– Hogyan került az egyetem könyvtárába?

– Még az Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtáros mesterszakán tanultam, amikor meghirdették a teológia könyvtárában a könyvtárosi állást. Hallgatóként adtam be a pályázatomat. Az akkori rektornak, Szabó Lajosnak máig köszönöm azt a gesztust, hogy még egyetemistaként bizalmat adott nekem. Így a könyvtárosi szakmában ez az első munkahelyem.

– A külső szemlélő számára a teológia könyvtára némileg zárt világ, hiszen a könyvek többsége teológiai szakkönyv. Mekkora az állomány, és kik használhatják?

– Közel hetvenezer kötet található a könyvtárunkban. Felsőoktatási könyvtárként nyilvános könyvtár vagyunk, azaz ajtónk nemcsak az Evangélikus Hittudományi Egyetem hallgatói, hanem kutatók, érdeklődők számára is nyitva áll. Például a Károli Gáspár Református Egyetemen tavaly januárban történt sajnálatos tűzeset miatt többen is kutatnak itt a doktori dolgozatukhoz, de a környéken lakók közül is sokan tanulnak nálunk a vizsgájukra, függetlenül attól, hogy teológiai témájú kurzusokat hallgatnak-e, vagy sem. Így örömmel mondhatom, hogy elég széles a könyvtár olvasói köre.

– Milyen kiadványokat talál itt az érdeklődő, a kutató?

– Mivel Magyarországon egyedül a mi egyetemünkön zajlik evangélikus lelkészképzés, az állományunk is ehhez igazodik. Az Evangélikus Országos Gyűjteménnyel úgy osztottuk meg a gyűjtőkörünket, hogy mi a modern teológia irodalmát gyűjtjük, míg a történeti jellegű állomány inkább az országos gyűjteményben található. Szépirodalommal is tudunk szolgálni. Ahogy bővül az egyetem képzési kínálata, úgy válik egyre sokrétűbbé az állományunk. Erre példa, hogy a hittanári képzés erősödésével párhuzamosan tovább nőtt a pedagógiai és pszichológiai témájú kiadványok száma, a diakóniai képzéshez kapcsolódóan pedig jelentősen bővült a szociális munkával foglalkozó kiadványok köre.

– Bizonyára nem hiányoznak a könyvtár állományából a digitálisan hozzáférhető tartalmak sem.

– Egyre több hallgatónk végez tanulmányokat párhuzamosan több szakon is, sokan vesznek részt esti vagy levelező képzésben. Elsősorban az ő kutatómunkájuk megkönnyítése érdekében kezdtük el állományunk digitalizálását. Ezeket az online tartalmakat a hallgatók otthonról is elérik, használni tudják a tanulmányaikhoz, kutatásaikhoz. Ezenkívül könyvtárunk számos online elérhető folyóirat- és e-könyv-adatbázisra fizet elő. Online állományunkban az egyetem kötelező irodalmának immáron több mint kilencven százaléka elérhető.

– Ön szerint mi a könyvtáros feladata a 21. század elején?

– Egyedüli egyetemi evangélikus könyvtárként összetett a feladatunk: egyszerre kell a hallgatóknak, az oktatóknak, az egyház különböző területein szolgálóknak és a külső kutatóknak megfelelnünk. Arra törekszünk, hogy mind helyben, mind online eléréssel minőségi könyvtári szolgáltatásokkal, köztük számos hazai és külföldi kiadó könyvével és folyóiratával segítsük a látogatókat.

– Nemcsak könyvtárosként van jelen egyházunk életében, hanem mint a Csákvári Evangélikus Egyházközség presbitere is. Ön szerint miért jó evangélikusnak lenni?

– Evangélikus családból származom, több szál is köt ide. Úgy nőttem fel, hogy közösségként és családként tekinthetek az egyházra. Egyházunk nyitottsága és hitelessége miatt is örülök, hogy evangélikus vagyok. Az egyház számomra egyben szolgálati tér is: már korábban is végeztem ifjúsági munkát, egyházmegyei táborokban segítettem, a Szélrózsán és a 72 óra kompromisszum nélkül elnevezésű akcióban is közreműködtem. Jelenleg presbiterként a gyülekezet ifjúsági felelőse vagyok.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 85. évfolyam, 33–34. számában jelent meg 2020. augusztus 30-án.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.