A Várkapitányság Nonprofit Zrt. és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem összefogásának köszönhetően, huszonhét portrét tekinthet meg az érdeklődő Buda egyik reprezentatív tetőteraszán, a Várkert Bazárban. A fotókat összekötő kapocs a hely, azaz Budavár. A fényképeket nézegetve nemcsak egyes lakókkal, vagy a várhoz szorosan kapcsolódó emberek portréival ismerkedhetünk meg, hanem a rövid leírásoknak köszönhetően kibontakozik számunka a helyhez kötődés is, és nem egy esetben egy-egy budavári épület kultúrtörténeti érdekessége is feltárul. Utóbbit talán legérzékletesebben jelzi a Seidl család, akik a vár megújítását végző kormányzati program névadójának, Hauszmann Alajosnak leszármazottai. A tárlaton megismerhetjük Fullár Zoltán régészt, aki a várkapitányság régészeti csoportvezetőjeként Budavár régészeti feltárásának koordinátora, míg Kunisch Gyöngyvér portréján keresztül a vár alatti barlangrendszerről kaphatunk érdekes információkat.

A tárlat különlegessége, hogy a koncepció kialakítói nemcsak a kultúrtörténeti bemutatásra, hanem a szellemi hovatartozás és sokszínűség reprezentálására is törekedtek, hiszen a tárlaton számos felekezet is képviselteti magát. Megismerhetjük Faith Ásert, a Budai Imaház rabbiját; Süllei Lászlót, a Mátyás-templom plébánosát ugyanúgy, mint Blanckenstein Miklóst, korábbi budavári papot, az esztergomi katolikus szeminárium volt rektorát, a Pestszentimrei Szent Imre Plébánia papját és Tardy Lászlót, a Mátyás-templom kántorát és karnagyát is, akinek még Kodály Zoltán adott tanácsot.

Balicza Iván Budavárról szóló gondolata és portréja ugyancsak ott szerepel a kiállított alkotások között, mint a Budavári Evangélikus Egyházközség korábbi lelkészéé. A Nyíregyházán született evangélikus lelkészről a leírásból megtudhatja az érdeklődő, hogy 1990-től 25 éven át szolgált a budai gyülekezetben, és nyugállományba vonulását követően se költözött el a várból. A budavári életről megtudjuk, hogy „azt is szereti, hogy a várban élők nagy része ráköszön a másikra az utcán”, de arról is hírt kapunk, hogy „olyan érzése van sokszor, mintha egy kis faluban élnénk, annyira bensőséges a viszony a lakók között”. A leírásból az is kiderül, hogy Balicza Iván lokálpatriótaként a Budavári Lakosok Szövetségének tagja.

A lelkészről Tóth Richárd által alkotott kiváló portréfotó érdekessége, hogy nem a szószékhez, vagy oltárhoz állítva ábrázolja Baliczát, hanem a nyugalmazott lelkész a templom közepén állva tekint előre, a keresztre. A lelkészt a gyülekezeti padok közé helyező képszerkesztésről eszünkbe juthat Balicza Iván Isten koordinátái című könyvében is olvasható Keresztény életprogram című prédikációja, mely többek között hangsúlyozza: „Ha ti ismeritek Krisztust, ez látszódjék meg az életetekben, a gondolkodásotokon, a beszédeteken, a döntéseiteken, időbeosztásotokon, a pénzzel való bánásmódotokon, emberi kapcsolataitokon, vagyis minden hétköznapi dolgotokat ez határozza meg. Amit már megismertetek Isten akaratából Jézus Krisztusra nézve, azt valósítsátok meg! Ez egy életprogram. A kegyelmet vett, hitre jutott keresztény életprogramja.” Valóban! Balicza lelkészi szolgálatára oly jellemző mindez, mint most, adott esetben a budavári sétái által létrejövő beszélgetéseinél is. Sőt, sokak „budavári legendája” Luther-kabát nélkül, ingben, a gyülekezet padsorai között állva, a keresztre tekintve e fotó által is Isten szeretetét és az evangélium továbbadásának lehetőségét hirdeti és közvetíti. Mert keresztény életünk Isten szeretetének hirdetéséről is szól. Mint ahogyan a fotó is utal rá, ez a küldetés nem szűkül le a Luther-kabátot viselőkre, hanem az örömhír továbbadása kiterjed a gyülekezet egészére.

Budavári legendák – Szabadtéri fotókiállítás
Budapest, Várkert Bazár Déli panoráma terasz.
Megtekinthető 2020. november 15-ig.

Képgaléria: