A Föld lakosságának legtehetősebb 5 százaléka 1990 és 2015 között 37 százalékban járult hozzá a szén-dioxid-kibocsátás növekedéséhez – derül ki a Cambridge-i Fenntarthatósági Bizottság által készített, április 13-ai jelentésből. Az eredmény rendkívül megdöbbentő és elgondolkodtató. Vajon mit tehet az átlagember Földünk megóvásáért, mi ebben az egyéni felelősségünk, és hogyan tud részt vállalni benne a társadalom egésze és az egyház?

A Kovász Közösség által szervezett beszélgetésen Szabó B. András evangélikus lelkész a Magyarországi  Evangélikus Egyház Ararát Teremtésvédelmi Munkacsoportjának képviseletében, Domaniczky Orsolya környezetpolitikai szakértő, a Hetvenkét Tanítvány Mozgalom munkatársa, Kodácsy Tamás református lelkész, ökoteológus, a Magyarországi Református Egyház Teremtésvédelmi Műhelyének vezetője, Rodics Katalin kutatóbiológus a Greenpeace magyarországi tagszervezetétől, Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének társelnöke és Nagy Károly humánökológus, a Karátson Gábor Kör titkára keresték a válaszokat a fenti kérdésekre.

Mi a környezetkárosítás mértékegysége?

Az első és leglényegesebb felvetésben a beszélgetőpartnerek megkísérelték meghatározni, vajon mire is van szükség valójában a pozitív változáshoz, és mit tudunk mi, átlagemberek tenni mindezért. „Ennek az egész folyamatnak a mérhetőségét egyszerűen és könnyen kommunikálhatóan kellene végrehajtani – mutatott rá mindenekelőtt Szabó B. András a cambridge-i jelentésre is utalva. – A környezetkárosításnak nincsen mértékegysége. Nincs olyan egység, mérőszám, ami azt mutatná, hogy ki mekkora kárt okoz, így marad a pénz.” A gazdaságetikával is foglalkozó kutató teológus így fogalmazott a folytatásban: „Nagyon alapvető változásnak kéne történnie a gondolkodásunkban, és ez szerintem a generációk közti átmenetben működhet. Egy olyan generációnak kell felnőnie, akik tudják, hogy vigyázniuk kell a környezetre.” Rodics Katalin azonban arra figyelmeztetett, hogy nincs idő generációváltásra, „tíz-tizenöt évünk maradt. Nem tudjuk megvárni, hogy felnőjön egy újabb, környezettudatosabb generáció.”

A cikk folytatása ITT olvasható.