„Sajátos a helyzetünk a »kálvinista Rómában«, hiszen itt nemcsak a református egyház rendelkezik püspökséggel és nagy hagyománnyal, hanem római katolikus püspöki és görögkatolikus érseki székhely is Debrecen. Speciális továbbá az is, hogy egész Hajdú-Bihar megyében ez az egy temploma van az evangélikus egyháznak. Minden tevékenységünk azt célozza, hogy e speciális körülmények között láthatóan evangélikusok legyünk” – fogalmazott Abaffy Zoltán, a Debreceni Evangélikus Egyházközség felügyelője, egyúttal a Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinatának nem lelkészi elnöke.

Evangélikusként a kálvinista Rómában

Bár az elmondottak azt sugallják, hogy mint kis gyülekezetnek nehéz evangélikusként érvényesülni, a valóság mást mutat – tette hozzá mindehhez a felügyelő. A kitartó, alázatos munka és az elkötelezettség idővel meghozza gyümölcseit: „Egyházunk stratégiájának megfelelően az utóbbi években egyre jobban erősíteni kezdtük – a rendszeres istentiszteleti és gyülekezeti alkalmakon túl – olyan programok szervezését, amelyek a városban is láthatóvá teszik a közösséget.”

Ilyen többek között a 2016-ban indított lutheránus szabadegyetem, a templomi hangversenyek vagy az idén megnyitott bölcsőde is. Nagy figyelmet fordítanak arra is, hogy Debrecen életében, a központi rendezvényeken részt vegyenek, kapcsolatot tartsanak a helyi sajtóval, és időről időre hírt adjanak a gyülekezet életéről, valamint együttműködjenek a város vezetésével és a többi felekezettel egyaránt.

Utóbbira egy láttató példa a Szólj be a papnak! elnevezésű ökumenikus kezdeményezés, amely a fiatalokat és középkorúakat célzó rendezvényeivel viszi a templom falain túlra az egyház hangját. „Ennek hatására több helyen megállítanak, megszólítanak, a gyülekezet számára eddig ismeretlenetekkel sikerül kapcsolatba kerülni” – mesélte Asztalos Richárd.

A tíz éve ordinált lelkész 2016 óta szolgál Debrecenben. „Korábban a Tokaj és Környéke Evangélikus Egyházközség negyven év utáni első helyben szolgáló lelkésze voltam, ott megismertem, hogy mit jelent nyolc település kicsiny evangélikussága számára szórványhelyzetben hirdetni Isten igéjét. Debrecenben ezeket a tapasztalataimat kamatoztatom, valamint arra törekszem, hogy minél inkább befogadó, látható, hívogató közösséggé váljunk” – mondja. A gyülekezet közösségével kapcsolatban hangsúlyozza: „Erőteljes lutheránus jelenlétet kívánunk a városban felmutatni, ehhez szükséges, hogy ne csak a lelkész, hanem a gyülekezet is proaktív legyen, és tudjunk együtt munkálkodni. A legnagyobb öröm – teszi hozzá –, ha egy-egy ember úgy kerül a közösségünkbe, hogy valaki hívta az alkalmunkra.”

Igeközpontú közösségépítés

Nemcsak egyházunk, hanem általában a keresztény felekezetek számára is nagy feladat, hogyan szólítsák és tartsák meg a fiatalságot. Abaffy Zoltán azonban örömmel említi: „Az utóbbi években felerősödött a fiatalok részvétele a gyülekezeti életben. Asztalos Richárd megszólító szolgálatának köszönhetően egyre dinamikusabban fejlődik az ifjúsági munka. Nálunk a konfirmandusok itt maradnak, sőt szolgálóként részt vesznek a gyülekezeti alkalmakon is.” Ehhez szükségesek a korosztályok igényeit figyelembe vevő, egyben tartalmasan felépített rendezvények, mint a gyülekezeti napok, családos programok, filmklubok, előadások, hangversenyek, sőt szédervacsora szervezése is. „Ezeknek mindenképpen közösségépítő és közösségformáló hatásuk van, összekötik és megismertetik a gyülekezet tagjait egymással. Ezek által válunk olyanokká, mintha egy nagy család lennénk” – fogalmaz Abaffy.

A felügyelő a speciális gyülekezeti alkalmak közül a családi istentiszteleteket emeli ki: „Ekkor a templomban tartott istentisztelet mellett a gyülekezeti házunkban a lelkészünk speciális tematika alapján dolgoz fel a jelen lévő családokkal bibliai történeteket. Nagy öröm számomra, hogy nemcsak a templomi istentiszteleten veszünk részt hatvanan-hetvenen, hanem azt láthatom, hogy a családi istentiszteleten is hasonló a létszám. Ezek havi rendszerességű alkalmak, amelyeket szeretetvendégség követ. Ilyenkor több mint százan vagyunk együtt.” Asztalos Richárd a családi nappal kapcsolatban elmondja: ilyenkor trambulint, légvárat is állítanak az udvarra, „igyekszünk minden olyan eszközt használni, mely a családoknak, gyermekeknek színesíti az együttlétet”.

Egész életével prédikál

A fiatal lelkésztől megtudjuk, hogy a gyülekezeti alkalmakon, istentiszteleteken és speciális rendezvényeken túl igen fontos teendőként tekint a látogatásokra és az egyéni beszélgetésekre.

„Légy elérhető és szolgálatkész, az emberek pedig ezt meg fogják hálálni – írta lelkészavatásomra egy lelkész testvérem. Valóban, ha segítjük a másikat, ha jelen vagyunk mások nehéz és örömteli élethelyzeteiben, az a gyülekezetépítés egyik meghatározó pillére tud lenni. Vallom, hogy az elérhetőség és a szolgálatkészség minden korosztályt képes megtartani a gyülekezetben – fejti ki Asztalos Richárd. – A lelkész az egész életével prédikál. Volt fiatal, aki tanácsot kért az életéhez, és erről a konditeremben találkozva tudtunk beszélgetni. Volt, akinek a szülei elváltak, és apaképre volt szüksége, volt, aki szerelmi problémával keresett meg. Az én ajtóm mindenki előtt nyitva áll, kész vagyok a beszélgetésekre. Lelkészként emberek között kell mozogni, és nemcsak a templomban, hanem azon kívül is keresni kell a találkozási pontokat. Szolgálatom lényeges tevékenységének tartom, hogy megkérdezzem a másiktól, hogy van, és meg is hallgassam őt. Öröm, hogy nálunk ez nemcsak lelkészi, hanem gyülekezeti szinten is gyakorolt hozzáállás, mert tudjuk, hogy mindannyian szolgálók vagyunk.”

És hogy milyen hatással van mindez a gyülekezet hétköznapjaira? Ottjártunkkor éppen bibliaóra volt, amelyen idősebb és fiatalabb gyülekezeti tagok ültek egy asztalhoz – a járványhelyzetre tekintettel távolságtartással –, hogy közösen gondolkodjanak Isten igéjéről. A tagok egyike, az idei tanévben a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában érettségiző Kovács Kincső elmondta: ő nemcsak a gyülekezeti ifjúságot ismeri, hanem a közösség idősebb tagjaival is jó a kapcsolata. „Öröm, hogy ismerjük egymást, valóban olyanok vagyunk, mint egy család” – fogalmazott.

Ugyanezt emelte ki Vértesi Ferencné presbiter, nyugalmazott tanítónő is: „Fontos számunkra, hogy ne csak vasárnapi keresztények legyünk, hanem a hétköznapokban is megéljük és hirdessük hitünket, de az is lényeges, hogy tartsuk egymással a kapcsolatot. Ha valakinek valamilyen gondja van, egyből tudunk róla, és lehetőségünk szerint segítünk neki. Ez is hitünk, evangélikusságunk része.”

Szakértelemmel segítő tagok

Mielőtt a gyülekezethez tartozó leendő intézményrendszerről szólunk, fontos megemlítenünk az önkéntes szolgálatot. Asztalos Richárd elmondta: „Gyülekezetünk aktív, itt nem megkerülik, hanem meglátják a feladatokat. Közösségünk egyik tagja telefonon tartja a kapcsolatot a hozzá hasonló korúakkal, és ha betegség vagy gond van, azt jelzi nekem. A bibliaóra sem csak az ige átbeszéléséről, hanem a gyülekezeti közösség életéről is szól, így itt valóban mindenki minden lényegeset tud a másikról.”

Vannak olyan gyülekezeti tagjaik, akik megkérdezik, hogy a szakértelmükkel miként tudnák segíteni a gyülekezetet – mondja a lelkész. Erre példaként egy új kezdeményezésről számolt be: „Közösségünk egyik tagja nemrégen mentálhigiénét tanult. Felajánlotta, hogy a gyülekezet idősebb tagjainak egy külön tematikus sorozatot indít, amely az elmagányosodás, az időskori bezárkózás ellen nyújt alternatívát. Örülünk, hogy egy ilyen hiánypótló, egyben igen lényeges kezdeményezésnek tudunk otthont adni.”

A gyülekezet intézményi fejlődésével és terveivel kapcsolatban Abaffy Zoltán kifejti: „2018-ban alapítottuk meg a Szabó Gyula Evangélikus Szeretetszolgálatot. Ennek keretében januártól tizennégy fős bölcsődénk működik, de a tevékenységi körét szélesíteni szeretnénk, többek között idősek nappali ellátása és családsegítés szerepel még a távlati céljaink között. Ezeket a közeljövőben a várossal együttműködve tervezzük elindítani.”

A bölcsődéről megtudjuk: a volt lelkészlakást saját forrásból alakították át a 21. századi nevelési intézménynek megfelelően, míg a korszerű berendezéseket pályázati úton szerezték be. „Hozzánk bármilyen felekezetű család beírathatja a gyermekét, mindenkit örömmel és szeretettel fogadunk. Foglalkozásainkon bibliai történeteket is mondunk, imádságra is tanítjuk a gyermekeket. Ezt a szülők nyitottan fogadják, a gyermekek pedig örömmel sajátítják el” – mondja Józsáné Botos Mariann csecsemő- és kisgyermeknevelő.

Asztalos Richárd a bölcsődével kapcsolatban így fogalmaz: „Ezzel az intézménnyel nem a direkt misszió a cél, sokkal inkább az, hogy az itt növekvő gyermekek és családjaik igen jó és erős tapasztalatot kapjanak arról, hogy mi felkészült szakemberekkel, igényes környezetben, evangélikus küldetéstudattal végezzük szolgálatunkat. Abban bízunk, hogy idővel a családok nemcsak a bölcsődébe jönnek majd, hanem családos gyülekezeti rendezvényeinkre is járni fognak. Bár még csak idén indult el a bölcsődénk, már most van olyan család, amelynek a tagjai a templomi közösségünkhöz is csatlakoztak.”

A tervek között szerepel, hogy a kisgyermeknevelésen túl idővel az oktatásban is részt vegyenek, valamint intézményi jellegű diakóniai munkát szeretnének végezni, a bajba jutottakat, az egyedül maradtakat segítve.

A lehetőségek gyülekezete

Beszélgetésünk során visszatértünk arra a már említett speciális helyzetre is, hogy Hajdú-Bihar megyében a debreceni az egyetlen evangélikus templom. „Nagy tehertétel a számunkra, hogy csak Debrecenben van saját ingatlanunk. Az elmúlt években több településen voltak együttműködési kísérleteink más felekezetekkel, hogy istentiszteleteket tudjunk tartani, de ezek nem voltak minden értelemben sikeres kezdeményezések. Abban bízunk, hogy a Szabó Gyula Evangélikus Szeretetszolgálat tevékenységét idővel a környező településekre is ki tudjuk majd terjeszteni. A jövőben létrejövő intézményeink helyet tudnak majd adni a helyben végzett hitéleti tevékenységnek is” – fejezi ki reményét a parókus lelkész.

Ottjártunkkor megtapasztaltuk, hogy a templomudvaron mindig van valaki, aki egy jó szóért, beszélgetésért vagy éppen ügyintézés végett érkezett. Nem csodáljuk, hogy Abaffy Zoltán ezt állapította meg a debreceni evangélikusságról: „Közösségünk a lehetőségek gyülekezete.” 

Képgaléria:

A cikk az Evangélikus Élet magazin 85. évfolyam, 39–40. számában jelent meg 2020. október 11-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.