– Az 1990-es évek évek elején ismét elkezdődhetett a munka a Keresztény Ifjúsági Egyesület keretein belül. A kezdeti nagy fellángolás után mintha alábbhagyott volna a mozgalom. Mi volt ennek az oka?
– A rendszerváltozás idején, és az azt követő években valóban a korábbi (számos esetben illegális) ifjúsági munkában résztvevők nagy lelkesedéssel vetették be magukat munkába. Ekkor alakult meg a Magyarországi Evangélikus Ifjsúági Szövetség (MEVISZ), újraszerveződtek a korábbi egyesületek, így KIE is az elsők között újjáalakult. Az öregek még éltek, akik némi nosztalgiával átitatva gondolták az új kezdetet. Ugyanakkor sok evangélikus és református fiatal szívesen vett részt a munkatárs képzésben, amellyel a KIE úttörő munkát végzett. A KIE főállású titkárt választott, Szeverényi János lelkész személyében, irodát működtetett és a választmány is végezte munkáját.
A többi szervezethez képest előnye volt, hogy egy világszervezet részeként éledt újra és anyagi és szervezeti segítségben részesült. Több száz fiatal vett részt a táborokban, fiatal vezetők tucatjai hosszabb-rövidebb időt töltöttek külföldön, vagyis a KIE keretei között kinyílt a világ az akkori tinédzser és ifivezető generáció előtt. Gyülekezetek sora érdeklődött a KIE munka iránt és csoportok is alakultak szép számban.
A nagy fellendülést törvényszerűen követte a visszaesés, és a csendesebb építkezés ideje jött el. Nagyon fontos volt, hogy a KIE az első Orbán-kormány idején más szervezetekkel együtt, a kommunisták által elkobzott vagyona miatt részleges kártalanításban részesedett, és egy konferencia központra alkalmas üdülőre pályázhatott. Így kapta meg az eléggé leromlott állapotban lévő, de nagyértékű ingatlant Balatongyörökön, ami azóta Sóvárként szolgálja KIE munkáját. Csak a történeti hűség kedvéért, a KIE közadakozásból és külföldi támogatásokból az államosítás (1950-51) előtt nagyértékű ingatlanokkal rendelkezett vidéken és a fővárosban is. 1990 után, mint egykori civil szervezet (nem egyház) nem igényelhette vissza a tulajdonát és kártalanításhoz sem jutott. Az ingatlanok egy részét a református egyház igényelte vissza azzal a felhanggal, hogy a KIE részére helyet biztosít. Ma ennek egy példája van, mégpedig az egykori KIE tulajdonban, amit a református egyház kapott meg, egy közös irodahasználati joggal bír az egyesület. Jellemző, hogy 2002 után a baloldali kurzus elején több évig tartó pereskedés kezdődött, hogy visszavegyék a györöki üdülőt, de ez végül nem sikerült.
– Milyen területeken végez szolgálatot most a KIE?
– A KIE ma többféle munkát végez. Hagyományos ifjúsági csoportok működnek, Nyomkereső és Tappancs táborok, amelyek a cserkészethez hasonló táborokat szerveznek nyaranta, illetve Szombathelyen a Ten Sing munkaág virágzik, és Y'SMen klub mozgalom is kapcsolódik a KIE szervezetéhez. A hagyományos ifjúsági csoportok főleg gyülekezeti közösségekhez kapcsolódnak, míg a Ten Sing Szombathelyen a gyülekezet és az általános és művészeti iskola együttműködésével virágzik, sőt, a Soter Evangélikus Egyesület önálló jogi személyiségként, de deklaráltan KIE tagszervezetként támogatja a helyi munkát.
Györökön számos program zajlik és Budapesten, Békéscsabán, Üröm községben és több vidéki helyen van KIE munka. Az utolsó közgyűlésen is csatlakozott két csoport a nemzeti szövetséghez, és reménytelinek tűnik, hogy a közeljövőben a roma-cigány közösségen belül is alakulhat KIE csoport. A KIE fontos munkaága a KIE Kávéház, amit a legtöbben a Szélrózsa és Csillagpont találkozókon ismerhettek meg.
Nagyon fontosak a nemzetközi kapcsolatok elsősorban a német KIE vezetésével, illetve a Ten Sing miatt a norvégokkal.
– Mióta veszel részt a KIE munkájában?
– A KIE újraalakulása óta (1991) jelen vagyok a KIE életében. A híres Ódry Színpadon alakult újra a KIE, és ezen az ünnepi alkalmon jelen lehettem magam is. Előtte 10 hónapig Essenben éltem gyakornokként a városi KIE (CVJM Essen) székházában, ahol a megismerhettem a KIE professzionális munkáját. Az egyetemi évek alatt éveken át vezettem a KIE sporttábort Csákváron, majd Nagyvelegen, és Szombathelyen 1996-tól az ifjúsági munkát KIE tematikára építettük fel. Többször voltam választmányi tag is.
– Ahogyan te is elmítetted, a szombathelyi gyülekezetben számos jó kezdeményezése volt, ami a KIE keretei között zajlott, például a Y'SMen klub vagy a TenSing. Mik voltak a tapasztalatok?
– Szombathelyen a hagyományos ifjúsági munkát KIE keretek közé tereltük, és sok fiatal eljutott a táborokba, sőt még külföldi táborozásra is. Megalapítottuk a Soter Egyesületet, amely az ifjúsági munkát hivatott támogatni, majd bekapcsolódtunk a Y'SMEn nemzetközi klub hálózatba, amely egyfajta felnőtt, karitatív klub életet hozott a gyülekezetbe, és jótékonysági akciók nyeresége a KIE munkát támogatta (pl. nyári táborok, eszközök, támogatások). Az egyik legfontosabb projekt a KIE ifjúsági pinceklub megépítése volt, amit nemzetközi Y'sMen összefogással valósítottunk meg, és mai napig az ifjúsági munka szolgálatában áll Szombathelyen.
Az evangélikus iskola művészeti iskolává fejlesztése magával hozta a lehetőséget, hogy a zenei képzés, a dráma tagozat és tánc oldalvizén a Ten Sing tagozat is elinduljon. Ez egy norvég KIE találmány, ami a tinédzserek kreativitására alapoz, és összművészeti produkcióra ad lehetőséget. A fiatalok zenélhetnek, táncolhatnak, kórusba énekelhetnek, videóklippet készíthetnek, sőt Szombathelyen még a slampoetry is helyet kapott az előadásban. Az előadások mindig egy tematika köré rendeződnek, majd hosszú próbafolyamat után indul a turné, amelyen iskolák, kollégiumok és fesztiválok kortárs hallgatóihoz szólnak. A Ten Sing három lábon áll, mert a zenei-művészeti vezető mellett fontos szerepet kap a lelki vezető, és a műszaki team főnöke. A fiatalok miközben kiélik művészi hajlamaikat, új készségekkel (kommunikáció) gyarapodnak, örömet szereznek másoknak és önmagunknak, és közösséggé érnek.
– Mostani megválasztásod után milyen lépéseket tervezel? Mit tartasz fontosnak megvalósítani?
– Felsorolom:
1. Egyházakkal és társszervezetekkel a kapcsolatfelvétel, és együttműködés erősítése;
2. A civil és egyházi ügyekért felelős állami vezetőkkel való egyeztetés;
3. Meglévő csoportok erősítése, és új csoportok segítése;
4. Lelki és teológiai háttér erősítése;
5. Kommunikációs stratégia átgondolása (például nyilvánosság erősítése egyházi és világi orgánumokban);
6. Budapesten másokkal együttműködve egy állandó KIE Kávéház indítása;
7. Sport területén partnerek keresése;
8. Cserkészettel megújítani a kapcsolatot;
9. Ingatlan ügyek.
– Mi konkrétan a KIE elnök feladata?
– Képviseli az egyesületet a különböző színtereken, összefogja a választmányi munkát és tartja a kapcsolatot az európai és világszervezettel.
– Hol (mely területen) és hogyan tudja segíteni a KIE az egyházak ifjúsági munkáját?
– A KIE az egész világon jelen van, és körülbelül 40 millió taggal bír. Számos program és tematika fut a világban, amelyek itt Magyarországon is bevethetők. A Magyar KIE-nek is vannak munkaágai, amelyeket a lekes önkéntesek képzés keretében, vagy nyári táborokban szívesen átadnak, hogy új KIE csoportok alakuljanak. A KIE várja a kreatív és lelkes fiatalokat a soraiba. Ha egy gyülekezetben van egy–két elkötelezett fiatal, aki kortárs vezetőként szívesen vállal munkát, akkor KIE képzésben részesülhet. Ezek nagy segítségek a gyülekezeteknek, amelyek többségében az ifjúsági munka nem elég szervezett. Azonkívül interkonfesszionális szervezetről beszélünk, így az ökumenikus együttműködést is erősítheti egy új KIE csoport megalakulása.
– Ahogyan te is említetted, a KIE a Vas utcában lévő Ódry Színpadon alalkult újra, amelyről épp nemrégiben felröppentek olyan hírek, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemtől (SZFE) a Magyarországi Református Egyházhoz kerül az ingatlan. Hogy is van ennek az épületnek a korábbi tulajdoni viszonya? Úgy tudom a KIÉ-nek is volt valamilyen tulajdona itt....
– Éppen elnökké választásom előtt egy nappal robbant a hír, hogy a Vas utcai ingatlant a kormányzat egyházi célra óhajtja adni. Már korábban jeleztem a KIE vezetőinek, hogyha a színészképző valóban új épületet kap, és kiköltözik az egykori KIE székházból, akkor jó lenne ezzel kapcsolatban lépéseket tenni.
Ez az épület nem volt a KIE tulajdona, hanem egy sajátos együttműködés keretében Budapest Főváros évi jelképes bérleti díjért adta a telket, amelyen a KIE közadakozásból építette fel a mai egyetem épületét. Tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló pénz nem volt elég a befejezéshez, így a protestáns tábori püspökség is beszállt az építkezésbe, és az épületben alakították ki a helyőrségi templomot. Ez ma az Ódry Színpad. Mindez a második világháború idején zajlott, és miután elkészült az épület, túl sokáig nem élvezhették a KIE tagjai, mert a kommunisták feloszlatták az egyesületet, és a főváros tulajdonában lévő épületet elfoglalták. Eredetileg a KIE – normális polgári viszonyok között – megvásárolta volna 60-70 év elteltével az épületet –, de erre nem kerülhetett sor. A székház értelemszerűen a rendszerváltás után sem került vissza, mert még annyi jogalap sem volt, mint más épületeknél, hogy legalább a református vagy evangélikus egyház igényt tarthatott volna rá.
Mindezek alapján ma kártalanítás fejében semmilyen egyházi szervezet (református vagy evangélikus egyház, tábori püspökség) nem igényelheti, de az eddigi információk alapján nem is ez a jogalap, hanem a funkcióváltás, és az új funkciónak valamilyen egyházi jellegűnek kell lennie, mint eredetileg is volt.
Magam részéről kezdeményezem az államtitkársággal a tárgyalást, mert amennyiben ilyen közvetett kártalanításról van szó, akkor KIE, mint kedvezményezett nem maradhat ki. Ennek nemzetközi vetülete is van. Elképzelhetőnek tartanék egy missziós, ifjúsági, művészeti központ létrehozását, amelyben a KIE is főszerepet kaphat. Ez még az előttünk álló idő kérdése lesz.