A Magyarországi Evangélikus Egyház zsinati törvénye (54.§) kimondja: „54.§ (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház a kultúrparancs (1 Móz 1,28), valamint a missziói parancs (Mt 28,19–20) értelmében, a reformátori örökség szellemében – szolgálata betöltése érdekében – felhasználja a korszerű technika eszközeit, az írott és elektronikus sajtót (továbbiakban: sajtó). A Magyarországi Evangélikus Egyház sajtószolgálatának célja: tájékoztatás, hitébresztés, tanítás és nevelés.

(2) A sajtószolgálat evangélikus jellegét a Magyarországi Evangélikus Egyház bibliai és hitvallási alapokon nyugvó értékrendje biztosítja. Ennek érvényesítéséért az illetékes szerkesztő felel, aki munkáját az országos sajtóbizottsággal összhangban végzi.

A tavalyi évben a tisztújítás után újjászerveződő sajtóbizottság e törvények alapján célul tűzte ki az evangélikus médiumok megreformálását és azok összhangjának megteremtését. 

Mint ismeretes az eddigi gyakorlat az volt, hogy az evangélikus médiumok, így az evangelikus.hu, az Evangélikus Élet, valamint rádiós és televíziós hívműsorok egymástól független szerkesztőségekként működtek, anyagaik így kerültek a nyilvánosság elé. A MEE kommunikációja tehát megállapíthatjuk, hogy erősen széttagolt, a működés sok esetben esetleges. A médiumok egyházunk életének eseményeit, a közösségben keletkező információkat gyakran párhuzamosan, egymás tevékenységét kioltva dolgozzák fel. Ennek okán az MEE külső és belső kommunikációja nem kellően hatékony, fontos üzenetek vesznek el, így a nyomtatott sajtóorgánum fennmaradása, az online sajtó fejlesztése, a hatékonyabb rádiós- és televíziós fellépés megköveteli a jövőben az átgondolt működést.

Az evangélikus médiumok képviselőinek meghallgatásával a sajtóbizottság elnökhelyettese, Illisz László teljes átvilágítást végzett e téren. Egy több mint 78 ezer karakteres, a médiumok képviselőinek tételes megszólalásaiból készített, interjúkból, feltett kérdésekre adott írásbeli válaszokból és sajtóbizottsági meghallgatásokból álló sajtókoncepció került kidolgozásra 2013. tavaszára.

A sajtóbizottság munkacsoportot is létrehozott, amely átvilágította a kommunikációval foglalkozó szervezeti egységeket. Kendeh Pétert, a Luther Kiadó igazgatóját, Csorba Gábort, az Országos Irodáról delegált pénzügyi-gazdasági szakembert, valamint Illisz László sajtóbizottsági tagot, alelnököt bízták meg a további átvilágítás végrehajtásával, valamint kirendeltek két konzultánst, Novotny Zoltán sajtóbizottsági elnök és Fábri György kommunikációs szakértő és egyházkerületi felügyelő személyében, hogy a szervezeti működés kidolgozásában segítsenek.

Az ez alapján kikristályosodott nyolc pontból álló javaslatot a sajtóbizottság 2013. májusban tartott ülésén megszavazták, júliusban és a munkaév elején tartott ülésein pedig a bizottsági tagok megerősítették annak irányait:

1. Szükséges egy tételes eszköz - személyi és kezdeményezés - „médiakataszter” létrehozása. A központi kezelésben levő technika, az állandó és eseti munkatársak feladat-szabása, tudás-vagyona, a gyülekezeti és intézményi média-tartalmak egymásról tudó, egymást erősítő, egymás számára tartalmat szolgáltató felhasználása jelentősen növeli hatékonyságunkat, hatásunkat.

2. Az egyháznak már nem pusztán sajtóra, hanem komplex média-menedzselésre van szüksége, aminek egyik ága a az egyházi sajtó célszerű működtetése, emellett egyenrangú fontosságú közvetlen jelenlétünk a médiatérben (hangsúlyosan a webes világban), valamint a PR-kommunikációs aktivitásunk tudatos megvalósítása. Ez a három típusú tevékenység csak kisebb részben fedi át egymást, eltérő kompetenciákat és munkamódszereket igényel színvonalas ellátásuk.

3. A szükséges koordináció, a hatékony erőforrás-felhasználás és a különféle kommunikációs tevékenységek összehangolt működtetése új szervezeti megoldást igényel. Ehhez létre kell hozni a megfelelő egyházvezetési felügyelet alatt egy információs és kommunikációs központot, amelynek feladata legyen, hogy szakmai irányító szervként működve szervezze, irányítsa az egyház külső és belső kommunikációját. Ennek során közvetítse az egyház döntéshozó testületeinek, vezetőinek szándékait, döntéseit a híveik és a külvilág felé egyaránt, valamint platformja legyen az egyházon belüli törekvések, kezdeményezések, állásfoglalások, viták megjelenésének. Létrehozásával hatáskörébe tartozzon az Evangélikus Élet (továbbiakban EvÉlet), a weblap, rádiós-, TV-s szerkesztőségek munkájának szervezése, irányítása.  

4. A szervezeti fejlesztés eredményeképpen az EvÉlet és a weblap a jövőben egységes irányítás alatt, szakmailag szorosan működik együtt. A Híd magazin önálló kiadása helyett, változatlan szerkesztési autonómiával, a megújuló EvÉlet mellékleteként jelenjen meg. 

5. A média és kommunikációs világ tendenciáit valamint egyházunk tagjainak információs szokásainak változásait követve kommunikációnk közegének súlypontjai átalakulnak, első helyre kerül a webes (ezen belül is a vizuális és közösségi), ezt követi a rádiós és a print megjelenés. A nyomtatott sajtónk meg kell maradjon, ezen belül az Evangélikus Élet ma még meglévő funkcióit és az iránta való közönség-igényt egy átalakított tartalmi koncepció és a kéthetenti megjelenés szolgálná ki hatékonyan.

6. A média-fejlesztés legfontosabb tényezője a tartalomszolgáltatás bővítése, erősítése és a célcsoporttal való intenzív kapcsolat frissen tartása. Ennek a leginkább költségkímélő formája a gyülekezeti-intézményi szinten keletkezett tartalmak folyamatos felhasználása. Ez hálózatos szemléletet, komoly közvetítő munkát és gyülekezeti-intézményi testvéreinktől nyitott szíveket és kamerákat igényel – mindezek megteremtése részint a létrejövő központ, részint az egyház országos vezetésnek feladata.

7. Az evangélikus média két értéke ma az egyháztagjaink fenntartó figyelme és hűsége, valamint a közreműködő munkatársak áldozatos munkája. Erre alapozva kell folyamatos minőségbiztosítással, tudatos és kitekintő személyi fejlesztésekkel megerősíteni kommunikációs munkatársaink kompetenciáit és informáltságát. A létrehozandó információs és kommunikációs központ vezetőjét 2013. januárjától kell kineveznünk. A személyi megoldást, mai tudásunk szerint nem a jelenlegi szerkesztőségek köreiből, 2013 július végéig meg kell találnunk.

8. Fejlesztési javaslataink megfogalmazásakor azzal számoltunk, hogy a kommunikációs munka támogatására fordított egyházi támogatások mértéke nem csökkenhet, de nem is várunk növekedést. Az esetlegesen szükséges többlet-kiadásokat a pályázati források ésszerű felhasználásával tudjuk finanszírozni.

Az átvilágítás megállapításaira támaszkodva a sajtóbizottság döntött arról, hogy kezdődjön meg az egyház kommunikációs tevékenységének átszervezése, melynek célja egy egységes szakmai irányítással működő, hatékonyabb, eredményesebb, költségtakarékosabb szervezet létrehozása; a szervezeti egységek összehangolt (együtt)működésének biztosítása; az egyház tevékenységét a jelenleginél lényegesen jobban támogató nyilvánossági (PR) munka biztosítása. Az ez irányban benyújtott előterjesztést a bizottság egyhangúan szavazta meg. 

Ezután az Országos Presbitérium is határozatot hozott az egyház információs és média-tevékenységének fejlesztéséről – 348/2013. (VII. 3.):

„A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. paragrafus 5. bekezdése alapján az egyház információs és média-tevékenységének fejlesztése elveit elfogadja, felkéri a sajtóbizottságot ennek részletei kidolgozására, és egy létrehozandó információs és kommunikációs központ szervezeti felépítésének meghatározására.”

Azóta a sajtóbizottság döntött arról, hogy egy új információs központ (IK) végezné felállása után a szervezeti egységek közötti koordinációs munkát. Annak vezetője a médiumokhoz befutó információk alapján döntene a hírek feldolgozásának mikéntjéről. Az evangélikus médiumok a központ felállásával erőforrásaikat egymással megosztva működnének. 

Erről a különböző szervezeti egységek, médiumok vezetői, szerkesztőbizottságainak tagjai és az Országos Iroda érintett dolgozói 2013. októberében kaptak felvilágosítást egy közös tájékoztatón, ahol Fabiny Tamás médiáért felelős püspök és Fábri György felügyelő, a munkacsoport egyik tagja a felmerült kérdésekre is igyekeztek válaszolni.

A tervek szerint ez a központ már 2014. januártól felállt volna. Ám jelenleg még folyik annak meghatározása, hogy az Információs Központ szervezete gazdaságilag és strukturálisan egyházunk mely egysége alá kerülhetne.

A csúszást a novemberi zsinati ülés szavazása okozta. Mint arról honlapunkon is beszámoltunk, a november végi zsinati ülésszak elé került (először Fabiny Tamás, majd betegsége miatt Fábri György előterjesztésében) egy olyan javaslat, amelynek lényege az volt, hogy a központ gazdaságilag a Luther Kiadó alatt végezze tevékenységét. Ez a javaslat azonban nem kapta meg a zsinati tagok többségének támogatását.

Kereshetjük az okokat ennek hátterében, hiszen többen a beterjesztés nem megfelelő előkészítettségére hivatkoztak. Az azonban tény, hogy a sajtóbizottság feldolgozta és többször tárgyalta a médiareform ügyét és az Országos Presbitérium is tárgyalta, majd megszavazta a fejlesztési terveket. A zsinati tagok azonban nem kapták meg időben azt az anyagot sem, amiről szavazniuk, határozniuk kellett, de a média jelenlegi állapotát leíró dolgozattal sem találkoztak. Mindenesetre nem az lett volna a feladat, hogy megkérdőjelezzék a bizottsági és munkacsoporti munkát, hanem az, hogy egy strukturális kérdésről döntést hozzanak - jelesül, hogy a Luther Kiadó tevékenységét bővítsék és alatta az Inforációs Központ szervezetét létrehozzák.

A tervek szerint a februári ülésszakon - megfelelő előkészítettség után - újra napirendre kerülne a kérdés.

Az integráció tehát el van döntve. Ha ez ugyanis nem történne meg, az a jelenleg is kézzel fogható válságos állapotokat mélyítené tovább. A folyamat végigvitelére fontos sajtóbizottsági és országos presbitériumi határozatok születtek, ez tény. Az azonban egyelőre még nyitott kérdés, hogy a központ szervezetileg hová tartozzon, ezen belül pedig a különböző szervezeti egységek napi szinten hogyan fognak együtt dolgozni, mi lesz a munka konkrét menete és az sem eldöntött még, ki lesz az a vezető, aki az evangélikus média jövőbeli működését meghatározza.

Addig is, amíg ezeket ki nem dolgozzák, az evangélikus média tagjai 2014. január 9-én megtartották 2014-es évi első ülésüket. A Fabiny Tamás és Fábri György vezetésével tartott megbeszélésen előkerültek az előttünk álló fontosabb események, hiszen fontos az, hogy a média tagjai előre értesüljenek a fontosabb időpontokról és készülni tudjanak ezekre. Mindannyian egyetértettek abban, hogy az egyházi média is - az egyház küldetésének megfelelően - a missziói üzenet továbbadásán fáradozik. Ez illeszkedik a zsinat által novemberben már elfogadott stratégia tervezetéhez is. 

A példányszámok, a nézettség és az elérések számának vizsgálatából azonban levonható az a következtetés is, hogy el kell gondolkodjunk azon, hogyan tudjuk még hatékonyabban elérni egyháztagjainkat és hogyan tudunk elérni olyanokat, akiket még nem ért el az evangélium üzenete. Az elvallástalanodás korában érezzük és tudjuk, van igény és közönségkapacitás, csak tudni kell a megfelelő eszközök alkalmazásával elérni az embereket. Ehhez azonban meglévő egyházi médiumaink összefogásán túl a gyülekezeti média (gyülekezeti újságok és honlapok), a közösségi oldalak tudatos használata mellett professzionális PR munkára is szükség lesz.

Egyházunk kommunikációs és médiamunkájának felmérésére most készítettünk egy tesztet, amelyet szeretnénk, ha minél többen kitöltenének, hogy ezzel is segítsék munkánkat. Köszönjük, ha időt szánnak a válaszadásra.