtem nyomon a korálalapú ének-zene tananyagbővítés munkálatait, több ízben vettem részt erről szóló szakmai napokon. Vonzott az ehhez kapcsolódóan kidolgozott képzés újszerűsége, és mivel ének-zene tanárként nem rendelkezem formális egyházzenei végzettséggel, jó lehetőséget láttam a meghirdetett képzésben.
Szakmai szempontból egészen kiváló benyomásokat szerezhettünk. A sok országszerte ismert nevű előadó mellett hadd emeljem ki Fekete Anikó és Kardos Anna nevét: Anikó a vokális egyházzene-irodalomról tartott elképesztő háttértudásról és zenei érzékenységről tanúskodó előadást, Anna sodró erejű Deák téri bemutató óráján pedig még azt is elleshettük, mire való a kétkezes szolmizálás.
Mivel a képzés még gyerekcipőben jár, a technikai kivitelezés erősen döcögött, de közös összefogással leküzdöttük az akadályokat. Az előzetes meghirdetéshez képest viszonylag kevés volt az aktív zenélés és a módszertani input.

Szabó Andrásné, tanár (Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium, Aszód): –  15 éve tanítok az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnáziumban ének-zenét és evangélikus hittant. Nagyon fontosnak tartom, hogy a diákok megismerjék egyházzenénket. A korálok közös éneklése az áhítatokon, ünnepi istentiszteleteken közösséget teremt, építheti a személyes hitet, erősíti az evangélikus diákok identitását. A más vallású tanulók is jobban megismerik egyházunk tanítását, szokásait az egyházi énekek segítségével. Az ének-zene órák nagyon alkalmasak arra, hogy keresztény nevelési céljainkat megvalósítsuk. Ezért szükségesnek tartom, hogy az egyházi iskolákban az ének-zenét tanítók minél mélyebb és alaposabb egyházzenei ismeretekkel rendelkezzenek. A továbbképzésen több témában is kaptunk átfogó ismereteket, amelyek megkönnyítik az egyházzenei témák beépítését, átadását a tanórákon.

Szűcs Benjámin Ottó, ének-zene szaktanár (Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium, Szakgimnázium, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium, Békéscsaba): –  A pedagógusok számára időszakonként kötelező részt venni valamilyen továbbképzéseken. Mivel evangélikus iskolában tanítok ének-zenét, kapóra jött a lehetőség, hogy az evangélikus egyházi zene területén jobban elmélyítsem ismereteimet. Amellett, hogy a témát alaposan áttekintettük, nagyszerű tanárokat ismerhettünk meg előadóink személyében. A tanfolyam légköre emlékezetes marad. Örülök, hogy a kollégákkal is megismerkedhettünk.

– Mit jelentett szakmai munkájában a képzésen való részvétel?

Pap Kinga Marjatta: –  Az előadóktól kapott impulzusok nyomán hitmélyítést, összetartó közösséget, rengeteg új – főként elméleti – információt és szellemi kihívást. A képzés intenzív időbeosztása és a záródolgozat megírása a munka világában ritkán használt kompetenciákat mozgatott meg. Jó volt ismét rengeteg szakirodalmat olvasni, felújítani az ismeretséget minden komolyabb budapesti zenei könyvtárral, átélni az „osztályfeelinget”, iskolába járni, kézzel jegyzetelni és rosszalkodni. Az ország minden területéről nagyon sokszínű közösség jött össze, így azóta is tartó szakmai és baráti kapcsolatokkal gazdagodhattunk.

Drobina Andrea: –  Szakmai munkámban a Líceumi Német Színjátszókörének vezetőjeként is gazdagodtam, mert Kamp Salamon előadása ösztönzött arra, hogy a vak Bartimeusról szóló játékunk kísérőzenéjeként Johann Sebastian Bach Fürchte dich nicht motettáját válasszam, ezt építettük be a szöveg és a zene megfeleltetésével a darab megfelelő pontjain. A képzés záró dolgozatát is e témában, Paul Gerhardt költészete és Bach zenéjének összefüggéseiről írtam, illetve a beadandó dolgozat gyakorlati része a színjátszókör darabjának a bemutatásához vezető munka leírása és elemzése volt.

Borsos Beatrix: –  Számomra a képzés főbb mozzanata az volt, hogy borzasztó színesen mutatta be a korál központú oktatás lényegét, fontosságát, érzelmi vonatkozásait. Sok-sok elméleti tudást adott a korálok területén: dallamukról, szövegükről, szerepükről egyaránt. Valamint módszertani segítséget is kaptunk, miként lehet az ének-zene tárgy tanítandó fogalmait korálokon keresztül oktatni. Ebben a gyakorlati órák nagy segítségünkre voltak.

Szabó Andrásné: –  Sok új és hasznos információt kaptunk, a meglévő ismereteim elmélyültek, rendszerezettebbé váltak a képzés során.

Farkas Boglárka: –  Szakmai munkámhoz nagyon nagy segítséget nyújtott a képzés, mert egy karácsonyi színdarabban a korál tanítás módszertanát már alkalmazni tudtam, így a gyerekek felkészítése is változatosabb, könnyebb volt.

Szűcs Benjámin Ottó: –  Mélyebben megértettem és megélhettem a Luther-énekeket, valamint Bach zenéjét, és rádöbbentem, mennyire távol állt tőlük, mint ének- és zeneszerzőtől a fogyasztói hallgatóság anyagi érdekekkel átszőtt szórakoztatása, illetve a virtuozitás csillogtatása. Megértettem, hogy Bach zenéje nem „a hang”, hanem „a visszhang”. Isten dicsőségének a visszhangja.

– Mik voltak azok az új információk, melyeket munkájukban használni tudnak?

Szabó Andrásné: –  A koráltanítás során nagyon hasznosak a himnológiai ismeretek. A magyar népzene keresztény tartalmú rétegéből több új népdalt ismertem meg, amelyek nagyon alkalmasak az iskolai ének-zene tanításban.

Farkas Boglárka: –  Új információként szolgált, hogy a Bence Gábor szerkesztésében kiadott Iskola énekeskönyvben találok gitárra írt akkordsorokat, az ünnepkörökhöz és a kerettantervhez igazított korál válogatást. Ez a hozzáférhetőség tekintetében is előny, mert az egyetem digitális könyvtárában az egyházi iskolákban dolgozók számára szabadon elérhető.

Borsos Beatrix: –  Az oktatás tartalmának legnagyobb része jól hasznosítható a szakmai munkámban. Nagyon sok új információhoz jutottam az istentiszteleti formák, az istentiszteletek felépítéséről szóló előadásokon, a Luther-énekekkel kapcsolatos órákon, ahogy az evangélikus egyházzene nagyjaival foglalkozó órákon is. A legjobban hasznosítható számomra a gyakorlati órák bemutatása volt. Kiválóan hasznosítható Az evangélikus szellemű nevelés az énekórákon tárgy, A feldolgozás lehetőségei, Az élményszerű koráltanítás című előadás, valamint a Betekintés az iskolai énekórák menetébe előadás. Nagyon sokat segített az is, hogy mód nyílt a közös szakmai beszélgetésre, ahol a közös utat kereshettük a minél hatékonyabb megoldások felé, és elhangozhattak problémák, hiányok és segítségkérés. Azóta már meg is kaptuk iskolai szinten a frissített Iskolai énekeskönyveket magas példányszámban, melyeket most be tudunk iktatni énekórai használatba. Ezt a segítséget hálás szívvel fogadtuk!

Drobina Andrea: –  A fent említetett példákon kívül további fontos egyházi, zenetörténeti, kultúrtörténeti néprajzi összefüggéseket mutattak számomra a képzés előadói, példaként említeném az egyházi év ünnepeinek, ünnepköreinek kialakulásáról, az istentisztelet rendjéről, a liturgikus színek, tárgyak, szimbólumok és mozgásformák jelentőségéről szóló előadásokat, vagy a kifejezetten néprajzi vonatkozású Jelenti magát Jézus című előadást. Az itt szerzett ismereteket a nemzetiségi német népismeret tantárgy oktatásában tudom eredményesen használni.

Szűcs Benjámin Ottó: –  Az evangélikus énekanyagot átböngészve emlékezetes volt számba venni a szapphói strófájú énekeket, a különböző történelmi korok dallamait, és megtalálni a magyar népi dallamokra írt énekeket. Az óralátogatások alkalmával az evangélikus énekanyag gyakorlati alkalmazása mellett sok szakmai trükköt is feljegyeztem. A záró dolgozatom elkészítése során Túrmezei Erzsébet evangélikus költő és fordító diakonissza nővér szolgálatán elmélkedhettem, amelyet az Evangélikus énekeskönyvért végzett.

Pap Kinga Marjatta: –  Az általam vezetett együttes sajátsága az egyházi év rendjébe illeszkedő, hetente megújuló zenei anyaggal végzett liturgikus szolgálat. Gyakorlatunk lényege tehát kettős: belesimulva az üdvtörténet örök rendjébe felvillantani azt, hogy az előttünk jártak hogyan szűrték át ezt az információt a maguk hitén és zenei kultúráján. Éppen ezért dolgozatomban is egy ünnep – a kántorátus alapításának évfordulója, hetvenedvasárnap – teológiai magját és zenei megvalósítását jártam körül. A képzés hatására talán még átgondoltabban közelítek az egyházi év és a liturgia finom hangsúlyaihoz, bátrabban nyúlok alakítólag játékos zenei anyagokhoz. Természetesen sok hallott téma soha nem kerül direkt módon elő az iskolai vagy kórusvezetői munkában, de a résztvevők személyiségébe beépülve közvetett módon mégis gazdagítja mindennapi gyakorlatunkat.

– Kiknek és miért ajánlanák az Evangélikus Hittudományi Egyetemnek ezt az akkreditált továbbképzését?

Szűcs Benjámin Ottó: –  Véleményem szerint nemcsak zenetanárok számára hasznos a tanfolyam során végig vett témában elmélyedni, hanem mindazoknak, akik az evangélikus iskolai áhítatokon együtt élnek az istentisztelet áldásaival. Az egyházi évet áttekintve jobban megértjük azt a ritmust, amelyben él és tevékenykedik az evangélikus keresztyénség. Néhány éneket elemezve rácsodálkozhattunk, hogyan foglalta össze Luther tömören, velősen üdvösségünk titkait, és öltöztette dallamköntösbe az reformáció alapgondolatait. Hasznos volt meglátni, hogyan köszön vissza sok lutheri gondolat Bach műveiben. Sajnos a XIX–XX. század istentelen törekvései miatt generációk nőttek fel úgy, hogy Bach és más egyházi zeneszerzők műveiből csak a máz jutott nekik, belső tartalom nélkül. A tanfolyam egyik törekvése eloszlatni a homályt, hogy Luther és Bach életművét szemlélve ne csupán az ember(eke)t lássuk, hanem üdvösségünk szerzőjét, Krisztus Urunkat, akit ők szolgáltak. Élményszámba ment, amikor Kamp Salamon professzor úr lelkesen magyarázta Bach művészi megoldásait, amelyek az Ige mélyebb átélését szolgálják. A múlt századok során épp az Igét vették el több nemzedéktől.

Szabó Andrásné: –  Mindenkinek, aki ének-zenét tanít, és fontos számára az egyházzene.

Borsos Beatrix: –  A képzést minden evangélikus iskolában tanító énektanárnak és tanítónak ajánlanám, de zenében jártas hitoktatóknak, énekes és hangszeres zenében, szolgálatban részt vevő embereknek is egyaránt.
A képzés alapos, érdekes, változatos, sok értékes és beépíthető tudást adhat annak, aki nyitott rá és érdeklődő.

Drobina Andrea: –  A képzést jó szívvel ajánlom valóban mindenkinek, nem kizárólag ének-zene szakosok számára. Örömmel teszem ezt és bízom benne, hogy lesz folytatás. A résztvevők szakmai munkája és az evangélikus szellemű iskolai élet egyaránt gazdagodik a megszerezett tudás és tapasztalatok által.

Farkas Boglárka: –  Mindenképpen ajánlom a képzést azoknak az egyházi intézményben dolgozó alsós és felsős kollégáknak, akik ének műveltségi területen végeznek szolgálatot. Illetve azoknak is, akik szeretnék más tantárgyakból színesebbé tenni óráikat egyházi és vallási ismereteket nyújtani a diákok számára.

Pap Kinga Marjatta: –  Elsősorban énekszakos kollégáknak, tanítóknak, kórusvezetőknek, másodsorban bármilyen egyházközeli munkakörben dolgozó pedagógusnak és lelkésznek, aki szeretné elmélyíteni ismereteit arról, mit, miért és hogyan érdemes énekelni evangélikusként. (Jó tudni, hogy az evangélikus köznevelési intézményben dolgozók részvételét anyagilag is támogatja az egyház.)

Luther és Bach szellemisége a zenében – Gyakorlatközpontú evangélikus egyházzenei továbbképzés pedagógusoknak
A továbbképzés célja az evangélikus egyházi ének tanításával, átadásával összefüggő szakmai és módszertani ismeretek bővítése, az oktatási intézmények egyházzenei életének szervezéséhez szükséges kompetenciák elmélyítése. A képzésben résztvevő pedagógusok megismerik az evangélikus énekanyaghoz kapcsolódó himnológiai, liturgiai és zeneirodalmi ismereteket, a lutheránus zene teológiai vonatkozásait, az oktatásban használható módszertani eszközöket, az egyházi ének tantervi szervezésének lehetőségeit és a liturgikus éneklés gyakorlatát.
A képzésben résztvevők megismerkedhetnek az evangélikus énekanyaghoz kapcsolódó himnológiai, liturgiai, népzenei és zeneirodalmi ismeretekkel, a lutheránus zene teológiai vonatkozásaival, az oktatásban használható módszertani eszközökkel, az egyházi ének tantervi szervezésének lehetőségeivel és a liturgikus éneklés gyakorlatával.
Előadók többek között Kamp Salamon, Reuss András, Hafenscher Károly, Ecsedi Zsuzsa, Bence Gábor, Sándor Ildikó, Fekete Anikó és Finta Gergely
Képzés ideje: 2020 őszi képzés (2020. október 3–2021. január 16.)
A képzési tájékoztatót innen(külső hivatkozás) tölthetik le.
Jelentkezési határidő: 2020. szeptember 14.
Kapcsolat: tanfolyam.teol@lutheran.hu