Zsolt püspököt Paszternák Tamás püspöki titkár kísérte. Az alkalmat egy őszi váci látogatás előzött meg, ahol Fabiny Tamás püspök és Steinbach József dunántúli református püspök voltak Marton Zsolt vendégei.
Családias légkörben elsőként 9 órakor a püspöki hivatal kápolnájában szolgáltak, a budagyöngyei kis közösségben nagy szeretettel fogadták a főpásztorokat. Az istentiszteletet követően közös reggelin vettek részt, amelyen D. Szebik Imre nyugalmazott püspököt is köszönthették.
Marton Zsolt püspök igehirdetését az „Én vagyok az igazi szőlőtő.” (Jn 15,1) igehelyre építette, kiemelve, hogy Jézus önmagát nevezi igazi szőlőtőnek, vagyis az élet forrásának. Mi, a tanítványai pedig szőlővesszőkként tartozunk hozzá, tehát nélküle nincs igazi életünk, és nem vagyunk képesek valódi életet közvetíteni sem. „Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők. Aki bennem marad, s én benne, az bő termést hoz.” (Jn 15,5) Ez az ige kifejezi azt az igazságot, hogyha Krisztus a szőlőtő, mi keresztények pedig a szőlővesszők, akkor vele megbontatlan egységet kell, hogy alkossunk. A szőlőtőkén nem egyetlen vessző növekszik, hanem sok. A vesszőszálak a szőlőtőke által egymással is egységet kell, hogy alkossanak. Ez az egység Jézus vágya, amit főpapi imájában megfogalmaz az Atya felé: „Legyenek mindnyájan egyek.” (Jn 17,21) Ez az ige minden ökumenikus törekvés lelke, amelyet most Jézus a szőlő hasonlatával tár elénk.
Egyedül a Jézustól kapott szeretet életté váltásában vagyunk képesek egységet alkotni. Hogyan vagyunk képesek krisztusi szeretetegységet létrehozni? Ha mindig Őrá figyelünk, az Ő akaratát keressük a családban, az iskolában, a munkahelyen, a gyülekezetben/plébánián, és egymás közötti kapcsolatainkban. „Együtt lenni és együtt tenni.” – hívta fel a figyelmet a püspök, majd Varga László püspököt idézve megjegyezte, hogy a gonosz minden karizmát képes utánozni, az egységet kivéve.
A 11 órás istentiszteleten a budavári templomban Marton Zsolt és Fabiny Tamás püspökök mellett Péter Zoltán, budavári lelkész szolgált. Az alkalmon Hegyi Barnabás (kontratenor), a Mátyás templom karnagya énekelte el Viadana: Confitebor tibi művét, amelyet Bán István orgonaművész kísért.
Az istentisztelet után a lelkészek és a gyülekezet vezetői szerény agapén vettek részt, melynek keretében baráti beszélgetések bontakoztak ki.