A Budapesti Szent Ferenc Kórházat a pozsonyi alapítású magyar rend, az Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregáció nővérei építtették 1936-ban. Az intézményt 1950-ben államosították, ezt követően a János Kórház tagkórházaként működött, és ez volt az egyetlen magyarországi egészségügyi intézmény, amely jogosult volt arra, hogy az ellátási területén kívülről érkező papokat és más egyházi személyeket is gyógyítson. A 1990-es években az állam visszaadta a kórházakat azoknak az egyházaknak, amelyek továbbra is gyógyítani akartak, a kongregáció 1994-ben kapta vissza a tulajdonjogot, 1996-ban pedig a működtetési jogot. A kórház tulajdonosa és fenntartója jelenleg is a rend, fő tevékenysége pedig a kardiovaszkuláris eseményeken átesett betegek korai rehabilitációja, és a tartós életmódváltás lehetőségének megteremtése, a betegek hosszú távú ellenőrzése mellett.
Egyházi iskolákból toboroznak hallgatókat
– A teljes Kárpát-medencében jelen lévő apácarend az 1930-as években úgy döntött, hogy Budapesten nem kórházat akarnak létesíteni, hanem kórházi ápolókat szeretnének képezni. Ezért a Tárogató úton lévő ingatlanjukban megkezdték a betegápolónővér-képzést, a Szent Ferenc Kórházat pedig azért építtették fel a Széher úton, hogy az oktatásban részt vevő nővéreknek – akik a történelmi Magyarország területén vállaltak szolgálatot – legyen egy oktatókórháza – ismertette a kezdeteket Toldy-Schedel Emil. A Szent Ferenc Kórház főigazgatója hozzátette: most pedig a történelmi egyházak közösen döntötték el, hogy egyházi alapon létrehozzák a nővér- és szakasszisztens-képzést Magyarországon.
– Azt látjuk, hogy orvosból van és talán lesz is elegendő a következő években, a betegágy mellett dolgozók száma azonban folyamatosan csökken – indokolta a döntést.
Elmondta: megvizsgálták, mi az, amivel a fiatalok számára vonzóvá tudnák tenni ezt az amúgy nagyon szép hivatást. Úgy véli, szerte az országban, így a felzárkózó régiókban is sok olyan diák jár egyházi fenntartású általános és középiskolába, akinek ez karrierlehetőség, mivel nem feltétlenül a felsőoktatásban tanulna tovább, viszont nagyon jólelkű, így testhezálló lenne neki valamilyen segítő foglalkozás.
Korszerű ismeretek, hagyományos normarendszer
– Tapasztalatunk szerint ezek a fiatalok szívesen jönnének tanulni a fővárosba, gyakran viszont a családjuk részéről van aggodalom azzal kapcsolatban, hogy mi vár a gyermekükre Budapesten, illetve az egészségügyben. Ezért elsőként a szülőket kell „megfognunk” azzal, hogy bemutatjuk nekik ezt a pályát, valamint azt az etikai normarendszert, és azt a védett közeget, amit biztosítani tudunk diákjainknak – magyarázta.
A képzésnek a jelenleg állami tulajdonban lévő Tárogató úti ingatlan ad majd otthont, amelynek 2007 óta üresen álló főépülete eredetileg a kongregáció anyaháza volt. Ugyanitt kollégiumi férőhelyeket is biztosítanak, diákjaik életkezdését pedig úgynevezett fecskeházakban kialakított lakásokkal segítik, ahol a végzettség megszerzését követő három-négy évben lakhatnak.
A Szent Ferenc Kórház megmarad oktatókórháznak, az edukációt pedig a szeged-csanádi püspökség Gál Ferenc Egyetemének kihelyezett tagozataként végzik majd. Jelenleg a felújítási és építési tervezés zajlik, a kivitelezési munkálatok a jövő év elején kezdődhetnek. A leendő iskolában évente 200-220 hallgató végezne, így az egyházi kórházak mellett más fővárosi intézményeket is elláthat majd jól képzett nővérekkel és olyan szakasszisztensekkel, akik a legmodernebb, XXI. századi orvostechnikai eszközökkel képesek dolgozni. A közelebbi tervek közt szerepel, hogy idén tavasszal rövidebb, néhány hónapos szakasszisztensi továbbképzéseket indítanak, amelyhez az intézményük megkapta a képzési jogot.
Segítség a régió egészségügyi ellátásában
A főigazgató megemlítette, hogy a főváros II. kerületében működő Szent Ferenc Kórház adja az Erzsébet-táborok és a daganatos gyerekek Bátor táborának egészségügyi hátterét, az intézmény kertjében pedig építettek egy játszóteret a környékbeli gyerekek számára.
– Évekkel ezelőtt gyümölcsöző kapcsolatot alakítottunk ki az I. és a II. kerületi önkormányzat előző vezetésével, hiszen az egyik leggazdagabb, ám erősen idősödő közép-budai régióban is szükség van a jó minőségű egészségügyi ellátásra.
Kórházunk épületének korszerűsítése 2021 végéig megtörténik, ezért a rendi tulajdonosunk úgy döntött, hogy – amennyiben a kerületek új vezetése is igényt tart rá – az eddigieknél is nagyobb szerepet vállalunk a régió járó- és fekvőbeteg-szakellátásában. Különösen fontos ez most, a koronavírus-járvány sújtotta időszakban, amikor az önkormányzatok is nehezebb helyzetben vannak – jegyezte meg a szakember.
Kibővült és megújul a kórházépület
– Az egyházi kórházak sajátsága, hogy a tulajdonos fizet azért, hogy dolgozhasson, hiszen az egyházak és a rendek azért adnak pénzt a sajátjukból, hogy gyógyíthassanak. Bár az egyházi kórházak a beteg után járó társadalombiztosítási finanszírozást ugyanúgy megkapják, mint az állami intézmények, ám a pályázati lehetőségeink erősen limitáltak, és az év végi kompenzációból sem ugyanúgy részesülünk – avatott be a részletekbe Toldy-Schedel Emil. A főigazgató beszámolt arról, hogy jelenleg – a gyógyítómunka teljes körű ellátása mellett – a főépület komplex felújítása zajlik, a kórház pedig 2019-ben egy vadonatúj épületszárnnyal egészült ki, így az intézmény 150 ágyasra bővült, és kialakítottak négy háziorvosi rendelőt is.
– A finanszírozás több elemből állt össze: az állam is belerakott pénzt, nyertünk európai uniós pályázatot, a rend, illetve a II. és XII. kerületi önkormányzat is biztosított forrást, továbbá magánadományokat is kaptunk – sorolta a kórház vezetője. Elmondása szerint a Szent Ferenc mindig is hálapénzmentes kórház volt, ezért azoknak, akik náluk gyógyultak és ezért ki akarják fejezni a köszönetüket, azt javasolják, hogy tegyék ezt transzparensen, és támogassák a kórházat annak adományszámláján keresztül. Az adományokra szükségük is van, mivel a bevételük mintegy egynegyede ebből származik.
– Ezért lehet nálunk az átlagos kórházaknál arányaiban nagyobb számú, mintegy 130 fős személyzet, ami nagyon fontos a betegek gyógyulása szempontjából, és ezért tudunk például lelki gondozókat is alkalmazni. Emellett rengeteg önkéntesünk is van, akik a betegellátásban vesznek részt vagy képzéseket tartanak a hozzátartozóknak arról, hogy miként kell ápolni, ellátni a hazakerülő beteget.
Megtanítják nekik az olyan eszközök használatát, mint például az elektromos ágy, a felfekvések megelőzésére szolgáló berendezés vagy a katéterek – tudatta, hozzáfűzve: ezeket a sokszor igen drága eszközöket ki is adják a családoknak arra az időre, amíg szükség van rá.
Testi és lelki sebeket gyógyítanak
Toldy-Schedel Emil kiemelte, hogy a Szent Ferenc Kórházban sok fiatal szakorvos dolgozik, akik közül többen külföldről tértek haza, mert úgy érezték, hogy itt is megkapják azt a szakmai szabadságot, amit Nyugat-Európában megkaptak. Szólt arról is, hogy az egyházi kórházak közösen úgy döntöttek: magukra vonatkozóan is elfogadják az új, egészségügyi jogállásról szóló törvényt, azzal a kikötéssel, hogy a kórházi vezetők kiválasztása és kinevezése továbbra is az egyházi tulajdonosok joga marad. Véleménye szerint az egyházi kórházak sokkal gyorsabban és szenzitívebben képesek reagálni a társadalmi problémákra, amelyekre a gyakorlatban is alkalmazható megoldási javaslatokat tudnak adni, kapacitásuk pedig megnégyszerezhető.
– Most nagyjából a három százalékát fedjük le az ellátórendszernek, ám ez akár nyolc-tizenkét százalékra is bővülhet – jelezte, hozzátéve: az evangélikus és a görög katolikus egyház, illetve több zsidó felekezet is kórházalapításban gondolkodik. Hangsúlyozta azt is, hogy az egyházi kórházak a teljes Kárpát-medencei régiót ellátják. – A magyarság az elmúlt évszázadban nagyon sok lelki sebet kapott, mi a testi sérülés mellett ezeket is gyógyítani kívánjuk – húzta alá az Egyházi Kórházak Egyesülésének elnöke. Toldy-Schedel Emil, aki korábban maga is átesett a koronavírus-fertőzésen, beszámolt arról is, hogy tavaly áprilistól működik náluk egy Covid-rehabilitációs részleg, ahol kialakítottak egy pszichológus, pszichiáter, kardiológus, tüdő- és belgyógyász, dietetikus, illetve gyógytornász szakemberekből álló teamet, akik a súlyos lefolyású koronavírus-fertőzésből felépült betegek utógondozását végzik.
Felekezeti együttműködés
Hazánkban jelenleg négy egyházi fenntartású fekvőbeteg-ellátó intézmény működik: a Szent Ferenc Kórház, a Budai Irgalmasrendi Kórház, a Bethesda Gyermekkórház és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) Szeretetkórháza. Valamennyi Budapesten tevékenykedik és – a születéstől a halálig – felosztották egymás között a feladatokat, azért, hogy mindegyik intézménynek legyen egy fő profilja, amihez a leginkább ért. A szülészet és a gyermekgyógyászat a Bethesda Gyermekkórházban működik, az Irgalmasrendi Kórház a felnőtteket ellátó általános nagy intézmény, a kardiovaszkuláris betegek kezelését és rehabilitációját a Szent Ferenc Kórház végzi, az idősek, haldoklók ellátását pedig a Mazsihisz Szeretetkórház vállalja. A négy intézmény 2018 novemberében megalapította az Egyházi Kórházak Egyesülését, amelynek elnökéül Toldy-Schedel Emilt, a Szent Ferenc Kórház főigazgatóját választották.