A teljes, tizenöttagú taláros testület a lengyel alaptörvénynek a minden embernek az élethez való jogáról, ennek törvényi védelméről szóló tételeire alapozta döntését, valamint azon alkotmányos előírásra, miszerint az emberi és állampolgári jogok az ember természetes és kisajátíthatatlan méltóságából erednek.

Az ítélet  megindoklását bemutató bíró  kiemelte: az emberi élet „a fejlődésének minden szakaszában jelent értéket”, a születés előtti szakaszban, emberi lényként élethez való joggal rendelkezik. A gyógyíthatatlan betegség ténye „önmagában nem jogosíthat a terhességmegszakításra” – szögezte le.

Az ítélet kapcsán két alkotmánybíró különvéleményt fogalmazott meg.

Az alkotmánybírósági eljárást tavaly 119 parlamenti képviselő kezdeményezte, köztük voltak a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) egyes tagjain kívül az ellenzéki Lengyel Parasztpártból és a Kukiz´15 tömörülésből álló frakció, valamint a radikális jobboldali és az újliberális kispártokat tömörítő Konföderáció képviselői is.

Lengyelországban az 1993 óta érvényben lévő magzatvédő törvény értelmében akkor megengedett a 12 hétnél fiatalabb magzatok elvetetése, ha a terhesség nemi erőszak következménye. Beteg magzatok esetében, valamint ha az anya élete veszélyben forog, a törvény a terhesség minden fázisában megengedi a művi abortuszt.

A beteg magzatok művi vetélését megengedő, most alkotmányellenesnek minősített előírásra hivatkozva Lengyelországban évente mintegy ezer terhességmegszakítást hajtanak végre, nagyobbrészt Down-szindrómás magzatokon, annak ellenére, hogy a Down-kór besorolása a törvényben körülírt betegségek közé sokak szerint jogi és erkölcsi kételyeket vet fel.

A lengyel alsóházban eddig további megvitatásra várt a 2017-ben benyújtott, szintén a beteg magzatok művi vetélését tiltó polgári kezdeményezés, melyet több mint 830 ezer választópolgár támogatta aláírásával. A kormánypárton belül nem volt egységes álláspont  a tervezet kapcsán.

Az alkotmánybírósági döntés nyomán a tervezet okafogyottá vált, az említett előírás érvénytelen. A terhességmegszakítás tilalma alóli, a nemi erőszak következtében fogant életre, valamint az anya életét veszélyeztető terhességre vonatkozó kivételek továbbá is érvényben maradnak.

A tárgyalás idején az alkotmánybíróság székhelye előtt kisebb csoportok tüntettek, az életvédő szervezetek, valamint az abortusztilalmat ellenző szervezetek képviselői egyaránt.

Az ítéletet a fő ellenzéki párt, a Polgári Platform elnöke, Borys Budka parlamenti sajtóértekezletén „embertelennek” nevezte. A bírák a kormányzó Jog és Igazságosság elnökének, Jaroslaw Kaczynskinak „politikai utasítását hajtotta végre” – jelentette ki Budka. Úgy értékelte: azzal, hogy a koronavírus-járvány idején megváltoztatják a jogot, „poklot teremtenek a lengyel nők számára”.

Az egyházi személyiségek közül Marek Jedraszewski krakkói érsek a „családok pápájának” is nevezett Szent II. János Pál ünnepe alkalmából mondott homíliájában „az alkotmánybírák bátorsága és tisztességessége” iránti tiszteletét fejezte ki, valamint háláját az életvédők tevékenységéért.

Andrzej Duda elnök szóvivője elégedettségét fejezte ki, hogy „az alkotmánybíróság az élet oldalára állt”.

Honlapunk korábbi cikkei az abortusz témájában:

És az élet értéke? – Beszélgetés dr. Orosz Gábor Viktorral

Bűn-e az abortusz? – Dobó Dániel válasza

A hónap dilemmája: Bűn-e az abortusz?

Egy újabb abortuszvita kontúrjai és árnyalatai

Nem sejtcsomó: ember!

Abortusz, avagy az élethez való jog – Beszélgetés Olaj-Rabóczky Anettel

A megfogant magzat élet, nem sejtcsomó – „Az abortusz diszkrimináció” – Az abortusz volt a téma a Párbeszéd Házában

A legőszintébb film az abortuszról – Filmajánló

Életvédelem?

Biztos?

Legalább ugassunk!

New Yorkban megszületéséig abortálható egy magzat

Abortusz és politika: egy háttéralku hatása és története

Abortusztabletta és oltáriszentség – Avagy hogyan ismerjük fel saját határainkat

A magzatok Isten képmását hordozzák

Aláírásgyűjtés a magzati élet védelméért

A Magyarországi Evangélikus Egyház nyilatkozata az emberi élet védelmében az abortusztabletta bevezetésének tervezésekor

Origo: a lengyel tüntetők meggyalázták II. János Pál pápa és Reagan szobrát

II. János Pál pápa és Ronald Reagan szobrait is meggyalázták a szélsőbaloldali tüntetők Lengyelországban – közölte az Origo internetes lap a V4NA nemzetközi hírügynökségre hivatkozva.

A lap a V4NA alapján azt írta, festékkel öntötték le, szalagokkal, transzparensekkel és vállfákkal aggatták tele Szent II. János Pál pápa szobrát „erőszakos, radikális baloldali abortuszpárti aktivisták” a lengyelországi Poznanban vasárnap este.

Hozzátették, hogy az elmúlt napokban több hasonló eset is történt, amikor a volt pápa emlékműveit meggyalázva provokálták a katolikus egyházat és közösséget.

A Remix hírportál információira hivatkozva közölték azt is, hogy Ronald Reagan egykori amerikai elnök varsói szobrát is meggyalázták szélsőségesek.

Felidézték, hogy a lengyel alkotmánybíróság új határozatában szigorított az abortuszra vonatkozó követelményeken, ami országszerte tömeges demonstrációkat váltott ki a „szélsőbaloldali aktivisták, köztük a feministák” körében.

Az Origo azt írta, lengyel sajtóbeszámolók szerint a szervezők arra készültek, hogy megzavarják a hétfő esti szentmisét a poznani székesegyházban, ahogy ezt szombaton is tették a fővárosban. A tömeg „vulgáris szlogeneket skandálva” vonult végig Poznan utcáin a templomig, ahol azonban nem tartottak misét, a székesegyház bejáratát pedig lovas rendőrök védték.

A Szolidaritás lengyel szakszervezet a templomok védelmére szólított fel az abortusz szigorítását követő tüntetések kapcsán

A templomok védelmére szólította fel kedden a Szolidaritás tagjait és szimpatizánsait a legnagyobb lengyel szakszervezet elnöke, Piotr Duda, reagálva a rongálásokra, amelyeket az alkotmánybíróságnak az abortusz szigorítását jelentő döntése után országszerte tartott tüntetések során követtek el.

Duda – aki csak névrokona a lengyel államfőnek – nyílt levelében felidézte: a Szolidaritás a katolikus egyház jelentős támogatásával vívta ki Lengyelország számára a szabadságot, beleértve a tüntetések, gyülekezések szabadságát.

„Azonban minden szabadságnak megvannak a maga határai, ezt a határt pedig más emberek jogai és szabadságai jelentik, köztük a szabad vallásgyakorlás joga” – érvelt Duda, aláhúzva: a katolikus templomok rongálásával, a szentmisék megzavarásával a tüntetők „már régóta megsértették mások jogait”.    

A szakszervezeti elnök utalt Szent II. János Pál pápa emlékműveinek megrongálásaira, amelyekre Poznanban, valamint a Varsó melletti Konstancin Jeziornában került sor, és amelyek – mint mondta – a megszentségtelenítés jelképévé váltak, miközben a néhai lengyel pápa jelentősen hozzájárult a lengyelek szabadságának visszaszerzéséhez.

Duda szerint védelemre készteti a katolikusokat „az agresszió szintje, a példa nélküli vulgarizmus, a papok és a hívek fizikai megtámadása”. Felhívta a Szolidaritás tagjait, hogy csatlakozzanak a Nemzeti Őrségnek nevezett, az utóbbi napokban a nemzeti körök kezdeményezésére alakuló szervezethez, melynek tagjai a szentmisék alatt őrzik a templomok bejáratát. Azt is javasolta, hogy a hívek legyenek kapcsolatban plébánosaikkal, és szükség esetén segítsenek nekik.

A beteg magzatok művi vetélését tiltó múlt heti alkotmánybírósági döntés elleni tüntetéseken felhangzó jelszavak vulgarizmusára, a templomokat érő rongálásokra reagálva hétfőn Marek Jedraszewski krakkói érsek sajtóközleményt adott ki, melyben leszögezte: Lengyelországban eddig példa nélkül álló agresszióról van szó. Az érsek megfontoltságra szólította fel az embereket, és imára, megtérésre buzdított.

Aznap a lengyel püspöki konferencia elnöke, Stanislaw Gadecki nyilatkozatában azt kérte: mindenki „más emberek méltóságát tiszteletben tartva adjon hangot véleményének”.

Mateusz Morawiecki kormányfő kedden „teljesen megengedhetetlennek” nevezte „az agresszió, a barbárság, a vandalizmus tetteit”, és felszólította a tiltakozókat, hogy tartózkodjanak az ilyen cselekedetektől.

Kedd este Varsóban a szejm épülete előtt gyűltek össze tiltakozók, más városokból is érkeznek hírek a csütörtök óta tartó tüntetések folytatásáról.

A fő ellenzéki parlamenti frakció, a Polgári Platform vezette Polgári Koalíció hétfőn bejelentette: a szejmben határozatot terjeszt elő, melyben illegitimnek minősíti a lengyel alkotmánybíróságot, valamint annak múlt heti döntését.

Az alkotmánybíróság ebben megerősítette 1997-es ítéletét, amely szerint az emberi lény a születés előtti szakaszban is élethez való joggal rendelkezik. Ennek alapján a bírák alkotmányellenesnek találták az 1993-as magzatvédő törvényben foglalt abortusztilalom alóli egyik kivételt, amely a terhesség bármelyik szakaszában alkalmazható volt, amennyiben az orvosi vizsgálatok a magzat súlyos betegségét, sérülését feltételezték. E kivétel alapján a leggyakrabban a Down-szindrómás magzatokkal várandós nők végeztettek terhességmegszakítást.

Kaczynski: a járvány idején szervezett tüntetések sok emberéletbe fognak kerülni

A koronavírus-járvány idején tartott, a beteg magzatok művi vetélését tiltó alkotmánybírósági döntést követő tüntetéseknek sok emberélet esik majd áldozatul – figyelmeztetett kedden Jaroslaw Kaczynski lengyel kormányfőhelyettes. A kormánypárt elnöke a templomok védelmére szólított fel.

„Azok, akik a tüntetésekre buzdítanak, de azok is, akik részt vesznek bennük, általános veszélyt idéznek elő, vagyis komoly bűntettet követnek el” – jelentette ki kedd este közzétett videoüzenetében Kaczynski, hozzátéve: a hatóságoknak nemcsak joguk, hanem kötelességük is szembeszállni az ilyen cselekményekkel.

A politikus szerint a múlt csütörtöki alkotmánybírósági döntés összhangban van a lengyel alaptörvénnyel. „Az alkotmány fényében más ítélet nem is születhetett” – jelentette ki. Aláhúzta: a döntés megváltoztathatatlan, amíg érvényben van a jelenlegi alaptörvény.

Annál inkább lehetetlen a „kívánság szerinti” (semmilyen törvényi feltétel által nem korlátozott) abortusz, amint ezt a szélsőbaloldal követeli – mondta el Kaczynski, utalva a tüntetéseken, valamint a keddi parlamenti vitában is elhangzott, az abortuszt szabályozó előírások teljes liberalizálását célzó követelésekre.

A politikus a lengyel történelemben példa nélkülinek nevezte, hogy a tüntetések során katolikus templomokat támadnak meg, és arra hívta fel a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt tagjait és támogatóit, hogy vegyenek részt az egyház védelmében.

Kaczynski aláhúzta: Lengyelországban biztosítva van a teljes vallási tolerancia. „Az egyetlen, Lengyelországban közismert erkölcsi rendszer viszont az egyházé, ennek elutasítása nihilizmust jelent” – tette hozzá. Úgy vélte: az említett nihilizmus az utóbbi napok tüntetéseiben, az egyház elleni támadásokban, a tüntetők vulgarizmusában nyilvánul meg.

A lengyel templomokat „mindenképpen védeni kell” – hangsúlyozta Kaczynski, felszólítva a PiS tagjait és támogatóit, hogy vegyék ki a részüket az egyház védelméből.

Szerinte az utóbbi napok támadásaiban „megfigyelhetők bizonyos felkészülés, sőt talán kiképzés elemei”. Mint fogalmazott, olyan támadásról van szó, amelynek célja tönkretenni Lengyelországot, „olyan erők diadalát elérni, amelyek hatalma alapvetően véget vetne az eddigi felfogás szerinti lengyel nemzet történelmének”.

„Itt az idő, hogy nemet mondjunk mindarra, ami tönkretehet bennünket” – jelentette ki a pártelnök, hozzáfűzve: mindez az államtól, ennek apparátusától, elsősorban azonban az emberektől, az ő elszántságuktól és bátorságuktól függ. „Védjük meg Lengyelországot” – zárta beszédét Kaczynski.

A lengyelországi városokban csütörtök óta naponta zajlanak több ezer fős tüntetések. A járvány miatt szombat óta tilos öt embernél nagyobb gyülekezéseket tartani. A rendőrség az eddigi tüntetések során figyelmeztetett a tilalomra, de nem oszlatta fel a tömeget.