„A szemünk elé rajzolt Krisztus alakja – ahogyan Pál apostol fogalmaz Gal 3,1-ben – olyan „esztétikai evidencia”, amely az ige olvasóját és hallgatóját új létre hívja. Az evangélium művészi megjelenítése – Paul Tillich-hel szólva – három dologhoz vezethet: kifejezi az ember félelmét a valóságtól, amelyet leleplez; átala- kítja a hagyományos valóságot, hogy így hatalmat adjon felette; valamint felmutatja az autentikus lét lehetőségeit, hogy az ember önmaga lehessen. Míg Krisztus alakjához – legyen az szenvedő vagy megdicsőült – feltétlenül a jóság és az igazság fogalmai kötődnek, addig a bűneset következményeként előállt ismeret a jóról és a rosszról azt mutatja, hogy a szép is lehet rossz, a rút pedig lehet jó. Az esztétikum ambivalenciájával szembesül a kereszténység, és ekkor joggal merül fel a kérdés: vajon a rút egyben rossz is? Vagy éppen fordítva: ami szép, az jó is?” - Ezt a bevezető szöveget olvashatjuk a Dies Academicus meghívójában, amellyel a nap alaptémáját indították el.

2014. március 27-én dr. Szabó Lajos rektor köszöntésével kezdődött a nap.

Majd Sebeivel gyógyulunk meg - A szép és a rút kegyelmi kapcsolata a teológiában címmel dr. Békési Sándor, a KRE Hittudományi Kar egyetemi docense a seb teológiai jelentőségét vizsgálta előadásában. Ennek nyomán megállapításra került, hogy „a teológia értelemében a szépnek nem ellentéte a rút. Sőt a szép feláldozása, rúttá válása az igazságért magának az isteni kegyelemnek az útja az ember megtartása felé. Az Ószövetségben az Isten szolgájának (ebed Jahve), az Újszövetségben az emberré lett Isten Fiának szenvedése tanúsítja ezt. A halálos rútságnak ez a sebe soha nem múlik el, és nemcsak az Isten országában marad meg dicsőséges, ugyanakkor emlékeztető jelül, hanem figyelmeztetésként mindig beléhasít minden gondolat, erkölcsi magatartás vagy alkotás mélyére, amennyiben az emberi kíván lenni.” 

Dr. Érfalvy Lívia, a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium igazgatóhelyettese Etika és esztétika a magyar irodalomban című előadásában arra kereste a választ, hogy az irodalom, melynek elsődleges célja a gyönyörködtetés, hogyan képes esztétikai funkcióján keresztül olyan értékek közvetítésére, melyek az embert önmaga és a világ megértéséhez segítik hozzá. Hogyan vezethet el a művészi szó kimondása és befogadása olyan elementáris léttapasztalathoz, mely a transzcendenshez visz minket közelebb? Kosztolányi Dezső Szépség című írásából kiindulva, meglátásait a magyar irodalomból vett példákkal illusztrálva arra vállalkozott, hogy szép és jó eredendő összetartozását ebben a művészeti ágban bemutassa.

Az igehirdetés szépsége címmel dr. Szabóné Mátrai Marianna püspökhelyettes, az EHE Gyakorlati Intézetének vezetője elmondta, hogy az öröm, a szépség és a jóság, az esztétika alapvető szavai nem idegenek ma az igehirdetéssel foglalkozó teológiai tudományág, a homiletika számára. „Sok kérdésünk lehet azzal kapcsolatban, hogy tartalom és forma, szöveg és előadásmód, külső megjelenítés és belső értékek biztosítása milyen feladat elé állítják napjaink prédikátorait. Mitől erősebb az üzenet közvetítése? Kinek van kisugárzása? Mit hall és mit lát a mai igehallgató akkor, amikor beül a templompadba? De nem felejthető el a médiumok világa sem. Jó-e a szép igehirdetés, és szép-e a jó igehirdetés?”

Hogyan lesz a jóból szép és a szépből jó a színpadon? címmel Fesztbaum Bélával a Vígszínház művészével beszélgetett dr. Szabó Lajos rektor.

Az arc vonzereje: biológiai és pszichológiai nézőpontok címmel dr. Meskó Norbert, a Pécsi Tudományegyetem főiskolai docense elmondta: „Az arc vonzerejének tanulmányozásakor az evolúciós pszichológusok alapvetően kétfajta kérdésre keresik a választ: milyen arcjellegek vonzóak másokban, és mi a szépség funkciója. Az arc átlagossága, másodlagos nemi jellegei olyan szignálok, amelyek megbízhatóan jelzik tulajdonosuk genetikai minőségét. Ugyanakkor az emberi szépség iránti veleszületett érzékszervi fogékonyságunk mellett egy másik hatásról is szólni kell. Az adott kultúra által közvetített szépségeszményről van szó, amely időben és térben változó, és amely jelentősen befolyásolja, hogy milyen vonásokat tartunk vonzónak magunkban és másokon. Mindezek alapján elmondható, hogy a nyugati világban élő emberek szépséggel kapcsolatos beállítódásában valószínűleg túlzott jelentőséget kapott a fizikai vonzerő, a szépség külső megjelenése, szemben más kultúrák főként belső tulajdonságokon alapuló szépségfelfogásával.”

Dr. Csermely Péter, az MTA levelező tagja, a Semmelweis Egyetem egyetemi tanára Hálózatok és esztétika címmel a következő kérdésekre kereste a választ: Miért képes a hálózatos gondolkodás arra, hogy érthetőbbé tegye a világ egyre jobban feltáruló komplexitását? Milyen esztétikai élményt adhat a komplex rendszerek tudományos vizsgálata, és ez hogyan járulhat hozzá az istenhit elmélyüléséhez? Hogyan „bizonyítható” az emberi alkotások magas esztétikai értéke hálózatos mérőmódszerekkel? Az előadás végén az előadó négy mögöttes értelmezéssel fejtette ki Khalil Gibran gondolatának – „A munka a láthatóvá tett szeretet”– istenhitbe hajló esztétikumát.

Az alkalom könyvbemutatóval zárult. A Teológia és kultúra Az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatóinak tanulmánykötetét dr. Szabó Lajos szerkesztette és dr. Fabiny Tamás mutatta be a közönségnek. 

Az akadémiai napon az egyetem énekkara szolgált, dr. Kinczler Zsuzsanna egyházzenész vezetésével.