Fábri György előadásában rámutatott, hogy bár ma már a digitális világ mindenki számára természetesnek tűnik, az internet elterjedése, a közösségi média, az applikációk valójában csupán néhány éves vagy évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezért „a folyamatnak még csak az elején tartunk, nem tudhatjuk, hogy milyen újítások, változások várhatók.”

A MEE online megjelenésével kapcsolatban aláhúzta, hogy a kifelé történő kommunikációban meghatározó szerepe van a digitális jelenlétnek, így egyházunk nem csak honlapon és blogon, videómegosztón és podcaston van jelen az interneten, hanem a közösségi média legtöbb platformján elérhető.

A kerületi felügyelő kifejtette, hogy fejlesztés alatt van egy új evangélikus applikáció, amely közösségi médiaként is funkcionál majd, valamint az evangélikus egyház oktatási intézményei számára olyan digitalizációs programot indítottak, amelyen többek között a különböző tantárgyakat segítő információk lesznek elérhetők.

A koronavírus-világjárvány miatti egyházon belüli változásokkal kapcsolatban Fábri György beszámolt a vasárnaponként közreadott, professzionális eszközökkel rögzített rövid videóáhítatokról, az Evangélikus TeleTemplom elnevezésű kezdeményezésről csakúgy, mint az Evangélikus vagyok. És te? kampányról. A kerületi felügyelő elmondta, hogy bár az online istentiszteletek azt a szakrális élményt, amelyet egy templomban megélt istentisztelet és az ottani közösség nyújt, nem tudja teljes mértékben visszaadni, mégis egyféle mód arra, hogy a Szentírás üzenete, az imádság, az Istenhez fordulás minél többek számára elérhető legyen. A digitális istentisztelettel kapcsolatban a felügyelő azt a szempontot is kiemelte, hogy ezáltal „az egyház még inkább transzparenssé válik”, sőt arra is lehetőség, hogy más, tőlünk távolabbi települések istentiszteleteibe is bekapcsolódjunk.

Fábri György arra is kitért, hogy az evangélikus egyház nemcsak a külső kommunikációra helyezi a hangsúlyt, hanem belső tartalommegosztásra is használja a digitális teret, így a könyvelés, a nyilvántartás, a belső hálózat működtetése, konzultációk megszervezése online platformon működik. „A digitális világ számunkra az adatokat is jelenti. Saját adatainkat folyamatosan elemezzük. Azt próbáljuk feltárni, hogy miként tudjuk az egyházat mint szervezetet egyre jobban működtetni” – mondta. A belső fejlesztéssel kapcsolatban a kerületi felügyelő többek között a népmozgalmi változások kutatásait említette.

Fábri György XVI. Benedek emeritus pápát idézve – „Az internet a következő kontinens, ahova az egyház küldetése szól” – úgy összegezte, hogy bár számos veszélye is lehet az online térnek, amelyekre oda kell figyelni, és óvatosnak kell lenni, de a professzionális és átgondolt online kommunikáció legfőképpen lehetőséget ad az egyháznak.

„Mindig az adott kor nyelvén kell beszélni” – fogalmazott, kiemelve, hogy az egyház feladata, hogy úgy váljon korszerűvé, hogy azáltal minél többen megértik az evangélium üzenetét. E vonatkozásban a 16. században élt idősebb Pieter Bruegel A hegyi beszéd című alkotását említette, melyen a festő az embereket saját korának öltözékében ábrázolta.

Ugyancsak erre példa a reformáció kora, azaz a könyvnyomtatás elterjedése. „A reformáció többek között annak köszönhető, hogy Luther tanait gyorsan tudták sokszorosítani, és ezáltal azok hamar elterjedhettek Európában. A nyomtatás dinamizmust adott az egyháznak, felélénkültek a viták, ugyanakkor lehetővé tette a kritikai gondolkodásnak a megerősödését” – hívta fel a figyelmet a felügyelő.

E korszerűség vonatkozásában prezentálta az alábbi kisfilmet, mely arra példa, hogy miként lehet korszerűen bemutatni a karácsonyi jelenetet.

Korunkról szólva Fábri György kifejtette: „A rádió, televízió elterjedése rengeteg lehetőséget adott az egyház missziós tevékenységéhez, hiszen nagyszámú embert lehetett elérni.” Ezzel párhuzamosan az egyház „bekerült egy olyan térbe, ahol riválisai lettek”. Meglátása szerint nemcsak a digitális térben kérdés, hogy zárt vagy nyitott ajtaja van-e az egyháznak, azaz be tud-e hívni embereket, hanem a fizikai térben is. Mint mondta, ez az egyház – benne az egyes lelkész és gyülekezeti tag – mindenkori kihívása és küldetése is.

„A digitális világban a hagyományos igazodási pontok feloldódnak” – mutatott rá Fábri György. A digitális világ veszélyei szempontjából könnyen „az autoritás, az autentikusság, az identitás és a szakralitás fellazulásához tud vezetni.” Ezért nagyon fontos, hogy felelősen használjuk az online felületet, kritikusan olvassuk és nézzük az ott szereplő információkat. A gyülekezetek részéről pedig döntő, hogy időről időre újradefiniálják egyén és közösség viszonyát.