Már a címeikben is a téma alapos körüljárását ígérték a meghirdetett előadások és műhelymunkák: „Gyönyörködöm Isten törvényében a belső ember szerint, de tagjaimban egy másik törvényt látok” idézte Pál apostol szavait László Virgil. „Hetvenszer hétszer” – utalt Jézus szavaira Seben Glória. De az „Erőszakmentes kommunikáció: a szeretet nyelve”, melyet Rochlitz Zsuzsa tolmácsolt nekünk, vagy a Borbás Gabriella Dóra által felvázolt „Szóbeli bántalmazás, nyelvi agresszió keresztény vallási csoportokban” is méltán tartott igényt a leendő hallgatóság figyelmére. 

Nyilván senki sem szereti, ha azzal az ex katedra kijelentéssel közelítenek hozzá, hogy „te bűnös vagy”, de a szívünk mélyén valamennyien érezzük ennek a kijelentésnek az igazságát. Hogyan közeledjünk a gyerekekhez ebben a kérdésben, hogyan szembesítsük őket ezzel a ténnyel anélkül, hogy megbélyegezve éreznék magukat, és azzal az alapreakcióval válaszolnának, ami már az édenkertben is elhangzott: „nem én voltam…”? Ebben volt segítségünkre ez a továbbképzési nap, lehetőséget adva nemcsak a hallgatásra, hanem a saját vélemények elmondására, a feldolgozási ötletek megosztására is.

Kezdő áhítatában Baloghné Vincze Katalin a 103. zsoltárból vett idézetekkel simogatta lelkünket: „ő megbocsátja minden bűnödet”, „nem vétkeink szerint bánik velünk, nem bűneink szerint fizet nekünk”, és egy kis leander-hajtás történetével szemléltette az Isten által felkínált újrakezdés lehetőségét. A Kaláka együttestől származó bejátszás pedig előre mutatott afelé a megoldás felé, hogy az az ember, aki már megtapasztalta a felé nyújtott isteni megbocsátás elfogadását, annak dolga azt továbbadni: „tanuljunk világot látni, indulatainkkal bánni tanulni”.

László Virgil előadásában az ószövetségi alapoktól a görög-római gondolkodáson keresztül a páli bűnfogalomig vezetett bennünket, kihangsúlyozva: „nem azért vagyunk bűnösök, mert bűnöket követünk el, hanem azért követünk el bűnöket, mert bűnösök vagyunk”. Szemléletesen felvázolta, hogyan vezet a bűn az Istennel és embertársainkkal való kapcsolataink megromlásához, hogyan szolgáltatja ki Isten az embert a saját szenvedélyeinek, és hogyan válik ennek következtében az ember gondolkodása megbízhatatlanná. Istennek legyen hála, hogy az előadás nem fejeződött be ezen a ponton, hanem felhangozhatott az evangélium, melyet Pál a megigazulásban és az Istennel való megbékélésben tett nyilvánvalóvá, maga Jézus pedig a megbocsátás továbbadásában tett gyakorlatban alkalmazandó feladatunkká.

Az elhangzottakhoz szorosan kapcsolódott Seben Glória témája. Az előadó többek között azt hangsúlyozta, hogy hitoktatóként nem csupán az általunk elmondott történetekkel, hanem sokkal inkább az osztályteremben megtörténő vagy elhangzó problémás szituációkra való reagálásainkkal szemléltetjük, mit is gondolunk mi magunk a bűnről és a megbocsátásról. Az előadás során az is hangsúlyossá vált, hogy a megbocsátás nem csettintésnyi idő alatt történik, tehát mi se várjuk el a gyerekektől egy-egy szituációban, hogy így tegyenek. A bibliai történeteket olvasva hajlamosak vagyunk ugyanis figyelmen kívül hagyni, hogy pl. József történetében hány évtized telik el a konkrét bűn és a végső megbékélés között. Miért gondoljuk azt, hogy a mai embereknek, pláne a gyerekeknek ez könnyebben megy? Előadónk jó néhány példán keresztül szemléltette, hogyan közelíthetünk képek segítségével a bűn kérdéséhez, és mi az adott képpel kapcsolatos megoldása a bűnnek, hogyan és mitől állhat helyre a megromlott helyzet. Pl. a bűn mint… fertőzés, bizalomhiány, rabság, visszaélés a hatalommal, adósság, tartozás, a kapcsolat megromlása, elveszettség. Fontos azon is elgondolkodni hitoktatóként: engedjük-e a gyermekeknek, hogy meglássák: mi is bocsánatot nyert bűnösök vagyunk? 

Rochlitz Zsuzsa az erőszakmentek kommunikáció (röviden: EMK) alapjaiba vezette be a műhelyre jelentkező résztvevőket. Zsuzsa saját bevallása szerint ez a nyelv jézusi kommunikáció, mert az egymásra való odafigyelés és az egyenrangúság jellemzi. Hogy ezt jobban megértsük, az 1Korintus 13-ban olvasható szeretethimnuszból vett idézetekkel köszöntött bennünket. Miután megismertük az erőszakmentes kommunikáció négy lépésből álló sémáját és az ember egyes fejlődési szakaszaira jellemző szükségleteinek rendszerét, gyakorlati helyzetek megoldásában próbálhattuk ki, mi hogyan reagálnánk egy-egy nehéz helyzetben úgy, hogy ne leuralni akarjuk beszélgetőpartnerünket, hanem a kommunikáció folytonosságát megtartva a másikat építő megoldásokhoz juthassunk.

Az ebédszünet utáni egyik műhelyt ismét Seben Glória vezette, aki az előadásban elhangzottak gyakorlati alkalmazására hívott bennünket a world café módszerrel. Itt kisebb csoportokra bontva ötletelhettünk négy területen: 1. Adósság-elengedés, 2. Elveszett-megtalált, 3. Helyreállítás: József, 4. Tett-következmény-szövetségkötés: Őstörténet. Ebben a műhelymunkában megoszthattuk egymással, melyik történetet hogyan szoktuk szemléltetni, a gyerekekhez közel vinni, a tanítás során mivel tudjuk segíteni a bűn és a megbocsátás jobb megértését a gyerekek számára. 

Összességében tartalmas napot tudhatunk magunk mögött; hiszem, hogy senki sem csalódott, aki rászánta a továbbképzésre ezt a szombati napot. Biztos vagyok benne, hogy valamennyien kaptunk új, eddig nem használt ötleteket, módszereket, amelyekkel színesebbé, érdekesebbé tehetjük az általunk tanított gyermekek számára ezt a nehezen érthető, gyermeknyelven nehezen értelmezhető témakört.

Köszönet a szervezőknek és az előadóknak!