Kétpólusú világban élünk: az eszünkre vagy szívünkre hallgassunk? A munkánkra vagy a családra koncentráljunk? Vágyunk az ellentétek feloldására, az egységre, a lelki és fizikai egyensúlyra. Mindezt a család oltalmában kezdjük megtanulni – kezdte beszédét Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom konferenciáján, amelyet a házasság hete rendezvénysorozat részeként rendeztünk. A konferencia házigazdája, Takács Bence televíziós műsorvezető a budapesti Millennium Házából konferálta be a csatlakozó résztvevőket.

Herczegh Anita – maga is négy gyermekes édesanya – az életnek arról a szépségéről számolt be, amelyet szülőként átélhetünk. „Hiszek a család és a munka összhangba hozhatóságában, miközben a család elsőségét vallom. Azt tapasztaltam, nőnek és férfinak a legszebb örömöt, az igazi kiteljesedést az adja meg, ha karjaiban ringathatja kicsinyét, ha szeretettel gondoskodhat róla” – mondta, majd mindenkit házasságra és gyerekvállalásra buzdított. Mi valósulhat meg álmainkból, valóra válthatók-e leghőbb vágyaink? – tette fel ugyanakkor a kérdést. „Ami rajtunk múlik, az az, hogy nő és férfi képes legyen kifejezni tiszteletét egymás iránt és egymással összekapaszkodva neveljük gyerekeinket, a jövő nemzedékét. Mi, akik boldog házasságban élünk, csak bátoríthatjuk azokat, akik még bátortalanok."

Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter a konferencia fővédnökeként mondott beszédet. Mint kifejtette, a kormány segítséget ad, lehetőséget teremt, a családok döntését segíti abban, hogy ne kelljen halogatni a családteremtésről szóló döntést.

A magyar családpolitika eredménye, hogy több házasságot kötnek az emberek, mint bármikor: Utoljára 40 éve volt annyi házasságkötés, mint most. Tavaly 140 ezren kötötték össze életüket Magyarországon, míg 10 éve csak 70 ezren.

A gyerekvállalási kedv is folyamatosan növekszik, ez idehaza nőtt legjobban unióban. „Ünnepeljük együtt a házasságot, beszéljünk őszintén arról, amit a házasság jelent. Mert még mindig ez a legjobb együttélési forma, amit kitaláltak” – zárta szavait a miniszter.

Skrabski Fruzsina, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom elnökének köszöntője után Bencze Boglárka, a Városliget Zrt. HR-vezetője mondott pár gondolatot. Szerinte mint ahogy a házasság gazdasági, intellektuális és érzelmi érdekközösség, úgy egy családbarát munkahelynek is arra kell törekednie, hogy a lehető legtöbb figyelmet szentelje a munkavállalóknak, és a lehető legtöbb igényüket szolgálja is ki.

Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus beszédében azt hangsúlyozta, hogy a járványhelyzet minden nehézség ellenére tanít is minket, mégpedig arra, hogy vigyázzunk magunkra, a párkapcsolatunkra.

A korlátozott életmódunkba beköltözött a stressz, elvesztettük alapvető biztonságérzetünket. Mit tehetünk, hogy ne forduljon fel életünk?

Home office esetén meg kell teremteni a nyugodt munkavégzés feltételeit, legyenek rendezettebbek mindennapjaink részletei, ugyanakkor gyermekünkkel próbáljunk meg minél többet játszani. De azért a feltöltődés érdekében menjünk ki a szabadba és sétáljunk nagyokat. „Minél többször érinted, puszilod a másikat, annál jobban érezzük magunkat vitálisan. Igyekezzünk párunk szervezetét feltölteni pozitív hatású hormonokkal!” – javasolta.

A konferencián bemutatkoztak a házasság hete nagykövetei, Pálúr János orgonaművész és felesége Pálúr Kornélia, illetve Muzslai Gábor és Etelka, a 2020-as Kopp-Skrabski díj nyertesei. Mindkét házaspár nagycsaládos, Jánoséknak négy, Gáboréknak 11 gyermekük van.

Mint azt János elmondta, azért vállalták, hogy a Házasság hetének arcai legyenek, mert szerették volna megmutatni, hogy igenis létezik hűség, a mindennapokban megélt házastársi szeretet és kapcsolati megújulás, akár három évtized távlatában is.

„Annyira nincs szó a médiában arról, hogy milyen jó a házasság, ám nekünk már 30 év eltelt jó házasságban, rengeteg élménnyel, kinccsel. Láttuk a szükségét annak, hogy be kell adni derekunkat és meg kell szólalni a média csatornáin.” Mindkét pár jó korán kezdte a házaséletet, Jánosék 19 illetve 23, Gáborék pedig gyakorlatilag nagykorúvá válásuk óta együtt vannak.

Gábor elmondta: apa és férj minta nélkül lépett ki a világba 17 évesen, és önpusztító életet élt. „De találkoztam Jézussal, és életünk gyökeresen megváltozott. Elhatároztuk, hogy annyi gyermeket vállalunk, amiennyit Isten ad.” Gábor és Etelka a 2=1 Házasmisszió nemzetközi mozgalom itthoni vezetői, sok előadást tartanak, lelkigondozást végeznek. Mint Etelka elmesélte, a nagycsalád egyáltalán nem nehézség. „Természetes módon zajlanak a napok, a család közös ügy. 15 évig még gazdálkodtunk is, a gyerekeket ebbe is bevontuk. Nem volt segítségem, de a nagycsalád áldása az, hogy a nagy gyerekek nagyon sokat tudnak segíteni.”

Mint azt Pálúr Kornélia elmondta, sohase bánta meg, hogy negyven éves kora után lépett ki a munkaerőpiacra.

Egyrészt mert még mikor otthon volt a gyerekekkel, akkor is be tudott dolgozni cégeknek, másrészt úgy látja, a nyugdíjig hátralévő 20 év is elég lehet ahhoz, hogy más közegben legyen. „Sosem volt bennem aggodalom, hogy lemaradtam valamiről” – mondta.

A konferencia második részében külföldi és hazai cégek sorolták el legfontosabb tapasztalataikat a világméretű pandémiát hozó 2020-ról. Barta Anita, a Barta cégcsoport tulajdonosa azt mondta, elsősorban a bizonytalanságot okozó stresszt kellett minimumra csökkenteni. Panasznapokat tartottak a dolgozóiknak, és autószervizeiket folyamatosan fertőtlenítették. Szabó Zoltán, a BT ügyvezetője azt emelte ki, hogy megfeszített munkával kellett átállniuk online üzemmódra, a bevált módszereket ültetve át új platformra, bár belátták, hogy a tréningek terén a tartalmak felét újra kell gondolniuk, mert az online üzemmód mást kívánt meg. Észrevették, hogy ebben a megfeszített helyzetben a mentális egyensúly megtartását célzó programjaik különösen népszerűek.

Az MVM csoport válasza a pandémia okozta korlátozásokra többek között az volt, hogy a heti 2 napi home office-t heti öt napra terjesztették ki, online pszichológust biztosítottak és mozogj otthon csoport alakításával mozgásra serkentették munkavállalóikat. A szivattyúgyártással foglalkozó Grundfos Magyarország számára még nehezebb volt az átállás, mivel a gyártósorok leállása nem volt opció. De azt, hogy mégis milyen feltételek mellett tudnak működni, csak folyamatos kísérletezéssel tudták kitalálni.

A konferencián a családbarát kórházi címet elnyert Bethesda Gyermekkórház és a Bács-Kiskun Megyei Kórház vezetői is szót kaptak: ugyanis nagyon sok új tapasztalat összegyűlt a gyógyító intézményekben, természetesen nemcsak a COVID elleni orvosi küzdelmet, hanem a szervezetfejlesztést és -dinamikát illetően is. A Bethesda például, hogy fenn tudja tartani az ellátást, belső erőforrásból egy hét alatt kórházi iskolát szervezett.

„A COVID megtanított minket arra, hogy jobban látjuk magunkat, helyzetünket, képességeinket, és ez pozitívabb képet vetít saját jövőnk elé” – mondta dr. Velkey György főigazgató.

Mészáros Magdolna, a Magyar Kórházszövetség ápolási igazgatója azt mondta, a járvány gyakorlatilag mindent felborított a munkavégzésben. Megszűnt az osztálystruktúra, újra kellett tanulni a fertőzőbeteg-ellátást, félelem volt mindenkiben. Nehéz volt a munkaszervezés a leterheltség miatt, a kisgyermekesek munkavégzése különösen nagy kihívás volt.

Ám házi iskolák alakultak a dolgozók körében az otthon maradt gyerekek számára, ételfőzést szerveztek, miközben több százan estek ki a munkából betegség miatt. A kórházak burnout-teamjének, mentálhigiénikusoknak, pszichiátereknek állandóan volt munkájuk, hogy az egészségügyi munkavállalók, sőt a betegek részére is telefonos segélynyújtást adjanak.

Dr. Svébis Mihály, a Bács-Kiskun Megyei Kórház főigazgató főorvosa szerint: „A családbarát működési modell segítette a kórházat abban, hogy a járvány kitörésére profi módon tudjon reagálni a szervezetünk.”

(A kórház 2019-ben nyerte el a Magyar Kórházszövetség és a Mozgalom által alapított Családbarát Kórház díjat). „Nem kellett szólni senkinek, mindenki tette a dolgát” – mondta.

Dr. Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnöke véleménye szerint komoly szervezetfejlesztést eredményezett a pandémia. Olyan mechanizmusok erősödtek fel, amelyek talán megvoltak, de mindenképpen az új helyzethez tudták adaptálni az intézményeket. A különféle osztályok beleláttak egymás munkájába, ezáltal jobban megértették a működést, a betegellátás menetét. „mivel mindenki dolgozott mindenhol, nagyobb szeretettel tudja kezelni a másik reakcióit”.

Az online konferencia teljes egészében itt tekinthető meg: