„Édesapám, dr. Szuchovszky Sándor bukkant rá egyszer az Esti Kurír 1935. szeptember 18-án megjelent számára – mondta Szuchovszky Ilona, a Herminamező Polgári Kör tagja. – A cikk, amely a walesi hercegi család és a Rhédey grófok közti varázslatos rokonságról szólt, azonnal felkeltette az érdeklődését. A családi legendákból ugyanis tudta, anyai ágon mi is rokonságban álltunk a Rhédeyekkel.”
A zuglói helytörténész édesanyját Csapkovits Izabellának, a nagyapját pedig Csapkovits Györgynek hívták, akinek egyik unokatestvére Börtsök Andor volt. Így kimutatható a Csapkovits és a Börtsök család rokonsága, márpedig az utolsó Rhédey lány Börtsök Samuhoz ment feleségül, így a Rhédeyek folytatói a Börtsökök voltak.
„Ha a családot megnézzük, akkor számtalan hírességgel találkozhatunk – mesélte Ilonka néni Mexikói úti, múzeumnak is beillő szobájában. – A Rhédeyek például két erdélyi fejedelmet adtak a magyar nemzetnek, arról nem is beszélve, hogy a legenda szerint Aba Sámuel király alapította ezt a nemzetséget. A család leghíresebb tagjai azonban kétségkívül Teck Mary, valamint fia, VI. György, és annak lánya, akit II. Erzsébet néven 1952-ben koronáztak brit királynővé.”
Szuchovszky Ilona még ma is könnyes szemmel beszél a család történelméről. Nagyapja, Csapkovits György tereskei kúriájáról (amely ma Huszár-kastély néven ismert), az édesapja, Szuchovszky Sándor kalandos romhányi körzeti orvosi kinevezéséről, az apja Rákóczi-kutatásairól, illetve egy levélről, amelyet édesanyja még 1947-ben írt az angol királyi családnak.
„Édesanyám kétségbeesésében fordult az akkor még trónörökös Erzsébethez. 1947-ben ugyanis egyik napról a másikra elvették tőlünk a birtokainkat, még azt sem engedték meg, hogy édesapám a saját vagyonából egy tehenet magával vigyen – emlékezett vissza Szuchovszky Ilona. – Édesanyám ekkor írta meg a levelét Mary hercegnőnek, hogy a „felséges rokon" segítsen távoli hozzátartozóinak visszakapni a családi birtokot, vagy legalább azt érje el, hogy azt kifizessék a Szuchovszkyknak. A levélre természetesen sosem érkezett válasz, nagy valószínűséggel Mary hercegné sem találkozott vele, de a másolata ma is a családunk egyik féltett kincse.”
Szuchovszky Ilona történetei nemcsak az angol királyi családról szólnak. Meséi másik főszereplője egy fiatalember, akivel 1956 áprilisában ismerkedett meg, és akivel éppen összeházasodni készült, amikor kitört a pesti forradalom, amely a szerelmét is magával sodorta. Jómaga csak 1959-ben értesült arról, hogy szerelmét egy Üllői úti ház udvarán lelőtték az oroszok. Ezt követően pedig 1989-ben, a forradalmi hősök újratemetésén hallott róla. Ilonka néni 1962-ben költözött Zuglóba. Akkoriban még az Országos Közegészségügyi Intézet munkatársa volt, ahonnan 44 évnyi munka után ment nyugdíjba. A zuglói helytörténeti kutatásokba pedig ezt követően kapcsolódott bele.

Az evangelikus.hu információi szerint a riport alanya aktív gyülekezeti tag Zuglóban. Édesapja testvére volt Szuchovszky Gyulának, a gyülekezet szervező hitoktató-lelkészének. Unokája Kinyik Anita, az Evangélikus Élet munkatársa.