Egy norvég – francia régészeti csapat az egyiptomi nyugati sivatagban, Kairótól mintegy 370 kilométerre délnyugatra, Bahariya Oasis-ban kutatott, amikor felfedezte a Krisztus után negyedik – hetedik századból származó épületeket, amelyek sártéglából, bazaltkőből és faragott alapkőzetből készültek.

Az egyiptomi keresztény szerzetesek lakóhelyének elemzése kopt konnotációkkal és szimbólumokkal ellátott falfestményeket is feltárt – mondta Oszama Talaat, a minisztérium iszlám, kopt és zsidó régészeti részlegének vezetője a LiveScience online tudományos portának.

Nem ez azonban a csapat első felfedezése a régióban. 2020-ban a régészek tizenkilenc kőből faragott kamrát, valamint egy templomot is találtak, amelyek falát a jelenlegihez hasonló művészeti alkotások díszítették.

Ezek a „falrajzok” sárga tintával készültek, amelyek görög nyelvű, a Bibliából származó vallási írásokat tartalmaznak, és amelyek a régió szerzetesi életének jellegét tükrözik – magyarázta Victor Ghica, a misszió vezetője, az MF Norvég Teológiai, Vallás- és Társadalmi Iskola ókor és az ókeresztény tanulmányok professzora. – Elemzéseink szerint ezek a falra írt szövegek Krisztus után az ötödik században keletkezhettek.

A most felfedezett lakóhelyek étkezővel és lakószobákkal is rendelkeztek, amelyeket a szerzetesek használhattak.

A HELYSZÍNEN A TUDÓSOK OLYAN KERÁMIA DARABOKAT IS TALÁLTAK, AMELYEKRE GÖRÖG NYELVŰ, ŐSI SZÖVEGES ÜZENETEKET ÍRTAK.

Ezek valamikor Krisztus előtt az ötödik vagy hatodik században keletkeztek. A minisztérium szerint „ezek a felfedezések rávilágítottak az első egyiptomi gyülekezetek jelenlétére ebben a régióban”.